Műszaki Élet, 1981. január-június (36. évfolyam, 1-13. szám)
1981-03-20 / 6. szám
Harmadik generációs mikrohullámú rendszerek A Budapest— Moszkva vonalon az ötvenes évek közepén helyezték üzembe az első magyar tervezésű és kivitelezésű mikrohullámú összeköttetést. Ezzel hazánkban megindult a nagy kapacitású gerinchálózati és körzeti mikrohullámú rendszerek fejlesztése és gyártása. * Ezek a berendezések a 4—8 GHz-es frekvenciasávokban a telefon és televíziós jelek nagy távolságú átvitelére alkalmasak. Az átvitelnél a kép- és hangjeleket a mikrohullámú sávokba transzponálják fel, majd a 40-50 km-re levő fogadóállomás felé sugározzák tovább. Itt a beérkező jeleket letranszponálják egy közbenső frekvenciára, állandó szintre erősítik, majd ismét feltranszponálják a mikrohullámú sávra, és a következő állomás felé sugározzák. Egy összeköttetésen a jeleket egyidejűleg 6-8 párhuzamosan kapcsolt mikrohullámú csatornán továbbítják. Mindezt modulátorokkal, demodulátorokkal, adóvevőkkel és a postai vonalakhoz illesztést biztosító végberendezésekkel végzik. A teljes rendszert tartalékoló automatika, távfelügyelő berendezést szolgálati csatornák stb. egészítik ki. A kezdeti csöves berendezéseket a tranzisztorosok, majd a tisztán félvezetős harmadik generációs berendezések váltották fel, amivel együtt járt a teljes rendszer nagyarányú méret- és súlycsökkenése, valamint a kisebb energiafogyasztás, nagyságrenddel megnövekedett a megbízhatóság és erősen javultak az átviteli paraméterek. Öt éve A Híradástechnikai Tudományos Egyesületben arról érdeklődtünk dr. Herpy Miklóstól, a Távközlési Kutatóintézet főosztályvezetőjétől és Várady Szabó Mihály tudományos osztályvezetőtől, hogy miként jellemezhető a harmadik generációs berendezések öt éve megkezdett kutató-fejlesztő munkája, amelynek eredményei bel- és külföldön egyaránt elismerést váltottak ki. — Intézetünkben 1975-ben egy egységes konstrukciós elveken alapuló, új technológiájú, analóg mikrohullámú rendszert akartunk kialakítani, kidolgozni, hogy megteremtsük a nyolcvanas évek korszerű gyártmányalapját. Korábban a mikrohullámú áramkörök csőtápvonalakból épültek fel. Ezeket harmadik generációs mikrohullámú áramkörökkel váltottuk fel, amelyekben a hullámok kerámia vagy speciális műanyag felületén létrehozott szalagszerű hullámvezetőkön (mikrosztripen) terjednek. Szalagvonalas áramkörök — Mindenekelőtt az ilyen szalagvonalas áramkörök gyártási és áramkörtervezési technológiájának kidolgozásával kezdtünk foglalkozni. Létrehoztunk egy rétegmegmunkáló laboratóriumot, ahol kerámia alapú vékonyréteg áramköröket és műanyag alapú mikrosztrip áramköröket lehet előállítani (a vékonyréteg technológia know-how-ját a HIKI-től vásároltuk). Kidolgoztuk a mikrosztrip áramkörök tervezési módszereit. Az intézetnek ma már olyan számítógép programjai vannak, amelyek segítségével könnyen tervezhetők a legkülönfélébb mikrosztrip áramkörök, és rajzgépekkel előállíthatók a szükséges maszkrajzok. Az így létrehozott bázis alapján kezdtük meg a nagy teljesítményű, tisztán félvezetős mikrohullámú adókés vevőkkidolgozását. A kidolgozott konstrukciós újdonságok közül különösen jelentősek a különböző frekvenciasávokban működő, egységes felépítésű adók végerősítői. Ezek a 4-8 GHz közötti frekvenciasávba eső mikrohullámú jeleket képesek néhány milliwatt szintről pár wattra felerősíteni., Ebben a sávban azonban még nincsenek egységesen kezelhető mikrohullámú félvezetők, ezért az erősítést a 2 GHz-es közbenső frekvencián oldottuk meg. A beérkező 4-8 GHz-es jeleket ugyanis frekvencia-felezéssel, -harmadolással vagy -negyedeléssel 2 GHz-re osztjuk le, majd erősítés után frekvencia-sokszorozóval az eredeti frekvenciatartományra transzponáljuk vissza, így a viszonylag olcsón beszerezhető 2 GHz-es mikrohullámú félvezetőket alkalmazzuk, és miután ezek a végerősítők mikrosztrip áramkörökből épülnek fel, azokat viszonylag kis méretben lehet megvalósítani. A megbízhatóság további javítására széles körben használunk monolit integrált áramköröket. A digitális integrált áramkörök nyilvánvaló előnyeit kihasználva, számos korábban analóg úton megoldott áramköri feladatot igyekeztünk digitálisan megvalósítani, így pl. az adófrekvenciákat előállító lokáloszcillátorokban a frekvencia-szintetizálás módszerét alkalmaztuk. Ezzel lehetőség nyílt az adófrekvenciák prograrmozására, aminek elsősorban a postai üzemvitel és a minimális számú tartalék egység szempontjából van jelentősége. Modulrendszerű — Eddigi kutatás-fejlesztési munkánkban kidolgoztuk a 4- 6-7-8 GHz frekvenciasávokban működő berendezéscsalád három tagját. Minden egység modulrendszerű konstrukcióval, egységes áramkörök és alkatrészek választékából építhető fel. A mechanikai konstrukció alapméretei megfelelnek a postai igényeknek. A 7 és 8 GHzes, KTT—80 típusjelű, 960 távbeszélő csatorna kapacitású berendezések prototípusát átadtuk az ORION gyárnak, ahol megkezdték a felkészülést a sorozatgyártásra. A 6 GHz-es, GTT —80 típusjelű, 1920 távbeszélő csatorna kapacitású berendezés dokumentációját pedig a Finommechanikai Vállalatnak adtuk át a prototípus elkészítésére. A TÁKI-ban ezután a 4 GHzes gerinchálózati rendszert és a mikrohullámú berendezések üzemviteléhez szükséges szolgálati berendezéseket fogják kidolgozni. Így a közepes és nagykapacitású összeköttetések felépítésére alkalmas egységes és korszerű konstrukciójú analóg rendszer jön létre. A kutatómunka ugyanakkor alapja lesz a kisebb kapacitású analóg és digitális hírközlő berendezés kidolgozásának is. (Folytatás az I., oldalról) gyan igénytelen, ipari rendeltetésű. Légszűrőt nem alkalmaznak, az üzemanyagot membránszivattyú adagolja. Üzemanyaga 25:1 arányú szuper autóbenzin — SAE 40 motorolaj keverék. Eredeti üzemanyagtankja 1,8 literes, kb. 20 perc tartós emelkedést tesz lehetővé. Berántózsinórral lehetindítani. Ennek elhelyezése biztosítja — ha némi tornamutatvány árán is —, hogy a motort a levegőben újra lehet indítani. Egyedi a gázadagolás: a pilóta a szájában tartott csipesz segítségével tudja szabályozni a fordulatszámot. Ez a startnál nagyon előnyös, mert szabaddá teszi a pilóta kezeit. Hosszabb repülésnél azonban kényelmetlen, mert a motorról átadódó rezgések rázzák a pilóta fogait. Ezért szokás repülés közben a csipeszt a kormányrúdhoz fogva, kézzel adagolni a gázt. A légcsavar nagyon egyszerű kivitelű, ötvözött alumíniumból vagy üvegszálerősítésű műgyantából készül. Alföldről felszívott, apró, kemény tárgyak könnyen megsértik, erre földi járatásnál mindig ügyelni kell. Pontos kiegyensúlyozása nagyon lényeges, mert nagy rezgések forrása lehet. Statikus tolóereje a névleges adatok szerint 360 N, ténylegesen csak 290-300 N-t mértünk. A PP—106 segédmotort a magyar fejlesztésű Héja típusú sárkányrepülővel üzemeltettük. Tapasztalataink jók. Élénk szélben ,vízszintes, vagy akár enyhén emelkedő terepről is nagyon könnyű a felszállás. A pilóta vállára veszi a trapézszárakat, az állásszöget a lehető legnagyobbra növeli, teljes gázt ad és néhány lépés után felemelkedik. A sebességgyűjtést követően a szárny biztonsággal repül, és 0,8-1,0 m/s sebességgel emelkedik. Járulékos kormányerők nem ébrednek, akár el is lehet engedni a kormányrudat, ha a szárny kikerült a szélnyírás zónájából. Gyenge szélben vagy szélcsendben a biztonságos felszállás különleges starttechnikát kíván. Ilyenkor a nekifutás hossza megnő, e közben az állásszög-tartás, a kormányzás elég nehéz. Bevált módszer, hogy ilyenkor a pilóta nem a kormányrudat tartja, hanem a hátsó merevítő sodronyokat fogva vezeti a sárkányt. Megfelelő járművel a start megkönnyíthető. Egy speciális tetőtartóval felszerelt terepjáró gépkocsin próbáltuk ki a következő módszert. Egy segítő tartja a siklószárny elülső merevítő sodronyait, és a pilóta repülési testhelyzetben járatja a motort. A gépkocsi gyorsulása közben a segítő állítja be az állásszöget, és a kellő sebesség elérésekor elengedi a párkányt, s ez biztonságosan megy át emelkedő repülésbe. A segédmotoros indítás egyik fő vonzereje a sportember számára az első termik (kürtő alakban felszálló, meleg légáramlat) megtalálása. Feláramlásba kerülve a motort le lehet állítani és csupán a természet energiáit hasznosítva lehet tovább emelkedni. A legtöbb komfortot és a legnagyobb, startbiztonságot az alvázmotoros megoldás nyújtja. A Sky trike alváz három pneumatikus kereke közül az első lábbal kormányozható. A hátsó tengely kialakítása biztosítja a futómű kellő rugózását. A pilóta kényelmes ülésben ülve vezeti a sárkányt, a fordulatszámot a kormányzott keréken levő lábpedállal szabályozza. A meghajtóegység az alvázkerethez gumiállványokon csatlakozik úgy, hogy a légcsavar tolóereje megközelítőleg a tömegközépponton megy keresztül. A kellően rugalmas és lengéscsillapító alváz a pilótafelfüggesztés szokásos helyén, csuklós csomóponttal csatlakozik a szárnyhoz. A csomópont biztosítja a kormányzáshoz szükséges gömbi mozgást. A motor egyhengeres, 160 köbcenti űrtartalmú, kétütemű, mágnesgyújtású, Valmet gyártmány. Névleges teljesítménye 7.5 kW 7000/perc fordulatszámmal, ez egyezik méréseinkkel. Kialakítási részletei hasonlóak a PP—106-hoz. A motor a légcsavart három ékszíjas áttételen keresztül hajtja. A légcsavar (0 132 cm x 81.3 cm) ötrétegű mahagóniból készült, a belépő élek és a végek üvegszál erősítésűek. Az üzemanyagtank a motor fölött helyezkedik el, kapacitása 9 liter. Az üzemanyagszintet átlátszó műanyag csövön lehet ellenőrizni. A motor fogyasztása kb. 4,5liter/h. A statikus tolóerő kb. 440 N, az alváz össztömege 39 kg. A Skytrike-ot Superscorpion 2C típusú siklószárnnyal üzemeltettük, tapasztalataink igen kedvezőek. A start technikája nagyon egyszerű. Az indítás gyenge szélben nem érzékeny a szél irányára. A szélviszonyoktól függően 10-30 méteres kis állásszögű gurulás után elemelhető. Gurulás közben csak a szárnyak vízszintes helyzetére és az orrkerék kormányzására kell ügyelni. Az emelést követően az alváz a sárkány alá fordul anélkül, hogy a szárny repülési helyzete megváltozna. Rövid sebességgyűjtés utáni lehet áttérni az emelkedő repülésre. A maximális emelkedőképesség 70 kg-os pilótával 1,2 m/s. Kormányozhatósága, stabilitása kis és nagy gázállásnál, valamint kikapcsolt motorral egyaránt kiváló. Kormányerők gyakorlatilag nincsenek. Vízszintes repülésben legkisebb utazósebessége kb. 36 km/h, a legnagyobb pedig 52. Néhány méteres magasságban is nagy biztonsággal vezethető, de ideális utazó magassága 150 méter. Leszállni lehet járó és álló motorral. Ha a motor jár, alacsony fordulatszámmal, gyorsított kormányrúd helyzettel visszük a gépet földközelbe, és lágyan húzzuk egészen a földig. Ha a talaj lejt, vagy fennáll a légcsavar sérülésének veszélye, álló motorral kell leszállni.. Ekkor kb. 20 m magasan, alapjáraton kell a motort kikapcsolni, majd határozottan gyorsítva átrepülni a szélnyíráson. A földet 15—50 cm-re megközelítve a kormányrúd előretolásával a sebesség fokozatosan csökken. A talajfogás sima, a kigurulási úthossz rövid. A segédmotoros sárkányoknak mechanikailag egyszerű, egyetlen gyújtószerkezetű motorjuk van. Ezektől nem kívánunk meg 100%-os megbízhatóságot, ezért az ilyen repülés egyik alapelve, hogy csak ott és olyan magasságban szabad repülni, ahonnan szükség esetén a kényszerleszállóhely siklással is elérhető. Ennek ellenére — éppena leszálló és starthelyekkel szembeni igénytelenség és a rendkívül olcsó üzemvitel miatt — talán jogos a kérdés: hasznosítható-e munkaeszközként a motoros sárkány? Tapasztalataink alapján megkockáztatható a válasz: igen! Légi megfigyelésre, fényképezésre, sőt talán bizonyos mezőgazdasági munkák elvégzésére éppúgy alkalmas, mint a hagyományos repülőeszközök, de összemérhetetlenül kisebb a költségráfordítása. KISS FERENC Segédmotoros siklórepülés 1» MŰSZAKI ÉLET Két perc alatt kész a leves! Üzleteinkben már kapható a „csoda edény”, a cyrkotops. "De vajon kapható lesz-e „csoda turmixgép" is? Erről tárgyalnak belkereskedelmi szakembereink az osztrák Leisa céggel. Ez az újdonság azoknak jelent könnyebbséget, akik szeretnek főzni, de kevés idejük jut rá. Az OSTERIZER turmixgép 10 programos kivitelben készült. Különféle élelmiszereket lehet vele pillanatok alatt előkészíteni: tör, darál, paszíroz. Így készül például egy leves két perc alatt: a zöldségeket, főtt húsokat, szárnyasokat, fűszereket beletesszük a tartályba, egy gombnyomással aprítjuk, majd forró vizet öntünk hozzá, és egy másik gomb benyomásával összekeverjük. Máris tálalható a leves. E kiváló konyhagép szerkezete meglepően egyszerű, így használata is könnyű. Több sebességfokozata lehetővé teszi, hogy nagyon lassan vagy nagyon gyorsan működtethessük, folyamatos és szakaszos üzemben. A folyamatos üzemet a keveréshez, a tumnixoláshoz és a daráláshoz alkalmazzuk, míg szakaszos üzemben zöldséget, sajtot, diót lehet aprítani. A gép négy részből áll: a polivinilből készült fedél rendkívül higiénikus, nem abszorbeál illékony anyagokat, olajokat. A tetején levő kivehető műanyag zárókupakot mércének is lehet használni. A másfél literes tartályt méretjelölésekkel látták el, anyaga hőálló. Fogantyúját és karimáját úgy alakították ki, hogy könnyű önteni belőle. Az aljzat három részből áll: neoprénből készült tömítőgyűrű, rozsdamentes keverékés és menetes talprész. A turmixgép szíve a motor. Többfokozatos, különleges konstrukciójú, és teljesen fokozott kivitelű. Szabad felfüggesztésű, ezáltal csendes, a kopása igen csekély. Az OSTERIZER turmixgép minden tartozéka rozsdamentes, higiénikus, könynyen tisztítható. Csupán melegvízben kell elmosni, majd megszárítani. A sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a turmixgépet, nagy sikert aratott a THERMO-STAR vasalóra húzható teflon fólia is, amelynek a formája követi a vasaló talprészét, s egy rugóival kell a vasalóra rögzíteni. S ha eddig bosszankodtunk, mert foltot égettünk a ruhán, ezután már nem fogunk, hiszen ezzel a bevonattal nem lehet semmilyen ruhát megperzselni. A bemutatón osztrák játékokkal is megismerkedhettünk. Ezek igen népszerűek lesznek a gyerekek körében. Közös tulajdonságuk, hogy rendkívül ötletesek, könnyű ,műanyagból, vagy gumiból készültek. Szinte minden korosztály számára volt kínálat. Láthattunk logikai játékokat, hintalovat, helikoptert, autókat, valamint a legkisebbeknek készült ötletes homokozóvárat. ESZÉKI GABRIELLA A beisacti gyártmány imertetője