Műszaki Élet, 1982. január-június (37. évfolyam, 1-13. szám)
1982-04-01 / 7. szám
NEMZETKÖZI SZEMLE SCIENCES ET AVENIR Szovjet kilátók az Antarktiszon A Déli-sark vidékének a kutatásában a második világháború után lezárult az a korszak, amikor a technikai felkészületlenség jelentősen akadályozta az expedíciók közlekedését, illetve ott-tartózkodását. Az Antarktisz-kutatás hőskorának krónikájában a különböző nemzetiségű vállalkozók mellett az orosz Bellingszaugen nevével is találkozunk. A Déli-sark vidéke az Antarktisznak nevezett kontinensből, a körülötte fekvő szigetekből, valamint a félig jéggel fedett sekély Ross és Weddel tengerből áll. A jégperemekkel együtt a szárazföld területe 14 millió km 2. A Szovjetuniónak jelenleg hét állandó bázisa van az Antarktisz térségében, ezek közül a legrégibb az 1956-os telepítésű Mirnij, a legfiatalabb az 1980-as Russzkaja. 1981-ben került sor a 26. szovjet délsarki expedícióra, amelynek technikai felszerelését 1980 októberében Leningrádban hajózták be. Jelentős erők támogatták az 1981-es expedíciót, IL—14-es és AN—2-es szállítógépek, MI—8-as helikopterek, a „Mikhail Somov’ jégtörő, a „ Zubov professzor” ,és a „Vize professzor” óceánkutató egység, valamint a „Baskiria” és az „Esztonia” szállítóhajó. A 26. délsarki expedíció során Vosztok állomás mellett tovább folytatták azt a mélyfúrást, amelynél eddig 1000 m mélységig sikerült lehatolni. A Mirnij állomás környékén az atmoszféra szennyezettségének mértékét vizsgálták. A további kutatások a sarki fény és az ionoszférában lejátszódó egyéb jelenségekkel álltak kapcsolatban. Biológusok a délisarki sovány flórát és faunát kutatták, és foglalkoztak a sarki állatok, így a pingvinek nagy hideghez való alkalmazkodóképességével. French Techniques and Industries I Renault EIE A Renault-cég tervezői új kísérleti járművet állítottak elő az üzemanyag-takarékossággal kapcsolatos kutatómunkához. Az EVE (Elements pour une Voiture Econome) kifejlesztésénél két alapvető tényezőre fektették a hangsúlyt: aerodinamika terén a kísérleti jármű légellenállási tényezője normál útviszonyok mellett 0,239 a 0,42-es európai átlaggal szemben; a másik fő terület a motor működésének optimális és folyamatos vezérlése elektronika alkalmazásával. Az eredmény 33 százalékkal kisebb fogyasztás a hasonló méretű négyajtós kocsikhoz, ill. 10 százalék a Renault 5, a világ jelenlegi legtakarékosabb kocsijához képest. A kutatás ezeken kívül kiterjed az optimális belső égésű motorok és különböző erőátviteli rendszerek kifejlesztésére is. Hoechst informiert Hústartósítás, gázokkal Az élelmiszeripar és a kereskedelem régi gondja a friss hús tartósítása, tárolása. Különösen azokban a nagy húsüzletekben és ABC-áruházakban okoz nehézséget a hentesáru tartása, ahol az eladásig több nap is eltelhet, hiszen a hús, tartósító beavatkozás nélkül, már néhány óra alatt elveszti gusztusos, világospiros színét. A hús piros színe az izomsejtek oxigénellátásáért felelős mioglobintól függ. A vér hemoglobinjával rokon midglobin kielégítő oxigénellátás mellett téglavörös, oxigénhiány esetén pedig barnára változik. A vágóállat kimúlásával megszűnik a test oxigénellátása, így a hús rövid időn belül megbámul. Az NSZK-beli Krefeldben működő Nesser Griesheim laboratóriumban a húst különböző védőgázokkal kezelték. A gyakorlatban a 20 százalék széndioxid, 80 százalék oxigén tartalmú gázkeverék bizonyult a legjobbnak. A széndioxid szénsavat képez, amely kedvezőtlen közeget teremt a baktériumoknak, az oxigén pedig megakadályozza, hogy a mioglobin felvegye barna, oxigénszegény változatát. A kísérleti csomagolásnál a húsz pvc vagy polietilén tepsibe rakták és gázálló polietilén fóliával takarták be. Ezután a tepsit légmentesre szívták, majd megtöltötték a védőgázkeverékkel, végül pedig a fóliát hegesztéssel lezárták. Ezzel az eljárással a szó szoros értelmében egy füst alatt sikerült megakadályozni a hús elszíneződését, és a baktériumok elszaporodását. • Üzemanyagtakarékos repülőgépek Ismeretes, hogy az üzemanyag egyik legnagyobb fogyasztója a légi szállítás. Ezért jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy a pilóta csak annyi gázt adagoljon, amennyi feltétlenül szükséges. A repülőgép-vezetők erre nézve azonban csak annyi támpontot kaptak, amennyit a repülőgépek szállítói a használati utasításban megadtak. Egy új, a műszerfalba épített, számítógépes rendszer folyamatosan tájékoztatja az utasszállító repülőgépek vezetőit arról a sebességről, amely mellett az üzemanyag-felhasználás a legkedvezőbb. A CD 3000 jelű számítógép, amelyet az Aero Systems Inc. fejlesztett ki, folyamatosan érzékeli a repülési sebességet, a repülőgép súlyát, valamint az üzemanyag-fogyasztást. A repülőgép az elhasznált üzemanyag arányában könnyebbé válik, erről a számítógép pontosan informálja a pilótát, és arról is, hogy milyen mértékben csökkentheti az üzemanyag adagolását. A vállalat mérései szerint a kísérletek során 6 százalék üzemanyagot takarítottak meg. REGTELEFUNKEN Egyéni érdekké válik Az NSZK-ban kiszámították, hogy a hetvenes években az öszszes energia mintegy 40 százalékát fordították a lakóházak fűtésére, ebből az olaj részesedése meghaladja az 50 százalékot. Így igen időszerű volt az az 1979-ben kibocsátott rendelet, amely kimondja, hogy a fűtési költségek a fogyasztás arányában a lakókat terhelik. Ez az intézkedés a szabadrendelkezésű és az öröklakások tulajdonosaira, sőt még az ipari üzemekre is vonatkozik. Az energiatakarékosság jegyében született rendelkezést segíti elő az AEG-Telefunken Helkozent elnevezésű elektronikus fűtésdíjelosztó készüléke. A berendezés központilag méri az egyes lakások hőfogyasztását, ezt a lakók az épület központi részén felszerelt különálló fogyasztásmérőkön olvashatják le. Az elektronikus berendezés lehetővé teszi a hideg- és melegvíz-fogyasztás mérését is. Az AEG-Telefunken jelenleg a gáz-, olaj- és áramfogyasztást regisztráló készüléket tervez. CONSTRUCTION INDUSTRY INTERNATIONAL Helsinki és környéke vízellátását a világ leghosszabb folytonos sziklaalagútján keresztül oldják meg. A 120 km hosszú alagút Közép-Finnországból, a Päijänne tóból lát el vízzel több mint egymillió embert, az ország lakosságának egyötödét. A béleletlen alagút 30—130 méter mélyen hatol át az alapkőzeten, legkisebb keresztmetszete 15,5 m 2, általában 3,8 m széles és 4,75 m magas. A vízigény 4-5 m²,s, az alagút maximális szállítóképessége 20 mi/s. A gravitációs csatorna teljes esése 36 m, a víz energiájából 1 MW-ot hasznosítanak. Az alagút építését 1973-ban kezdték el. A hagyományos alagútfúrási technikával készülő alagút megközelítéséhez 5,5 kilométerenként 1,7 lejtéssel segédalagutakat fúrtak és a munka szakaszonként két oldalról folyt. A fúrás idején csak a legszükségesebb erősítési munkákat végezték el, a végleges megerősítést, a befejező munkákat a fúrás teljes elkészülte után, jelenleg végzik és ez év első felében be is fejezik. MECHANICAL ENGINEERING Szennyezés felderítése UV-fotóval A fémfelület erősen visszaveri az ultraibolya-sugárzást, így az UV-fotón fehér képet ad. Ugyanakkor a ragasztóanyagok, az oldószerek és a fémfelület egyéb potenciális szerves szennyezései isjól abszorbeálnak ebben a színképtartományban, ezért jelenlétükről a felvételen sötét foltok árulkodnak. Ez pedig hatásos ellenőrző eszközt ad a tiszta fémfelületet igénylő bevonó, hegesztő, forrasztó technológus kezébe. A kvarcoptikával készülő felvétel vagy az ultraibolya kamerával szemrevételezett valós idejű kép alapján eldől, hogy szükség van-e a felület tisztítására. A látható spektrumot kiszűrve nappali fényben is alkalmazható az eljárás. Az érzékenység a rövidebb hullámhosszok felé nagyobb. Jól kiegészíti az eljárást a hosszabb hullámokon megjelenő fluoreszcencia detektálása. Van egész sor abszorbeáló anyag, amely látható fényben nem, de az ultraibolya-megvilágítás hatására fluoreszkál MASINOSZTROITEL Turboreaktív finommegmunkálás Szovjet szakemberek turbinalapátok, kompresszor lapátkoszorúk, fogaskerekek és hasonló bonyolultságú munkadarabok finommegmunkálására dolgoztak ki eljárást a Köszörülési Kutató Intézetben. Az eljárás módot ad az élőmunka-igényes kézi műveletek gépesítésére és automatizálására. Az eljárás során a gyorsan, 10—30 m/s kerületi sebességgel forgó munkadarabot jóval kisebb, 0,5—1 m/s sebességű csiszolószemcse-sugár áramolja körül. A művelet eredménye rendkívül sima, 0,2—0,4 mikron érdességű felület. Ezzel az úgynevezett turboreaktív eljárással kis, vékony falú és nagyméretű munkadarabok egyaránt megmunkálhatók. • A művelettel el lehet távolítani az előgyártás során megsérült fémfelületet, a sorját, vagy helyre lehet hozni a forgácsolásnál megsérült éleket, elő lehet készíteni a fémfelületet galvanizálás céljára. Az eljárás 2—5-szörösen megnöveli a termelékenységet, legyen a megmunkált anyag szerkezeti vagy rozsdamentes acél, színesfém vagy hőálló titánötvözet. A kifejlesztett berendezésen megmunkálható darabok átmérője 50 és 1200 mm közé eshet. Norinform Légi radarral Az elmúlt években az egymást követő tankhajó-katasztrófák következtében nagy mennyiségű olaj került az Északi-tengerbe. Az esetleges újabb olajszennyeződések lokalizálására Norvégia repülőgépre szerelhető új típusú radarkészüléket vásárolt a svéd L. M. Ericson konszerntől. A készülék neve „Star” (side-looking airborne radar) — oldalra figyelő légi radar. A készülék oldalirányban 20 km távolságig regisztrál, viszonylag keskeny sávban. Amint a repülőgép halad, pásztázza végig a területet. A radar által regisztrált adatok videó-kazettára kerülnek. A képernyőn az olaj fekete, a hajó pedig fehér foltként jelentkezik. A monitor és a video pontosan regisztrálja a dátumot, az órát, a helyet és azt is, hogy milyen magasságból készült a felvétel. Az olajszennyezőkről készült fotókra feljegyzik az esemény pontos helyét és idejét is, így ezek a felvételek döntő bizonyítékul szolgálhatnak. Svédország, Norvégia és Dánia jelenleg olyan közös légi radarrendszer kiépítését tervezi, amely a skandináv tengerterületek felügyeletét látná el. M£