Műszaki Élet, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-13. szám)

1983-02-03 / 3. szám

II. 17. 14.06 FÉKON Dunaújváros n. 17. 14.00 II. 17. 17.0® n. 25. 14.00 Zalaegerszegi Ruhagyár OROSZ SÁNDOR: Gépiadat-feldol­­gozás, a termelés műszaki előkészí­tése és számbavétele, valamint az ehhez kapcsolódó bérelszámolás ta­pasztalatai, továbbfejlesztése. A du­naújvárosi csoport üzemi előadása. REJKA FERENC—TEREMI SÁN­Magyar Gyapjúfonó DÓR: A gyapjúcsoport üzemlátoga-és Szövőgyár demecseri gyára­tása és a látottak megvitatása. A Szabolcs-Szatmár megyei csoport rendezvénye. VASS MÁRTA: A szabás technológia fejlődésének irányai. A Szabolcs- Szatmár megyei csoport üzemi elő­adása. KOVÁSS LÁSZLÓNÉ—KISS AN­­Debreceni Ruhagyár TALNE: „Farsangi” textilvetélkedő. A Hajdú-Bihar megyei csoport ren­dezvénye. n. *I. 14.3. KERTÉSZ PÁL: Körkötött kelmék Bp. Harisnyagyár színezése. A Békés megyei csoport­­ üzemi előadása. Gyula II. 23. 14.98 LATEX Fonó- és Szövőgyára BÖRZSEI ANDRÁS: Pamutipari mi­nőségszabályozási rendszer ismerte­tése. A Vas megyei csoport üzemi előadása. LISZONYI ZOLTÁN: Hulladékok gazdaságos feldolgozásának aktuális kérdései. A Csongrád megyei csoport üzemi előadása. DR. HORVÁTH JÓZSEF: Korszerű és hatékony termelésirányítás, a kon­fekcióiparban dolgozó termelésirá­nyítók helyzete, munkájuk minősé­gének javítási lehetőségei. A duna­újvárosi csoport üzemi előadása. LÁSZLÓ FERENC: Anyaggazdálko­dás, maradékok hasznosítása. A Za­la megyei csoport üzemi előadása. DR. BURKUS EGON: A textilipari nyersanyagellátás és árképzés ak­tuális kérdései. A vegyiszál szakosz­tály gyári csoportjának rendezvénye. OSGYAN LAJOS: Minőségellenőr­zés a munkavégzés folyamán és a késztermék végmeózása, a tűrési ha­tárok ismertetése. A Békés megyei csoport Szirén üzemi csoport előadá­sa. HAVASVÖLGYI ZOLTÁN: A hulla­dékgazdálkodás aktuális kérdései. A Komárom megyei csoport gyári szer­vezetének rendezvénye. BOZSIK IMRE: Az energiagazdálko­dás és energiatakarékosság időszerű vállalati feladatai. A ruházati szak­osztály üzemi csoportjának előadása. ALBRECHT MIKLÓSNÉ: Termé­keink rezsiviselő képessége. A PNYV Magyar Pamutipar üzemi csoportjá­nak előadása. KOMLÓS PÁL: A bélésszövetek ex­portálásának lehetőségei 1983-ban. A selyem szakosztály üzemi csoportjá­nak előadása. TERÜLETI SZERVEZETEK RENDEZVÉNYEI. BÁCS-KISKUN MEGYEI SZERVEZET h. 16. 7.eo SCHARTE GYULA: Szakipari mun-Kecskemét, t­­kák fejlesztési irányai. Az ETE-cso­­port rendezvénye. ii. 18. 14.80 DR. IGMÁNDI ZOLTÁN: Kocsány­ija. Erdőgazdaság taján tölgyesek erdővédelme. DR. VARGA FERENC: Kocsányos tölgyesek erdővédelme. DR. HERPAY IMRE: A finomfeltá­rás tervezése, gazdaságossága. n. 21. 15.00 DR. TAKARÓ EMIL—CSÁKVÁRI Kecskemét,­th ILDIKÓ: Dél-Amerika című diave­títéses élménybeszámoló. BORSOD MEGYEI SZERVEZET n­. 23. 13.00 DOLI FERENC: Élelmiszergazdasági Szeged, th exportfeladatok. A MAE csoport rendezvénye. n. 23. 15.00 JÓZSA GUSZTÁV: Szeged-Felső ti­szeged, th szapart RRT zaj elleni védelme. Az OTAKIS csoport rendezvénye. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZET MOLNÁR GYULÁNÉ: A szolgálati titoknak minősülő földmérési és tér­képészeti adatok kezelése, tárolása. A GKE csoport rendezvénye. BREITENBACH REZSŐ: A földrész­letek helyrajzi számozásának idősze­rű kérdései. DR. BERTÓK KORNÉLNÉ: Földte­rületek változásának új gépi nyil­vántartása. Női agrárszakemberek találkozója. SOMOGY MEGYEI SZERVEZET II. 15. 9.09 DR. KÁDÁR AURÉL—KÓNYA ÁR­Kaposvár, megyei PÁD: 1983. évi növényvédelmi és ag­­konyvti­­rokémiai feladatok. A MAE csoport rendezvénye. II. n. 14.30 NEMES GYULA—SZEGEDI ISTVÁN Kaposvár, —APRÓ ISTVÁN: Légbefúvásos DÉLvnl. váll. szennyvíztisztító telepek kialakítása. Az MN­T csoport előadása. u. 23. KRISTA JÓZSEFNÉ: Kisvállalkozó-Tab, Videoton sok, gazdasági társulások jogi formá­tabs gyáregysége ja a VIDEOTON tabi gyáregységénél adódó lehetőségek. A HTE csoport rendezvénye. " SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI SZERVEZET II. 18. 13.38 BFK Mátészalka II. 33 14.38 PNYV Szegedi Textilművek II. 23. 14.0« VOR Dunaújváros II. 17. 13.30 Gyár Magyar Viscosa n. 16. 14.00 Szirén Ruházati Szövetkezet I. 17. 16.0« VOR-központ II. 22. 14.0« PNYV Magyar Pamutipar kistanácsterem II. 33. 14.11 msv váci Bélésszövőgyár II. 17. 14.39 LSZV komáromi gyára II. 33. 14.30 LSZV Csillaghegyi Szövőgyár, kultúrhág I. 23. 15.00 Magyaróvári Kötöttárugyár II. 38. 14.30 LSZV Komáromi Lenárugyár II. 26. 14.30 PFV Miskolci Fonoda II. 14. 14.00 Miskolc, MTESZ II. 15. 14.00 Miskolc, MTESZ n. 16. 10.00 Miskolc, MTESZ II. 17. 15.00 Miskolc, Borsodi Szénbányák n. 23. 10.00 Sátoraljaújhely MÁV Kft. Főn. OLÁH JÓZSEF: Számítógépes irá­nyítási módszerek, termelésirányítás. Táblarendszer a Csillaghegyi Szövő­gyárban. A lenszakosztály üzemi csoportjának előadása. FÜLÖP LÁSZÓ : A vállalat 1982. évi gazdasági eredményeinek ismer­tetése, további feladatok. A vállala­ti csoport előadása. HONTI LÁSZLÓ: Az önálló külke­reskedelmi jog megszerzésével kap­csolatos tapasztalat. - A Komárom megyei csoport üzemi szervezetének előadása. ZÖLD VERONIKA: A ruházatfizio­lógia jelentősége napjainkban, hely­zete Magyarországon. A pamutfonó szakosztály üzemi csoportjának elő­adása. Korszerű tartószerkezetek. Az ÉTE- csoport rendezvénye. Lakóépületek szellőztetése, több szin­tes épületek gravitációs szellőzteté­se. Az ÉTE-csoport rendezvénye. GAZSI JÁNOS—KOVÁCS TIBOR: Adatátviteli felügyelet kialakítása, funkciós szerepe a távadat-feldolgozó rendszerekben. A KTE-csoport ren­dezvénye. BAJOR LÁSZLÓ: Az automatizálás helyzete a Borsodi Szénbányáknál. CSUTAK FERENC: Főszellőztető gé­pek fordulatszám-szabályozása. Az OMBKE csoport rendezvénye. DR. HORVÁTH FERENC: A pálya­diagnosztika korszerűsítése. A KTE- csoport rendezvénye. Mezőgazdasági termékek felhaszná­lása. A MÉTE és a MAE csoport elő­adása. KISS ÁRPÁD: Hőmérséklet napi in­gadozása. Az MMT csoport rendez­vénye. Szovjet filmklub. NÓGRÁD MEGYEI SZERVEZET CSONGRÁD MEGYEI SZERVEZET II. 11. 15.00 Szeged, TH II. 16. 15.00 Szeged, TH I. 17. 16.30 Szeged, TH II. 11. 8.30 Debrecen, TH II. 12. 10.00 Debrecen, DATE II. 14. 17.00 Debrecen, TH II. 18. 8.36 n. 17. 14.30 Salgótarján, TIT-klub n. 16. 14.00 Vásárosnamény, VOR II. 15. 14.00 Nyíregyháza, TH II. 15. 14.00 Mátészalka Városi Tanács II. 10. 15.30­­ Keszthely, építők klubja II. 15. 15.30 Keszthely, építők klubja II. 16. 14.00 KIOSZ, megyebizottság DR. VERESS FERENC: Víz- és kör­nyezetvédelem, halak élettana. A MAE csoport előadása. MTESZ vb-ülés. NAGY KÁLMÁN: A műszaki fej­lesztési munka eredményei és fel­adatai a VOR-ban. Kibővített vb —titkári értekezlet. JACKÓ ZOLTÁN—DR. KÁPOSZ­­TÁSINÉ—DR BERECZ EMÍLIA: Má­tészalka város környezetvédelmi és fejlesztési programja. ZALA MEGYEI SZERVEZET BUBLA ZOLTÁN: Keszthely—Hévíz ART tervi fázis vitája, figyelemmel a koncepcionális bemutatásra. SZÓKA GYULA: Keszthely városi Tanácsával kötött megállapodás eredményének értékelése. Az ÉTÉ csoport rendezvénye. SZALAY CSABA: Tájékoztató az 1983. évi munkáról. KVNVV'XXXNNVvXX\XXXXX\XV.XXXXXX\XXXXX\XXXW\'.XXXXXXXXXXXXNXX\\XX.: XXXXXXXXXXXXXXXXW'XXXXXXXXXXXXXXXXWOvXXXWXXXXXXXXXXXWX ?.XXX\.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXNXXXVXXXXWXXXV\.XXXXXX\X,. .XXXXXXXXXXXXXXXXWX.XXXXXXXXNXXXWWXXXXXXXXXXXXXXXX KÖNYVESPOLC Termelési függvények — vállalati prognózisok A könyv szerzője, Sipos Béla régóta foglalkozik a prognózis­­készítés mechanikai-statisztikai módszereivel. Ebben a munkájá­ban a termelés alakulását meg­határozó munkaerő és az állóesz­köz szerepét mutatja be a terme­lési függvények és az azokkal végzett számítások segítségével. A termelési függvények vala­mely gazdasági egység termelé­sének volumenét fejezik ki az élőmunka-ráfordítások, a tőke­­ráfordítások és egyéb termelési tényezők függvényeként a vizs­gált időszakban. A termelésifüggvény-számítá­­sok keretében összefoglalja a magyar állami ipar egészére vo­natkozó eredményeket, behatóan foglalkozik a létszámstruktúra változásaival és a létszám prog­nosztizálásának módszertani kérdéseivel. A könyv rámutat ar­ra, hogy a prognózis lehetővé te­szi a döntési alternatívák érté­kelését, felvázolja több variáció lehetőségeit , segítve a tervezés munkáját. A közölt módszerek, " esettanulmán­yok a prognóziské­szítés teljes menetét bemutat­ják, s azt is megvilágítják, hogy a termelési függvények milyen prognosztikai vizsgálatoknál használhatók a legeredménye­sebben. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A szigetelőanyagok a holnap anyagai Csehszlovák építőipari napok Budapesten A Csehszlovákiában és a KGST-országokban gyártott szige­telőanyagok széles választéka volt az 1980-ban Pozsonyban megtartott nemzetközi CONECO-kiállítás fő attrakciója. A szakemberek elismeréssel állapították meg: a csehszlovák szigetelőanyagok többsége kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik. Felhasználásuk nemcsak hőtechnikai szempont­ból előnyös, gazdaságos is. A: Nemrég a hazai felhasználók­­ — az építőipari szakemberek is és a magánépítkezők — megis­merhették a csehszlovák épí­tőanyagipari szigetelőkből ösz­­szeállított kínálatot Budapesten, a kőbányai vásárváros állandó építésügyi kiállításán. A Szlo­vák Építésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium rendezte ter­mékbemutatón több mint száz különböző szigetelőanyag volt. Zömmel felhasználás közben: a kiállítók ugyanis egy-egy ki­metszett részleten mutatták be a szigetelőanyagok különböző felhasználási területeit. A csehszlovák építőipar csak­nem félmillió embert foglal­koztat, és évente mintegy 53 milliárd korona értékű munkát hoz tető alá. Ebből 23 milliárd korona értékben különféle épí­tőanyagokat állít elő, egyebek között szigetelőanyagokat, ame­lyekből a hatodik ötéves terv­időszak végéig várhatóan 880 ezer köbmétert használnak fel. S jóllehet az elkövetkező évek­ben a lakásépítés üteme Cseh­szlovákiában is lassul, a hete­dik ötéves tervidőszakban — a csehszlovák kutatóintézetek becslése szerint — több mint 100 ezer köbméterrel nő az építkezésekhez felhasznált víz-, hő- és hangszigetelő anyagok mennyisége. Anyagilag is segítik a szige­telést szem előtt tartó építkező­ket: 15-45 ezer korona vissza nem térítendő kölcsön illeti meg azokat, akik különös gond­dal törődnek ezzel lakásuk megépítésekor. Sőt, ezek a „vál­lalkozók” a házépítéshez szük­séges egyéb pénzeket is mind­össze 1 százalék kamat fejében kapják kölcsön. A csehszlovák építőipari na­pok termékbemutatóján egyéb­ként részletes tablók példázták a magyar építők és a csehszlo­vák építőanyag-gyártók együtt­működését. Ez idő tájt két ter­méket importálunk: álmennye­zeti elemként használatos szi­getelőanyagot (évente 60-70 ezer négyzetmétert), valamint ás­ványgyapotot (évente 2000 köb­métert). M. J. G. 28 RENDEZVÉNYNAPTÁR 1993. II. 10-23.

Next