Műszaki Élet, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-13. szám)
1983-02-03 / 3. szám
II. 17. 14.06 FÉKON Dunaújváros n. 17. 14.00 II. 17. 17.0® n. 25. 14.00 Zalaegerszegi Ruhagyár OROSZ SÁNDOR: Gépiadat-feldolgozás, a termelés műszaki előkészítése és számbavétele, valamint az ehhez kapcsolódó bérelszámolás tapasztalatai, továbbfejlesztése. A dunaújvárosi csoport üzemi előadása. REJKA FERENC—TEREMI SÁNMagyar Gyapjúfonó DÓR: A gyapjúcsoport üzemlátoga-és Szövőgyár demecseri gyáratása és a látottak megvitatása. A Szabolcs-Szatmár megyei csoport rendezvénye. VASS MÁRTA: A szabás technológia fejlődésének irányai. A Szabolcs- Szatmár megyei csoport üzemi előadása. KOVÁSS LÁSZLÓNÉ—KISS ANDebreceni Ruhagyár TALNE: „Farsangi” textilvetélkedő. A Hajdú-Bihar megyei csoport rendezvénye. n. *I. 14.3. KERTÉSZ PÁL: Körkötött kelmék Bp. Harisnyagyár színezése. A Békés megyei csoport üzemi előadása. Gyula II. 23. 14.98 LATEX Fonó- és Szövőgyára BÖRZSEI ANDRÁS: Pamutipari minőségszabályozási rendszer ismertetése. A Vas megyei csoport üzemi előadása. LISZONYI ZOLTÁN: Hulladékok gazdaságos feldolgozásának aktuális kérdései. A Csongrád megyei csoport üzemi előadása. DR. HORVÁTH JÓZSEF: Korszerű és hatékony termelésirányítás, a konfekcióiparban dolgozó termelésirányítók helyzete, munkájuk minőségének javítási lehetőségei. A dunaújvárosi csoport üzemi előadása. LÁSZLÓ FERENC: Anyaggazdálkodás, maradékok hasznosítása. A Zala megyei csoport üzemi előadása. DR. BURKUS EGON: A textilipari nyersanyagellátás és árképzés aktuális kérdései. A vegyiszál szakosztály gyári csoportjának rendezvénye. OSGYAN LAJOS: Minőségellenőrzés a munkavégzés folyamán és a késztermék végmeózása, a tűrési határok ismertetése. A Békés megyei csoport Szirén üzemi csoport előadása. HAVASVÖLGYI ZOLTÁN: A hulladékgazdálkodás aktuális kérdései. A Komárom megyei csoport gyári szervezetének rendezvénye. BOZSIK IMRE: Az energiagazdálkodás és energiatakarékosság időszerű vállalati feladatai. A ruházati szakosztály üzemi csoportjának előadása. ALBRECHT MIKLÓSNÉ: Termékeink rezsiviselő képessége. A PNYV Magyar Pamutipar üzemi csoportjának előadása. KOMLÓS PÁL: A bélésszövetek exportálásának lehetőségei 1983-ban. A selyem szakosztály üzemi csoportjának előadása. TERÜLETI SZERVEZETEK RENDEZVÉNYEI. BÁCS-KISKUN MEGYEI SZERVEZET h. 16. 7.eo SCHARTE GYULA: Szakipari mun-Kecskemét, tkák fejlesztési irányai. Az ETE-csoport rendezvénye. ii. 18. 14.80 DR. IGMÁNDI ZOLTÁN: Kocsányija. Erdőgazdaság taján tölgyesek erdővédelme. DR. VARGA FERENC: Kocsányos tölgyesek erdővédelme. DR. HERPAY IMRE: A finomfeltárás tervezése, gazdaságossága. n. 21. 15.00 DR. TAKARÓ EMIL—CSÁKVÁRI Kecskemét,th ILDIKÓ: Dél-Amerika című diavetítéses élménybeszámoló. BORSOD MEGYEI SZERVEZET n. 23. 13.00 DOLI FERENC: Élelmiszergazdasági Szeged, th exportfeladatok. A MAE csoport rendezvénye. n. 23. 15.00 JÓZSA GUSZTÁV: Szeged-Felső tiszeged, th szapart RRT zaj elleni védelme. Az OTAKIS csoport rendezvénye. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZET MOLNÁR GYULÁNÉ: A szolgálati titoknak minősülő földmérési és térképészeti adatok kezelése, tárolása. A GKE csoport rendezvénye. BREITENBACH REZSŐ: A földrészletek helyrajzi számozásának időszerű kérdései. DR. BERTÓK KORNÉLNÉ: Földterületek változásának új gépi nyilvántartása. Női agrárszakemberek találkozója. SOMOGY MEGYEI SZERVEZET II. 15. 9.09 DR. KÁDÁR AURÉL—KÓNYA ÁRKaposvár, megyei PÁD: 1983. évi növényvédelmi és agkonyvtirokémiai feladatok. A MAE csoport rendezvénye. II. n. 14.30 NEMES GYULA—SZEGEDI ISTVÁN Kaposvár, —APRÓ ISTVÁN: Légbefúvásos DÉLvnl. váll. szennyvíztisztító telepek kialakítása. Az MNT csoport előadása. u. 23. KRISTA JÓZSEFNÉ: Kisvállalkozó-Tab, Videoton sok, gazdasági társulások jogi formátabs gyáregysége ja a VIDEOTON tabi gyáregységénél adódó lehetőségek. A HTE csoport rendezvénye. " SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI SZERVEZET II. 18. 13.38 BFK Mátészalka II. 33 14.38 PNYV Szegedi Textilművek II. 23. 14.0« VOR Dunaújváros II. 17. 13.30 Gyár Magyar Viscosa n. 16. 14.00 Szirén Ruházati Szövetkezet I. 17. 16.0« VOR-központ II. 22. 14.0« PNYV Magyar Pamutipar kistanácsterem II. 33. 14.11 msv váci Bélésszövőgyár II. 17. 14.39 LSZV komáromi gyára II. 33. 14.30 LSZV Csillaghegyi Szövőgyár, kultúrhág I. 23. 15.00 Magyaróvári Kötöttárugyár II. 38. 14.30 LSZV Komáromi Lenárugyár II. 26. 14.30 PFV Miskolci Fonoda II. 14. 14.00 Miskolc, MTESZ II. 15. 14.00 Miskolc, MTESZ n. 16. 10.00 Miskolc, MTESZ II. 17. 15.00 Miskolc, Borsodi Szénbányák n. 23. 10.00 Sátoraljaújhely MÁV Kft. Főn. OLÁH JÓZSEF: Számítógépes irányítási módszerek, termelésirányítás. Táblarendszer a Csillaghegyi Szövőgyárban. A lenszakosztály üzemi csoportjának előadása. FÜLÖP LÁSZÓ : A vállalat 1982. évi gazdasági eredményeinek ismertetése, további feladatok. A vállalati csoport előadása. HONTI LÁSZLÓ: Az önálló külkereskedelmi jog megszerzésével kapcsolatos tapasztalat. - A Komárom megyei csoport üzemi szervezetének előadása. ZÖLD VERONIKA: A ruházatfiziológia jelentősége napjainkban, helyzete Magyarországon. A pamutfonó szakosztály üzemi csoportjának előadása. Korszerű tartószerkezetek. Az ÉTE- csoport rendezvénye. Lakóépületek szellőztetése, több szintes épületek gravitációs szellőztetése. Az ÉTE-csoport rendezvénye. GAZSI JÁNOS—KOVÁCS TIBOR: Adatátviteli felügyelet kialakítása, funkciós szerepe a távadat-feldolgozó rendszerekben. A KTE-csoport rendezvénye. BAJOR LÁSZLÓ: Az automatizálás helyzete a Borsodi Szénbányáknál. CSUTAK FERENC: Főszellőztető gépek fordulatszám-szabályozása. Az OMBKE csoport rendezvénye. DR. HORVÁTH FERENC: A pályadiagnosztika korszerűsítése. A KTE- csoport rendezvénye. Mezőgazdasági termékek felhasználása. A MÉTE és a MAE csoport előadása. KISS ÁRPÁD: Hőmérséklet napi ingadozása. Az MMT csoport rendezvénye. Szovjet filmklub. NÓGRÁD MEGYEI SZERVEZET CSONGRÁD MEGYEI SZERVEZET II. 11. 15.00 Szeged, TH II. 16. 15.00 Szeged, TH I. 17. 16.30 Szeged, TH II. 11. 8.30 Debrecen, TH II. 12. 10.00 Debrecen, DATE II. 14. 17.00 Debrecen, TH II. 18. 8.36 n. 17. 14.30 Salgótarján, TIT-klub n. 16. 14.00 Vásárosnamény, VOR II. 15. 14.00 Nyíregyháza, TH II. 15. 14.00 Mátészalka Városi Tanács II. 10. 15.30 Keszthely, építők klubja II. 15. 15.30 Keszthely, építők klubja II. 16. 14.00 KIOSZ, megyebizottság DR. VERESS FERENC: Víz- és környezetvédelem, halak élettana. A MAE csoport előadása. MTESZ vb-ülés. NAGY KÁLMÁN: A műszaki fejlesztési munka eredményei és feladatai a VOR-ban. Kibővített vb —titkári értekezlet. JACKÓ ZOLTÁN—DR. KÁPOSZTÁSINÉ—DR BERECZ EMÍLIA: Mátészalka város környezetvédelmi és fejlesztési programja. ZALA MEGYEI SZERVEZET BUBLA ZOLTÁN: Keszthely—Hévíz ART tervi fázis vitája, figyelemmel a koncepcionális bemutatásra. SZÓKA GYULA: Keszthely városi Tanácsával kötött megállapodás eredményének értékelése. Az ÉTÉ csoport rendezvénye. SZALAY CSABA: Tájékoztató az 1983. évi munkáról. KVNVV'XXXNNVvXX\XXXXX\XV.XXXXXX\XXXXX\XXXW\'.XXXXXXXXXXXXNXX\\XX.: XXXXXXXXXXXXXXXXW'XXXXXXXXXXXXXXXXWOvXXXWXXXXXXXXXXXWX ?.XXX\.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXNXXXVXXXXWXXXV\.XXXXXX\X,. .XXXXXXXXXXXXXXXXWX.XXXXXXXXNXXXWWXXXXXXXXXXXXXXXX KÖNYVESPOLC Termelési függvények — vállalati prognózisok A könyv szerzője, Sipos Béla régóta foglalkozik a prognóziskészítés mechanikai-statisztikai módszereivel. Ebben a munkájában a termelés alakulását meghatározó munkaerő és az állóeszköz szerepét mutatja be a termelési függvények és az azokkal végzett számítások segítségével. A termelési függvények valamely gazdasági egység termelésének volumenét fejezik ki az élőmunka-ráfordítások, a tőkeráfordítások és egyéb termelési tényezők függvényeként a vizsgált időszakban. A termelésifüggvény-számítások keretében összefoglalja a magyar állami ipar egészére vonatkozó eredményeket, behatóan foglalkozik a létszámstruktúra változásaival és a létszám prognosztizálásának módszertani kérdéseivel. A könyv rámutat arra, hogy a prognózis lehetővé teszi a döntési alternatívák értékelését, felvázolja több variáció lehetőségeit , segítve a tervezés munkáját. A közölt módszerek, " esettanulmányok a prognóziskészítés teljes menetét bemutatják, s azt is megvilágítják, hogy a termelési függvények milyen prognosztikai vizsgálatoknál használhatók a legeredményesebben. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A szigetelőanyagok a holnap anyagai Csehszlovák építőipari napok Budapesten A Csehszlovákiában és a KGST-országokban gyártott szigetelőanyagok széles választéka volt az 1980-ban Pozsonyban megtartott nemzetközi CONECO-kiállítás fő attrakciója. A szakemberek elismeréssel állapították meg: a csehszlovák szigetelőanyagok többsége kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik. Felhasználásuk nemcsak hőtechnikai szempontból előnyös, gazdaságos is. A: Nemrég a hazai felhasználók — az építőipari szakemberek is és a magánépítkezők — megismerhették a csehszlovák építőanyagipari szigetelőkből öszszeállított kínálatot Budapesten, a kőbányai vásárváros állandó építésügyi kiállításán. A Szlovák Építésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendezte termékbemutatón több mint száz különböző szigetelőanyag volt. Zömmel felhasználás közben: a kiállítók ugyanis egy-egy kimetszett részleten mutatták be a szigetelőanyagok különböző felhasználási területeit. A csehszlovák építőipar csaknem félmillió embert foglalkoztat, és évente mintegy 53 milliárd korona értékű munkát hoz tető alá. Ebből 23 milliárd korona értékben különféle építőanyagokat állít elő, egyebek között szigetelőanyagokat, amelyekből a hatodik ötéves tervidőszak végéig várhatóan 880 ezer köbmétert használnak fel. S jóllehet az elkövetkező években a lakásépítés üteme Csehszlovákiában is lassul, a hetedik ötéves tervidőszakban — a csehszlovák kutatóintézetek becslése szerint — több mint 100 ezer köbméterrel nő az építkezésekhez felhasznált víz-, hő- és hangszigetelő anyagok mennyisége. Anyagilag is segítik a szigetelést szem előtt tartó építkezőket: 15-45 ezer korona vissza nem térítendő kölcsön illeti meg azokat, akik különös gonddal törődnek ezzel lakásuk megépítésekor. Sőt, ezek a „vállalkozók” a házépítéshez szükséges egyéb pénzeket is mindössze 1 százalék kamat fejében kapják kölcsön. A csehszlovák építőipari napok termékbemutatóján egyébként részletes tablók példázták a magyar építők és a csehszlovák építőanyag-gyártók együttműködését. Ez idő tájt két terméket importálunk: álmennyezeti elemként használatos szigetelőanyagot (évente 60-70 ezer négyzetmétert), valamint ásványgyapotot (évente 2000 köbmétert). M. J. G. 28 RENDEZVÉNYNAPTÁR 1993. II. 10-23.