Műszaki Élet, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-14. szám)
1984-01-05 / 1. szám
Fiatalok a mikroelektronikáért Körkérdés 1983 műszaki, tudományos eredményeiről Üzemi szervezetek Magyar találmányok A KGST keretében GAZDASÁGI • AGRÁR • TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉLET 1j MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 5 FT 1984. JANUÁR 5. i »')' ( A------------------------------------------------------------------------ OMFB-tanulmány: Atomfűtőművek alkalmazása a hazai kommunális távhőszolgáltatásban Emelik a kötvények kamatát UNIDO konzultáció A varázsszó: légfúvásos Otthonunk se'-vislis' Divatszínekben pompázó felsőruházati és deko szövetek az előcsarnokban, majd csodálatos ruhakölteményekben felvonuló manekenek az előadóterem színpadán. Az alkalmi ruhás záró-összképet követően már a magyar iparpolitika néhány kérdéséről, a textíliák szerepéről a mai lakásban, a selyemipar gyártmányfejlesztésének legújabb eredményeiről hallhattunk. Minderre a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület és a Magyar Selyemipar Vállalat Otthonunk selyemben elnevezésű közös rendezvénye adott lehetőséget. A kiálított anyagok, a mane- ikenek ruhái teljesen a természetes selymek hatását keltették. Szakember legyen a talpán, féri meg tudja állapítani eredetüket; selyemhernyők gubájából vagy mesterséges szálból készültek-e? Az álomszép esésű kelmék készítési technológiájáról dr. Kerényi Istvánt, az MSV vezérigazgató-helyettesét, a TMTE selyemszakosztályának társelnökét kérdeztem. — A hőre lágyuló mesterséges szálasanyagok rohamos elterjedésével egyidőben az 50-es években terjedelmesítés néven új fonalgyártási technológia alakult — kezdte a beszélgetést a vezérigazgató-helyettes, aki az e területen végzett kutatásaival kandidátusi fokozatot is szerzett. Az ok egyszerű: a szintetikus szálaknak a jó tulajdonságai (kopásállóság, nagy szilárdság, egyenletesség, kényelmes kezelés) mellett hátrányai is vannak. A kutatók ezért olyan megoldást kerestek, amelyek a természetes szálak fiziológiai, viselési szempontból hasznos tulajdonságait egyesítik, az említett kedvező jellemzőkkel. Ez a munka vezetett a terjedelmesítés kialakulásához. A mesterséges szálak megjelenésének kezdetén ellentmondásos volt a gyártásuk — folytatja a vezérigatóhelyettes. Akkor ugyanis a folytonos szintetikus szálak gyártásához a rövid, természetes elemi szálak (pamut, gyapjú) technológiai berendezéseit alkalmazták, így a folyamatos szálakat először a természetes szálak hosszúságára vágták, majd a hagyományos fonással ismét folyamatost készítettek. A feladat tehát az volt, hogy a folyamatosság megtartásával (vágás és újrafonás nélkül) az évezredes hagyományú fonási eljárással készülő fonalakhoz hasonló, továbbfeldolgozásra alkalmas, folytonos elemi szálakból álló köteget állítsanak elő. A selyemre redukálva az elmondottakat, ez azt jelentette, hogy a szálképzést követő felvágás nélkül lehessen a mesterséges selymet a természetest legjobban megközelítő fizikai, mechanikai, viselési és esztétikai tulajdonságokkal ellátni. Ezt a lágy, puha szerkezetet a mesterséges selyem egymással párhuzamos szálainak deformálásával, hullámosításával és annak stabilizálásával lehet elérni. Az első, nagyüzemileg is bevezetettér sertelmesítési eljárás 1932-ben adott szabadalmat. Ennek sojttszerű miselymet ny . tek úgy, hogy a fonalat a sztásoshoz képest lagr alább négy eres sodrattel megmagas hőr. íz eklett rögzítették, majd ulla sodraton túl visszasodonak. A klassz.k us eljárásként isalapanyag - epes legyen a deformált álpot (sodrat) tartós rögzítésére: előnyös tulajdonságai k.. cs. az első mosásig tartsanak, a terjedelmesítést a szintetikus selymek megjelenése tette lehetővé, ugyanis mind a poliamid, mind a többi szintetikus selyem rögzíthető. A klasszikus eljárás elterjedésének oka az volt, hogy a be- és visszasodrást kezdetben a hagyományos, anetázs cérnázógépeiken, kreppelőgépeken (innen a terjedelmesített selymek sokszor hallott krepp-nylon elnevezése) végezték. A többi művelethez is a korábbi berendezéseket alkalmazták eleinte, az egyetlen újdonságot a rögzítőgép kialakítása jelentette. Az első terjedelmesítő rendszerek egyébként csak 1954—55-ben jelentek meg — fejezi be a történelmi áttekintést dr. Kerényi István, aki már 1954-ben részt vett e technológia hazai születésénál az 1983-ban ötvenéves Duna Cérpázógyárban. Egyébként az 1933-ban kreppfonalra alapított gyárra az akkori francia gazdái nem ismernének rá, úgy megváltozott azóta. A terjedelmesítéssel a fonal térfogata nő, szerkezete fellazul, és ezzel együtt jár a térfogategységre eső tömegének csökkenése is — folytatja a vezérigazgatóhelyettes rögtönzött előadását. Ebből megtudom azt is, hogy a szerkezet fellazulása fokozza az ilyen kelmék melegtartó (hőszigetelő) képességét és nedvességfedejét is. Jellegük, fogásuk pedig közel van a természetesekéhez, de egyenletesebb: erről személyesen is meggyőződtem Az eljárás műszaki-A besodrás-rögzítés-kisodrás képlettel jellemezhető klaszszikus eljárásnál számos művelet végeredménye volt a terjedelmesített fonal. A technológia folyamatossá tételéhez a textil Alap fonal iparban már korábban ismert eljárást alkalmazták. A hamissodrás néven ismert módszerrel ugyanis a két ellenkező irányú (be- és ki-)sodrási művelet egyszerre végezhető el. A gyerekkori spárgás játékból is ismert alapelv: két rögzítési pont között a fonal egy közbenső keresztmetszetét megforgatják. Ekkor a forgási ponttól jobbra és balra azonos számú, de ellentétes sodratú fonal keletkezik, ami a külső erőhatás után eltűnik. Terjedelmesítésnél a rögzítőkamrát a sodró eszköz elé helyezve a fonal valódi sodrata stabilizálódik. Az újabb és újabb megoldásokat keresve, ma már számos terjedelmesítési eljárást alkalmaznak a világon. Ezek közül a természetes szálakéhoz legjobban hasonlító csodálatos fonalkaraktert a légfúvásos módszer biztosítja. Lényege, hogy a fonalat nagy sebességű légáram hatásának teszik ki, ami kuszáll szálfelületével teljesen természetes hatást kelt. Az eljárás fejlődése szakaszos volt. Ennek különböző gazdasági és műszaki okai voltak. Az utóbbi években azonban a fajlagos sűrített levegő-szükséglet a korszerű fúvókáknak köszönhetően csökkent és egyre több cég gyárt a légfúvásos elvet felhasználó gépet. Az MSV az OMFB támogatásával másfél óra állított *e gy rendszert; berendezésén gyártott kelméikre méltán büszke a vezérigazgató-helyettes, hiszen még a futókat gyártó svájci cég *• referenciaként állította ki legutóbb egy nagy nemzetközi seregszemlén a nálunk készült anyagokat. Egyébként ezzel a módszerrel nem mennyiséget, hanem minőséget gyártanak: az MSV évi 4000 tonna terjedelmesített fonal termeléséből mindössze 40-50 tonna készül légfúvásos módszerrel. Ha már az MSV termékbemutatóján találkoztunk, rövid, a hazai selyemipar és a vállalat statisztikaszerű ismertetésére kértem a TMTE selyemszakosztályának társelnökét. Megtudtam, hogy 1955 óta — amikoris tíz gyárat összevontak — egyetlen vállalat, az MSV képviseli ezt az iparágat. A hat szövődéből, egy kikészítő gyárból két terjedelmesítő üzemből és egy konfekcióüzemből álló vállalat, 1983-ban 60 millió négyzetméter nyers, 50 millió négyzetméter kész szövetet állít elő, fonalterjedelmesítésük 4000 tonna. Felhasználásuk szerint az előállított szövetek 30 százaléka ruházati-, 53 százaléka bélés-, 16 százaléka lakástextil-, 1 százaléka pedig műszaki szövet. A divatérzékeny cikkeikre a Hepatex svájci tanácsadó céggel kötöttek szerződést, ahonnan évente kétszer másfél évre előre divatprognózist kapnak. Ennek során a magyarországi gépeken megvalósítható irányminták műszaki adatai mellett elkészítésüket is megtanítják. Az ez év végén üzembe álló olasz hámozógép pedig növeli a választékot. Hiszen azzal — az elemi szálak felületének egy rétegét leoldva — a tiszta selyemhez megtévesztésig hasonlító, a korábbiaknál még puhább kelme készíthető. Pedig az is mesterséges az összes többi magyar selyemipari termékhez hasonlóan, összetéveszteni lehet, a tiszta és műselymet, de a valóságot jó tudni: hazánkban 1971-ben megszűnt a tiszta selyem gyártása! MAGOS KATALIN Sűrített levegő Terjedelmesített fonal Bűvész műszakuak A tavalyi év egyik televíziós csemegéje a Ki mit tud? vetélkedő volt. Az ország apraja-nagyja figyelemmel kísérte. Izgultunk egy-egy versenyzőért, örültünk fiataljaink lelkesedésének, tehetségének. Mindenesetre volt beszélgetési témánk szomszédainkkal, ismerőseinkkel. Sajnos kevésbé kerültek azonban rivaldafénybe a 35 éven aluliaknak kiírt, amolyan műszaki Kimit tudnak is beillő Alkotó Ifjúság pályázat résztvevői A díjnyertes munkákról alig, vagy egyáltalán nem tudunk. Pedig a vállalati elődöntőkből az országot döntőbe jutott és ott helyezést elért versenyzők alkotása is felér egy-egy bűvészmutatvánnyal. Nincs benne calás, nincs benne bámítás, de talán annak nem I vezhető, ha mondjuk valalki egy új technológiával a termoplasztikus kaucsukkeverékhez szükséges évi 1 90 millió forint értékű tőkés importot kétharmadára képes csökkenteni. És még egy trükk: a Fest megyei Műanyagipari Vállalat „színeiben induló” versenyzőtől a késztermék így nyugatra is exportálható. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók a Vegyépszer Salgótarjáni Gyárának fiataljai is. ők a csövek belső korrózióvédelmi festésére konstruáltak egy gépet, az így kezelt csövek élettartama — átmérőtől függően — 3-10-szerese a korábbi import gépen festetteknek. A következő „hókusz-pókusz”, a mindössze 60 ezer forintba kerülő gépen 13 méter hosszú cső is festhető, ami a másfélszerese az eddig külföldön gyártottak adatának. Nincs dobpergés, nincs taps. Lehet, hogy ezekre a mutatványokra a „nagyérdemű” nem annyira kíváncsi, mint az igazi Ki mit tudja. (Bár volt formatervezett étkészlet, játszótéri rugós faló, stb.). A kongó kiállítóteremnél azonban mindenképpen több figyelmet érdemelnének az alkotók és alkotásaik. Talán az érdekeltek, a potenciális felhasználók elmehettek volna mindezt megnézni, hogy a „mutatványok” ne csak az üres falakat, véletlen betévedőket és a kötögető teremőr néniket szórakoztassák. A nagyszerű műszaki alkotásoknak sajtó$ ezúttal nem jutott a rivaldafényből. Talán ma a legközelebb?... .,C .■V Btc. K. ---------------------- 1989