Műszaki Élet, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-14. szám)
1984-01-05 / 1. szám
•# / / KORRERBES3 Események, eredmények A Paksi Atomerőmű első blokkjának üzembe helyezése, a Balaton védelmére hozott MT-határozat, a mezőgazdaság helytállása az aszályos idő ellenére ismert tények. De vajon tudjuk-e, hogy hány szakterület összefogása kellett ezen eredményekhez, a többi sikerhez? Erre kértünk választ egyesületeink főtitkáraitól, hiszen ők egy-egy műszaki, természettudományos vagy gazdasági területet ezen választott tisztségük miatt jól átlátnak. Egy közös kérdést tettünk fel, mégpedig azt: mit tart szakterülete legnagyobb hazai eseményének, eredményének 1983-ban? Intelligens rendszer Bonyhádon A budapesti Duna Cipőgyárban ötödik esztendeje működik a cipőfelsőrészgyártás rugalmasságát és termelékenységét növelő mikroprocesszorra irányított munkaadagolórendszer. Ennek a berendezésnek csupán az anyagtovábbító egységeit (két, egyen-Schmél Ferenc, Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesületként 41 munkahelyes futószalagot gyártottak Magyarországon, a teljes vezérlés és az elosztó robot Spanyolországból és az USA-ból érkezett. Három éve kezdett tárgyalásokat az OMFB hazai vállalatokkal közös hasonló célú, de már intelligensebb rendszer kifejlesztéséről. A fejlesztés 1982-ben kezdődött. A terveket, a Bőr- és Cipőipari Kutató-Fejlesztő Vállalat (BCK) munkatársai készítették, a futószalagtestekhez csatlakozó robotot a KAEV fejlesztette ki, az elektronikai egységet és programjait pedig a VILATI hozta létre. A fejlesztésben részt vett az üzemeltetést vállaló Bonyhádi Cipőgyár (BOTOND), a munka koordinálását a BCK végezte. A mindössze kétéves fejlesztés eredménye egy a tőkés berendezésekhez hasonló, de azoknál minden tekintetben olcsóbb rendszer. Kedvezően alakul az energiafelhasználás szerkezeti összetétele is. A kőolaj aránya az 1978. évi 48 százalékról — energiapolitikai céljainkkal összhangban —, 1983-ban körülbelül 32 százalékra csökken. Az elért eredményekhez nagymértékben járul hozzá az elmúlt két évben megindult 1100 energiaracionalizálási beruházás is. Ezek üzembe helyezésük után évi mintegy 1,2 millió tonna olajegyenértékű megtakarítást fognak hozni. Az eddig mintegy 3 milliárd forint ráfordítással befejeződött körülbelül 600 beruházás eredményeként a megtakarítás évi mintegy 300 ezer tonna olajegyenértékű. Az energetika legjelentősebb eseményéről szólva: a Paksi Atomerőmű első gépegységének üzembe helyezésével ebben az évben hozzávetőlegesen 600—650 ezer tonna kőolajterméket takaríthatunk meg, fejlett országokhoz képest — ahol a kutatási tevékenység élénkült —, a lemaradás fokozódott. A kutatási kapacitás hiánycikké vált a világban, így a magyar tudomány gyakorlatban alkalmazható eredményei iránt is nőtt a kereslet. A jelenlegi nehéz helyzetből való kilábalás motorja a tudomány lehetne, és viszonylag kis összeget emésztene fel támogatása. De nem elhanyagolhatóak a fejlődésünket ugyancsak gátló szubjektív körülmények sem. Elsősorban a szellemi munka eredményeinek nem megfelelő értékelésére és a — szerencsére gyengülő —, tudományellenes nézetekre gondolok, de károsnak tartom a hazai tudományos kutatások kétségtelenül meglévő gyengeségének túlhangsúlyozását is. Sokat tehet az MTESZ a tudomány rangja, szellemi eredményeink becsületének növelése érdekében, és annak tudatosításában is, hogy a ma tudománya a holnap gyakorlata. Mai eredményeink a tegnap tudományából fakadnak, a holnapot ma alapozzuk meg, berendezéseire és magára a reaktorra irányult. Közben kevesen gondolnak arra, hogy a magyar építőipar — beleértve a beruházókat, a tervezőket, az építésszervezőket és a kivitelezőket —, olyan feladatokat oldott meg sikerrel és magas színvonalon, amelyekre korábban még nem volt példa a magyar építés történetében. A laikus számára az egyik építmény talán csak külső formájában, színében és jellegében különbözik a másiktól. Az alkotásban részt vevőknek azonban végig kell gondolniuk, az építmény teljes belső rendszerét, nemcsak a legkisebb csavarig, vagy hegesztési varratig, hanem a legkisebb keresztmetszetekben mutatkozó összetett igénybevételekből származó feszültségek számbavételéig. Energiatakarékosság, változó összetétel Előzetes számítások szerint a népgazdaság energiafogyasztása 1983-ban 1,5 —2 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1982-ben, így a már 1978- ban megkezdődött folyamat folytatódik. A mostani mérséklődésben szerepe van ugyan a kedvező időjárásnak is, az elért megtakarításnak körülbelül 40-50 százaléka az energiatakarékossági és racionalizálási intézkedések eredménye. Varga István, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület A ma tudománya - a holnap gyakorlata A hazai fizikai kutatás a körülményekhez képest eredményes évet mondhat magáénak. Mind a kísérleti, mind az elméleti munkák több olyan alapkutatási eredményre vezettek, amelyekre odafigyel a világoa- Kroó Norbert, Eötvös Jönösen azelemi Loránd Fizikai Társaság részek fizikája, az anyagtudományok és a kvantumelektronika területén. Az alkalmazásokban javult a kutatás eredményessége és az eredmények hasznosításának volumene is. Sajnálatos módon azonban a kutatási feltételek nem javultak a szükséges mértékben, így a Atomerőmű építés A magyar műszaki élet legnagyobb eseménye volt 1983-ban a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos blokkjának üzembe helyezése. Létrehozásában minden közreműködő ország, minden közreműködő szakma kimagaslót és nagyszerűt alkotott. Nyilvánvaló, hogy a társadalom figyelme elsősorban a technológiai folyamat Dr. Márkus Miklós, Építőipari Tudományos Egyesület Nyílászárók Több évi kitartó kutató-fejlesztő, tervező és gyártás-előkészítő munka után megteremtődtek a műszaki-anyagi feltételek az úgynevezett energiatakarékosságot biztosító nyílászáró szerkezetek előállításához. A feladat komplex megoldásokat Dr. Dalozsa Gábor, Faipari Tudományos Egyesület igényelt, részt vett benne az épületasztalos-ipar, az üvegipar, a záró szerelvényeket előállító tömegcikkipar, vegyipar és természetesen a technológiai gépeket előállító gépipar is. Tulajdonképpen ez a komplex és koordinált együttműködés tette lehetővé az eredményt. Ez a termék már kibírja a nemzetközi összehasonlítást, s maga a gyártási eljárás elősegíti az egyébként is szűkös fenyőfaanyaggal való takarékosságot, korszerűsíti a gyártástechnológiát, és a termelésszervezést is. Beépítésük után pedig jelentős fűtőenergia takarítható meg. Várhatóan a VII. ötéves tervben az előállított nyílászáró szerkezetek jelentős százaléka már ezzel a gyártási eljárással készülhet, pontjából igen fontos. Ez az eljárás az ortofototechnika. A közvélemény jól ismeri a különböző vonalas (például topográfiai) térképeket. Az ilyen térképek előállításához évtizedek óta használják a légi fényképeket. Az ortofototechnika segítségével a felvételekből olyan ortofototérképeket lehet előállítani, amelyek egyesítik magukban a vonalas térképek pontosságát és felvételek információgazdagságát. Az első korszerű ortofotótérképet Magyarországon 1983-ban állították elő. Legfontosabb felhasználási területüket jelenleg a Paksi Atomerőmű ellenőrző mérései jelentik. De már segítik a magyar geodéziai vállalatok exporttevékenységét, a távérzékelés elterjedését, az eddigi vonalas térképeket kiegészítve színvonalasabb alapanyagot biztosítanak a mérnöki tervezésekhez is. Ortofototérkép Az automatizálás térhódítása és az űr-, illetve légi felvételeken alapuló távérzékelés hazai bevezetése volt szakterületünk két legizgalmasabb eseménye az elmúlt években. Talán személyes elfogultság is szerepet játszik abban, hogy 1983 legfontosabb szakmai eseményének egy olyan eljárás hazai beindítását tekintem, amely mind az automatizálás, mind a távérzékelés szem-Dr. Detrekői Ákos, Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Kiemelt témák A gépipar óriási terület. Hadd legyek annyira önző, hogy a kérdést egyesületem és vállalatom (ELZETT) szintjére szűkítsem. Egyesületünk 1981-ben elfogadott cselekvési programjában 12 kiemelt feladat szerepelt, melyek közül érdemben csak hárommal Meleghegyi József, Gépipari Tudományos Egyesület Távközlési Világév Az 1983-as esztendő az ENSZ határozata értelmében távközlési világév. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU , International Telecommunication Union, Genf) felhívta az emberiség figyelmét a megoldásra váró roppant feladatokra. Magyarországon is az MTA, az MTESZ (HTE—KTE) és a posta számos rendezvénye foglalkozott a kérdéssel. Különösen fontos a vidéki körzetek távközlésének a fejlesztése. A magyar távközlési ipar több BNDr. Almássy György, Híradástechnikai Egyesület A KPM átszervezése A korlátozott beruházási lehetőségek mellett is említést érdemel az M3 autópálya Hatvan—Gyöngyös közti szakaszának forgalomba helyezése, a Ferihegyi repülőtér korszerűsítése első szakaszának repüléssel közvetlenül összefüggő Dr. Kerkápoly Endre, Közlekedéstudományi Egyesület Exportnövekedés A textilipar 1983. évi kiemelt gazdasági — de bátran mondhatjuk műszaki fejlesztési — feladata az előző évben tapasztalt tőkés konvertibilis elszámolású export visszaesésének megállítása volt. Az év eddigi eltelt időszakának Dr. Cseh József Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület ME — a gépipari technológiák fejlesztése, a gépipar háttériparának fejlesztése és a gépek és a berendezések karbantartása — tudunk foglalkozni. Ezekre egyébként az MTESZ külön megbízást is adott részünkre. Az Elzett Műveknél 1983 legnagyobb eredményének azt tartom, hogy sikerült közel egyévi, igen megfeszített munkával elnyerni az energiatakarékos nyílászáró szerkezetek gyártásának jogát. A beruházás a vállalat minden gyárát lényegesen érinti, és a felfutás után 12- 13 millió tőkés import megtakarítását jelenti. vásári díjjal is elismert új berendezést hozott forgalomba. Ilyenek például a Telefongyár BO—3—B2 háromcsatornás vevőhullámú berendezése, a TÁKI harmadik generációs rádiórelé rendszerek távkezelő berendezése, a BHG DIPEX digitális alközpontcsaládja és a LOTRIMOS tároltprogram-vezérlésű üzemfelügyeleti rendszer. A szórakoztató műsorközlő elektronikai ipar új termékei közül ki kell emelni az Orion mini Hi-Fi berendezését. Az akusztikai gyártmányok közül jelentős a csökkent hallásúak egyéni és csoportos oktatására szolgáló berendezés. Az Elektronikai Központi Fejlesztési Program mikroelektronikai része a MEV- ben megvalósításhoz közeledik. Egyes hagyományos alkatrészterületeken azonban lemaradás észlelhető. pálya-, hangár- és biztonsági berendezések üzembe helyezése. A vasút területén Kelenföldállomás korszerűsítéseként a vágányhálózatot és a peronokat már megépítették, a Budapest—Pécs (Dunaújváros) fővonalon pedig 80 kilométert villamosítottak. A fővárosban jól haladt az észak-pesti térség forgalmi korszerűsítése, azaz az Árpád-híd szélesítése, az észak-déli metróvonal további új szakaszának építése és a Róbert Károly körút kiépítése. A közlekedési minisztérium területén végrehajtott szervezeti változtatások is az év eseményei közé tartoztak, eredményei biztatóak, sikerült az exportvolument az előző év szintjén stabilizálni, sőt jó reményünk van, hogy pozitív szaldóval zárjuk az évet. Emeli a textilipar ezen eredményét, értékét az, hogy közben — kisebb átmeneti hiányoktól eltekintve — a hazai fogyasztói igényeket is kielégíti. És mindezt az egész ipar átlagát meghaladó, több mint 4 százalékos munkaerő-csökkenés ellenére tudta produkálni úgy, hogy közben növelte az export hatékonyságát, forintban mérve 9 százalékkal kevesebb anyagot használt fel termékeiben.