Műszaki Élet, 1985. január-június (40. évfolyam, 1-13. szám)
1985-03-02 / 5. szám
Összefüggések bemutatása A gazdasági fejlődés hosszú hullámai N. D. Kondratyev az 1920-as évek elején publikálta a hoszszú hullámokról szóló elméletét, amit empirikus adatbázison a statisztikai indukció felhasználásával igyekezett bizonyítani. Az olajválság, majd a gazdasági élet depreszsziója — amely a szocialista országokat sem kímélte meg — újra az érdeklődés homlokterébe állította a Kondratyevféle hosszú hullámokat. Kondratyev munkásságával Magyarországon először a Heller Farkas iskola tagjai foglalkoztak a 30-as, 40-es években. Hosszú szünet után hazánkban 1980-ban történészek publikáltak Kondratyevről, majd a közgazdászokat is foglalkoztatni kezdték a Kondratyev-féle ciklusok. N. D. Kondratyev (1882— 1942) kiváló szovjet közgazdász, 1920-ban az első — a V. I. Lenin kezdeményezésére létrehozott — szovjet konjunktúrakutató intézet igazgatója, rövid (1917—1930) működése alatt igen figyelemre méltó eredményeket ért el a konjunktúrakutatás területén. A személyi kultusz idején, 1930 őszén koholt vádak alapján letartóztatták. Kondratyev személyes tragédiája nem változtat azon a tényen, hogy a közgazdasági és gazdasági történeti irodalom a „hosszú ciklusokat” Kondratyev-ciklusként tartja számon. A gazdasági élet hullámzásának vizsgálata a közgazdaságtan kialakulásától kezdve foggazdaságtörténeti irodalom alatkoztatta a kutatókat. Az a korszak, amelyben a gazdasági élet önműködő szervezetének elméletét kiépítették, nem volt mentes a gazdasági élet terén fellépő zavaroktól. Angliában például súlyos válságok voltak 1815-ben, 1825-ben, 1836-37-ben, 1857-ben, majd 1866-ban, végül 1873-ban. Az 1873-as válság egész Európa gazdasági életét megrendítette. Érdekes, hogy éppen 100 év múlva, az 1970-es évek elején a válság megismétlődött. Az első világháborút megelőzően, a 6—8, esetenként 8— 11 évenként jelentkező túltermelési válságok álltak a tudományos vizsgálatok középpontjában. C. Juglar francia kutató szembeszállt azzal a felfogással, mely szerint a gazdasági válságok önmagukban álló jelenségek volnának, és ezzel a válságprobléma helyébe a gazdasági élet hullámzásának kérdését állította. Munkája abból a szempontból is úttörő volt a maga korában, hogy a tisztán spekulatív okoskodás helyébe a tények alapos és gondos vizsgálatát állította. A tőke- és pénzpiac adatait igyekezett elemezni, elsősorban azért, mert az adatbázis ezen a területen volt a legkiforrottabb. A túltermelési válságot Juglar műve alapján többnyire kereskedelmi válságként emlegették. Az ezeknél is rövidebb, 3 és fél éves, úgynevezett Kitchin-ciklusokat csak az 1920-as években fedezték fel. A Juglar-ciklusnak — amit üzleti ciklusnak ismernek — négy szakasza van: megélénkülés, fellendülés, válság és pangás. A megélénkülés és a válság rövid ideig tart, e szakaszban fordul meg a ciklus. A második világháború után a válságok és a konjunktúraciklusok eltűnni látszottak, válság azonban nem következett be, egészen 1974—75-ig, az első olajválságig. 1980-ban újabb válság lépett fel, ami aszocialista országokban is éreztette hatását A válságok újbóli megjelenésére nyújthat magyarázatot a Kondratyev-féle cikluselmélet Kondratyev módszerének lényege az, hogy a hosszú ciklusok vizsgálatánál az árakat, béreket és kamatlábat (az úgynevezett értékmutatókat) egyszerű statisztikai indexszel ábrázolja, a naturális sorok esetében a trendtől való eltérés számítási módszerét alkalmazza. Az utóbbinál mindig egy főre eső adatokat használ és a legkisebb négyzetek módszerével számított trendtől való eltéréseket vizsgálja úgy, hogy 9 éves mozgó átlagolással megpróbálja kiszűrni a rövidebb ciklusú mozgásokat. Kondratyev francia, angol, német és amerikai adatsorok felhasználásával empirikus adatbázison próbálja bizonyítani a hosszú hullámokra vonatkozó elméletét. A 21 naturális mutató közül csak 6 esetében nem tudta kimutatni a hosszú hullámzásokat. Ez utóbbiakat is ismerteti, ami tudományos objektivitására jellemző. A későbbi vitákban viszont kritikusai és támadói éppen ebből a 6 naturális mutatóból indultak ki és próbálták bírálni a hosszú hullámok elméletét. A Kondratyev-ciklus empirikus vizsgálata számos problémát vet fel. Először is, hosszú, legalább 50 éves, de inkább 100 éves összehasonlítható idősorra van szükség. 100 éves idősor esetén csak két ciklus mutatható ki. Vállalati szinten ilyen idősorok ritkán állnak rendelkezésre, mivel vállalatainkat gyakran átszervezték. A szászvári szénbánya és a mecseki szénmedence széntermelési idősorai viszont olyan példák, ahol a szervezeti módosulás nem befolyásolta az összehasonlíthatóságot. Az ársorok alkalmazása az infláció miatt komoly akadályokba ütközik. A naturális (termelési) sorok hoszszú hullámainak vizsgálata a vállalati árprognózisokat készítő szakemberek és vezetők számára fontos információkat szolgáltatnak. A Kondratyev-ciklust számítva megállapítható, hogy hol tartunk, hosszabb távon mire számíthatunk. A ciklus leszálló ágában csökken a termelés és ez kereslettúlsúlyt eredményez, így általában az árak emelkedtek. Ez következett be nyersanyagok vonatkozásában 1973-ban és 1978-ban. Magyarországon is több területen a hosszú hullámok mélypontjai voltak ezek az évek. Fordított esetben, ha a ciklus maximumát éri el, kínálattúlsúly keletkezik, ami általában áresést okoz. Számítássorozatunkban a gazdasági alaptényezőket vettük sorra, a szén-, a kőolaj-, a nyersvas-, a vasérc-, az acél-, a bauxit-, a cementtermelés idősorait vizsgálták és mutatták ki a hosszú hullámokat. Az adatbázist ebben az esetben a „Világgazdasági idősorok 1860—1960.” (KJK Bp., 1965.) című könyv és a KSH Statisztikai Évkönyvei (1961—1983) szolgáltatták. Az acéltermelés nagy részét Magyarországon három vállalat produkálja, nyilvánvaló, hogy a hosszú hullámokra vonatkozó információkat hasznosítani tudják. Az acélt felhasználó általános gépipar és építőipar számára is fontosak lehetnek ezek az információk. A hosszú hullámok ismeretében törekedni kell arra, hogy a ciklusok kilengéseit (illetve amplitúdóit) tompítsuk. Számításaink szerint fellendülés 1995 körül várható, de ezt késleltethetik a kényszerű beruházási és fejlesztési korlátozások. Az energiahordozókra és a villamos energiára elvégzett számítások — közvetett módon — az egész népgazdaság fejlődésére vonatkozó információkat adnak. A mezőgazdaság területén a hosszú ciklusok kevésbé érvényesülnek. A tenyésztési ciklus rövidebb, így például a sertésciklus 2,6—3,2 év, a szarvasmarha-ökológia ciklusa 6,3 év, a növénytermesztési ciklusidő (például gabona) 5 év. A beruházási, a demográfiai és az innovációs ciklusok, valamint a technológiai váltás — mint objektív tényezők — okozzák a szocialistaországokban a ciklusos fejlődést. A tőkés országok ciklusos fejlődése is — mint külső ok — szerepet játszik abban, hogy a gazdasági élet hullámzása szocialista viszonyok között nem szűnik meg. Az elsődleges okok azonban az előzőekben említett objektív okok, amelyek azzal függnek össze, hogy a termelőerők fejlődése következtében a termelés és a fogyasztás szétválik. Például Bródy András számításai szerint a demográfiai ciklus 42—47 év, a nagy szellemi periódusok ciklusa 219 év. Az import és az export (millió dollár/ezer fő) értékének hosszú hullámait magyar és szovjet kereskedelmi ársorok alapján készítettük el, amelyek vállalati szinten közvetett információként hasznosíthatók. Kondratyev megkülönböztet két válságjellegű hullámot, a recessziót (visszaesést) és a depressziót (pangást, a gazdasági válság legmélyebb szakaszát), ami megelőzi az emelkedő szakaszt (élénkülés). Az emelkedő szakaszban megnő az állóeszközök lekötése, strukúraváltás (technológia változás) történik. A tőke az egyik ágazatból a másikba áramlik, a fogyasztás és a felhalmozás aránya az utóbbi javára változik. Az anyagi áldozatok a társadalmi érzetet negatívan befolyásolják. Mint Kondratyev kimutatta, a fellendülés politikai megrázkódtatással jár együtt. Ezt a magyar empirikus vizsgálatok is igazolják: a fellendülési szakaszok megelőzték az első, majd a második világháborút. A számítások jó tanulsággal szolgálnak: mai problémánk, hogy a nemzeti jövedelem felhalmozási aránya 12 százalékra csökkent (az ideális arány hosszú évtizedeken keresztül 25 százalék volt), ilyen alacsony felhalmozási arányt nem ismer a magyar gazdaságtörténet. Ez megnehezíti a struktúraváltást, a következő évekre várható felszálló ágban. A konzervatív technika együtt jár a társadalmi struktúra konzervativizmusával. A gazdaságirányítás reformjának korszerűsítése pontosan a 70-es évtized közepén lassult le, amikor leginkább szükség lett volna a változásra (például az elektronika, biotechnika területein). A reformot ellenzők legfőbb érve, hogy nincs pénz a reformokra (ez az oktatásban is így van), ami további lassulást eredményez. A 60-as évtizedben született ifjúság gyors életszínvonal-növekedéshez szokott, ugyanezt felnőtt korában nehezen tudja elérni. A kapun belüli munkanélküliség az 1980- as évtized elején 10 százalék volt, ami a 90-es évtized elejére 20 százalékra emelkedhet. Ez összefügg azzal, hogy meglevő szakmák megszűnnek, új szakmák születnek. A szakmunkásoknak a tudományos fejlődés eredményeképpen életpályájuk során legalább háromszor át kell képezniük magukat. A műszaki-közgazdasági értelmiség, a vezetők helyzete sem jobb, hiszen a szerzett ismeretek fele 10 éven belül elavul. Gyógymódot természetesen nem tudunk ajánlani, de az összefüggések időbeli feltárása, fontos feladat. Nem Kasszandra-jóslat készítése volt a cél, hanem az, hogy felkészüljünk a veszély elhárítására. dr. Sípos Béla Technisches leben — Műszaki fet — a Műszaki Zeitschrift des Verbandes és Természettudományi der Technischen und Egyesültek Szövetségének Wissenschaftlichen (MTESZ) ‘apja. Vereine. Szerkesztőség: Technical life - BUDAPEST. I1. Periodical of the Fő utco 68. Federation of Technical Telefon: 154-090. 154-250, and Scientific Societies Telexszám: 22-4343 Postacím: Pl. 451. TeXHHMeCKan J+tH3Hb -* Irányitószóm: 1372 wyptia/i OeaepauMM Haynio* lexHtmecKnx Oőmecra EdUorio'1 office Budapest II., Fő utca 63. Vie Technique - Telephone: 154,090. Périodique de la Telex: 22-4343. Fédérotion aes Société. Pos,aJ address: 1372' Techniques et P O B. 451. Scientifiques HUNGARY GAZDASÁGI • AGRÁR • TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰSZAKI ÉLET Két hét híreiből ! Gyártáskorszerűsités ! a Poclain-nál ! Az amerikai Vickers Inc. megállapodott az építőipari munkagépeket előállító francia Poclain-céggel a berendezések hirdaulikus részi egységeinek közös gyártásáról. Az USA-’veli partner ’ tekintélyes beruházásokra készül a hidraulikus részegységeket gyártó üzemben a versenyképesség visszaszerzése céljából. (AP—DJ) Nyugat-európai beruházások A Közös PLc országaiban az 1985-re tervezett beruházások egyötöde arra irányul, hogy a kapacitás bővítésével kielégíthessék a növekvő keresletet, elsősorban a fémkohászatban és a villamosgépgyártásban. A beruházások 55 százaléka a termelés korszerűsítését szolgálja, 25 százalékával pedig kicserélik az elöregedett, erkölcsileg elavult gépeket (Reuter, DPA) Legyen, ne legyen? Újból fellángolt a vita Ausztriában a Zwentendorfi atomerőmű üzembehelyezéséről. Az 1978-ban megtartott népszavazáson az üzembehelyezés terve megbukott, azóta nem fokozódott az atomerőmű működtetésének biztonsága, s az atomhulladék tárolására sem dolgoztak ki új megoldást. Most ismét népszavazás kiírását latolgatják. (APA)