Műszaki Értelmiség, 1945 (1. évfolyam, 2-9. szám)
1945-09-01 / 2. szám
Havas Ernő szaki ,értelmiség testimunkás pótjegyhez és azokhoz az egyéb kedvezményekhez, amelyeket már e rövid idő alatt is biztosítani tudtunk számukra. Szakszervezet mit érdekképviseleti szerv is és itt szándékosan tettük hozzá az »is« szócskát, mert valóban mi nem csak érdekképviseleti szerv vagyunk. A mi feladatunk nemcsak az, hogy bizonyos gazdasági előnyöket biztosítsunk tagjaink számára, hanem, hogy összefogva a magyar technikai értelmiséget, a benne rejlő hatalmas szellemi energiát a most újjáépülő Magyarország rendelkezésére bocsássuk. Ennek a feladatnak a fontosságára nem kívánunk részletesenrátérni. A kormány, a pártok vezető férfiúi és napi sajtó az elmúlt hónapok során bőven foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ez a munka a problémáknak olyan sokaságát veti fel, amely a munkaórák ezreit és ezreit, tehát az együttműködő mérnökök és technikusok hatalmas táborát igényli. Szükséges, hogy a magyar technikai értelmiség minden egyes tagja felismerje a maga fontosságát az újjáépítés munkájában és hogy a felmerülő nőnkről problémák megoldásánál minden mérnök és technikus hallassa szavát. Meg kell szervezni minden üzemben az újjáépítési versenybizottságot. Az üzemek versenytervének a kidolgozása nem nélkülözheti a technikai szaktudást. A Szakszervezeti Tanácshoz benyújtott javaslatunk módot nyújt az üzemekben dolgozó technikusoknak, hogy érvényre juttassák elgondolásaikat. Haladéktalanul meg kell indítani a munkás- és parasztifjúság technikai továbbképzését, a dolgozók tízezrei várnak bennlünket, hogy tanítsuk őket. Számos műszaki vonatkozású rendelet készül a szakminisztériumokban, amelyhez várják a hozzászólásainkat és még jóval nagyobb azoknak a száma, amelyek a mi előmunkálataink alapján biztosíthatják az új Magyarország jobb és gyorsabb felépítését. Hívjuk tehát a magyar mérnököket és technikusokat, jöjjenek közénk, dolgozzanak velünk és hozzák magukkal a kétkedőket. Az ország most bennünket figyel. Nagy és nehéz feladatok megoldását várja tőlünk. Nem engedhetjük, hogy ezt a várakozást csalódás váltsa fel. Az újjáépítés, amely az új magyar demokrácia tűzpróbája, egyben a mi tűzpróbánk is és ha ezen a próbán megálljuk a helyünket, a most következő néhány év a magyar műszaki értelmiség hőskorává válhat, is megindult, mázni kell. Ahol ez nem lehetséges, ott előre megbecsült irányidőket kell felvenni az egyes munkákra. Az akkord alapja azonban ne a mai teljesítmény legyen, hanem az 1943. évi munkateljesítmény színvonalának 80%-a. Ez alatt nem a szóbanforgó üzem 1943. évi termelésének 80%-át kell érteni, hanem az egyes munkások erőkifejtésének, munkateljesítményének 80%-át. Az akkordok alapja a mai bérnívónál 15%-kal magasabban állapítandó meg. A mai átlagos teljesítményszínvonal ugyanis még ezt a 80%-ot sem éri el, tehát ellenértéket kell adni azért a teljesítménynövekedésért is, amellyel a mai nívóról kiindulva az akkord-alapnak megfelelő nívót elérjük. Alegfontosabb az, hogy elvileg ne legyen olyan munkafolyamat, amelynél az annak elvégzéséhez szükséges munkaidő nagyságát előzetesen nem ismerjük. A prémium-rendszer felállításánál különbséget kell tennünk a fix-áron és a nem fix-áron (régió elszámolásban) vállalt munkák között. A fix-áron vállalt munkák esetén a prémium alapját bizonyos meghatározott teljesítmény-nívó eléréséért a többtermelésből származó régió-megtakarítás, új munkamódszer bevezetéséért pedig (anyag-, energia- vagy szerszámmegtakarításért, stb.) az újításból származó költségmegtakarítás képezi. A javaslat szerint ennek a megtakarításnak kétharmadrésze a munkásokat, egyharmadrésze a vállalatot illeti. A nem fix áron vállalt munkáknál a prémiumot a vállalkozó aktív munkabérként elszámolhatja, haszonként pedig régie-jének egyharmadrésze is felszámítható. Csak az akkord- és prémium-rendszer bevezetésével oldható meg az, hogy azt a munkást, aki többet produkál, nagyobb keresetben is részesítjük. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az augusztus 15-én megjelent 6460/1945. M. E. számú rendelet —, amely szerint a kollektív szerződésekben megállapított munkabérektől eltérő juttatásokkal munkást foglalkoztatni tilos,.. a prémiumokra és versenydíjakra ne vonatkozzék. Az egész rendszer alkalmazásának előfeltétele pedig a munkásság legszükségesebb ellátásának biztosítása. A vitában úgyszólván az összes megjelentek felszólaltak. A kialakult egységes vélemény alapján az értekezlet magáévá tette a munkaverseny gondolatát s szükségesnek tartotta a teljesítményen alapuló bérrendszer bevezetését is. A részletek megbeszélése céljából a Szakszervezeti Tanács 2, a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete 2, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi és az újjáépítési minisztérium 11 kiküldöttjéből bizottságot alakított, amely néhány napon belül döntésre terjeszti elő a végleges tervezetet. Téves hír a Mérnöki Kamara felállításáról A »Szabadság« és a »Népszava« augusztus 29-i számában, a Magyar Távirati Iroda jelentése alapján, közlemények jelentek meg egy Sipeki Géza iparügyi minisztériumi tanácsos által öszszehívott mérnöki értekezletről, amely a Mérnöki Kamara újból való felállítását határozta volna el. A közleménnyel kapcsolatban mindenekelőtt a következőket kívánjuk leszögezni: 1. A kérdéses ankétot nem Sipeki Géza hívta össze és nem az Iparügyi Minisztérium megbízásából, hanem szakszervezetünk. Az ankét maga szakszervezetünk helyiségében folyt le. 2. Az ankét tárgya a megszüntetett Mérnöki Kamarához kapcsolódó mérnöki rendtartás megszüntetése volt, nem pedig a Mérnöki Kamara újból való megalakítása, mint ahogy azt egyesek szeretnék. 3- Sipeki Géza az anikéton csak mint szakszervezetünk meghívottja vett részt. 4. A közleményben szereplő szervezet összeállítására senki semmiféle megbízást nem kapott. A közlemény megjelenésének körülményeiről a következőket sikerült eddig megállapítani. A hírt Sipeki Gézától nyert információ alapján az Iparügyi Minisztérium sajtóosztálya adta le. Sipeki Géza állítása szerint a cikk ilyen megfogalmazása tévedésen alapszik. Ő maga egy tisztviselője útján igyekezett a Magyar Távirati Irodánál a közlemény továbbítását megakadályozni, azonban a közbelépés elkésett (hogy ez a közbelépés mikor történt, erre nézve nem sikerült pontos felvilágosítást kapnunk). Sipeki Géza kijelentette előttünk, hogy a Magyar Távirati Irodánál megfelelő cáfolatot fog leadni. Értesülésünk szerint az Iparügyi Minisztériumban ebben az ügyben a fegyelmi eljárás