Műszaki Értelmiség, 1946 (2. évfolyam, 1-23. szám)
1946-01-01 / 1. szám
Mai számunk 10 oldal Ára BOO pengő Toshnol-jÉgi 6. Anyag:vt©a?. Intézet BUDAPEST VIII.József krt.6. tísterm. A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS TECHNIKUSOK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI LAPJA II. évfolyam, 1. szám Megjelenik havonta kétszer 1946 Január 1 ÚJÉV- ÚJ FELADATOK IRTA: ZENTAI BÉLA ifHó napsugara» karnevonyán írom ezeket az újévi karokat.. A napsugaras idő ünnepi ajándék az elidőzött országnak s valóban az újjáépítés döntő frontszakaszain, pl. a Kossuth-téri Dunahid építkezésénél az ünnepek alatt sem állt meg a munka- Hihetetlenül nagyok az erőfeszítések, azonban valahogyan az tapasztalható, hogy az újjáépítés erőfeszítéseit az ország közvéleményének egy része magától értetődőnek tartja, nem vállal velük közösséget és legjobb esetben némi jóindulattal szemléli A szokásos karácsonyi cikkek is, kevés kivétellel, a múltévi Ostrom-karácsonyra való visszaérnlékeztere szorítkoztak. Ez a szűk szemlélet, súlyos hiba és komoly akadálya a felemelkedésnek- nekünk, műszaki értelmiségi dolgozóknak, fel kell emelnünk szavunkat a közönnyel szemben és rá kell mutatnunk arra, hogy egyáltalában nem magától értetődő az a hősi erőfeszíetés és áldozatkészség, amivel a magyar dolgozók az újjáépítést folytatják! Nem szabad a fejlődést és az eseményeket békaperspektívából szemlélnünk. J/1 kell emelkednünk az utolsó 12 hónap »bunker. **■ perspektívájából«, le kell ráznunk az utolsó 25 év szellemi béklyóit, észre kell vennünk, hogy itt ebben a sokat szenvedett és próbált országban, Hazánkban, nagyon komoly dolgok történtek. Nem a »régi« háború előtti ország és társadalom épül újjá! Bár sokan ezt szeretnék, ezt értik konszolidáláson és a látszat szerint is sok minden kísértetiesen ismétlődik és visszatér.ajnos, — és ezt őszintén meg kell mondanunk — a magyar közvélemény és még annak főiskolát végzett része is, a tényleges gazdasági összefüggések felismerésében nem iskolázott Ez érthető, hisz felvilágosodott korszerű gazdaságtudományi vértezettel rendelkező tudatos társadalomban nem lehetett volna a Horthy- rendszer és a nyilasok országveszejtő, minden értelmet megcsúfoló politikáját követni. Nehezen tudatosul, hogy valami visszahozható tlanullmult. A magyar közvélemény gazdasági, társadalomtudományi, politikai műveltségére és ismereteire reányomta bélyegét a magyar társadalom eddigi »történelmileg túlhaladott« berendezkedése. A feudalizmus kíméletlenül markáns vonásokkal véste rá bélyegét a magyar szellemi, társadalmi te politikai élet minden megnyilvánulására. A feudalizmus fellegvára összeomlott. A nagybirtokrendszer megsemmisült. A nagybirtokrendszeren épült felépítmény azonban még erősen igyekszik tártani pozícióit és ideológiai befolyása még erősen érvényesül. A magyar műszaki értelmiség a múltban is többékevésbbé helyesen ismerte fel az ország felemelkedéséhez szükséges és sürgős tennivalókat. Rezignációval kellett Otvubao a vezető mérnököknek a nyilvánosság előtt a magyar mérnökség kongresszusain megállapítani, hogy nálunk 50—100 év kell ahhoz, hogy műszakilag helyes tervek megvalósítása komolyan szóbekerüljön. Ezt afféle sajátos hazai magyar betegségnek, hibának minősítették, szomorkodtak rajta és nem vizsgáltták, hogy mi is ennek a tényleges oka. Természetes, hogy a belső összefüggések vizsgálata nem történt meg, hiszen ez a vizsgálat szükségképpen a fennálló társaslatani berendezkedéssel való szembekerülést eredményezte. Közgondolkozásunkra, gazdaságtudományunkra áltahiákban jellemző, ami alól még egyetemi színvonalú oktatásunk nem volt mentes, — tisztelet a kivételnek — hogy az uralkodó feudálkapitalisták, a nagybirtokosok és a bányabirtokosok osztályérdekeinek védelmére, a valódi gazdasági összefüggéseket elkendőzte és a társadalom gazdasági szerkezetének modern tudományos analízisétte elméletét minden módszerrel üldözte. Ha kell mutatót arra, hogy a mérnökök és technikusok közül különösen a 30.az évek gazdasági válsága idején számosan vizsgáltuk az okokat és kerestük a megoldást. Rákényszerített erre bennünket a válság csontos keze, a 40 filléres mérnökórabér, a hólapátolás, a munkanélküliség. Sokan indultak el közülünk az igazi demokrácia útján, a munkásság felé vezető úton. Sajnos, sokan a rendszer tudatos politikájától félrevezetve, szellemi távotokra tévedtek. De nemcsak a munkanélküliség volt az, ami a rajt,szaki értelmiséget, saját bőrén érezve a társadalom ellentmondásait, a valóság vizsgálatára te helye® szemléletére kényszerítette. A kapitalista társadalom belső ellenmondásai sorában igen jelentős az egyes üzemek belső tervszerű termelése és az össztermelés anarchiája közti ellentmondás- Mi, műszaki értelmiség, vagyunk azok, akik ennek az ellentétnek pozitív pólusát, a műhelyek és üzemek tervszerű termelését létrehozzuk, azt biztosítjuk. Ezért van az, hogy a becsületes mérnökök te műszak!