Műszaki Közlemények, 1931 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1931-01-01 / 1. szám
Dr. Tomits Iván: Távbeszélőösszeköttetések 3 tervezésének és üzembentartásának elektromos elveiről, népes csillapítás-értékre kell törekedni (az ábrában kis körrel jelezve). A diagramm úgy van konstruálva, hogy a maradékcsillapítás-görbe egyetlen egy pontjának sem szabad a sraffozott területeken belül feküdnie. A tolerancia-határok közé rajzolt görbe például a feltételeknek jól megfelel. Amennyiben a maradékcsillapítás értéke egy adott esetben 800 Hertz mellett 0,8 néper, a javasolt tolerancia-határok a 300—2400 frekvenciasávban olyan átvitelt biztosítanak, amelynél az átvitt legkisebb és legnagyobb frekvenciákhoz tartozó maradékcsillapítás-értékek népeinél kevesebbel különböznek a 800 Hertz-hez tartozó értéktől. Ha a frekvencia-görbe egy adott esetben 800 Hertz-nél nem 0,8 népért mutatna, hanem ennél nagyobb vagy kisebb értéket a megengedett 0.5 és 1.1 néper között, úgy a megadott tolerancia-határokat is ugyanannyival nagyobbra, vagy kisebbre kell választani. Hogy igen hosszú négyhuzalos áramkörökön frekvenciatorzítás szempontjából kedvező átviteli viszonyokat lehessen biztosítani, célszerűnek mutatkozott a fenti értékhatár lerögzítésén kívül az egyes országok határain átlépő energiaművek frekvencia-függőségére is hasonló korlátokat állapítani meg. А С. С. I. ennek értelmében azt javasolja, hogy a határhoz legközelebb fekvő erősítő-állomásokról kilépő és a határ irányában tovahaladó beszédáramok nívóértékei a következő korlátozásoknak legyenek alávetve: Az átviteli nívó legkedvezőbb értéke 800 frekvenciánál + 0,5 néper, vagyis a szóbanforgó határmenti erősítő-állomáson mért 800 frekvenciás beszédáram 0.5 néperrel erősítve van a kezdőállomáséhoz képest; a toleranciák az egyes frekvenciasávokra a következők: 95. ábra.