Műszaki Közlemények, 1935 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám

2 Kováts Zoltán: A bécsi távkábel átkötése a győri új Hosszú-híd­on, pedig a nagytávolságú kábel szerelésében megkívánt ama követelés fi­gyelembevételével, hogy átkötés után bármely cséveszakaszon a mara­dék­ csatolások 25 ц ц F-nál nagyobbak ne legyenek. A teljes egész cséveszakasz a bécsi kábelen 8 gyártási hosszból áll, tehát benne 7 kötés van, minden kötésben Western-rendszerű keresz­tezőkiegyenlítés. A kiegyenlítés folyamán először az 1., 3., 5. és 7. kö­tésben (a1, a2, a3, a4 kötés), két-két gyártási hossz között, majd a már összekötött kettős hosszak között (b1, b2 kötés), végül a két négyszeres hossz között, a cséveszakasz közepén (c kötés) szokás végezni a ke­resztezést. Egy-egy cséveszakasz tehát a csatolások szempontjából fo­kozatosan felépített kiegyensúlyozott rendszert képez. Ha a kiegyenlí­tett szakaszt a c ponton kívül bármely más helyen megbontjuk, a két részen teljes kiegyensúlyozatlanság lép fel. Az erősítő szakasznak az erősítő közvetlen közelében lévő cséve­­szakasza fél­hosszúságú, transzmissziós okok miatt. A híd is egy ilyes fél­cséve szakaszban van, még­pedig közvetlenül a 301. cséveakna előtt. A bécsi kábel szerelésekor a szerelő cég gondos óvatosságból az erősítőkhöz illeszkedő fél­cséveszakaszokat is 7 helyen egyenlítette ki, olykép, hogy minden ide sorozott gyártási hosszat ketté vágott. Ezzel a módszerrel a hídra esett volna az a­ kötés, azonban hidakon, azok állandó rezgése miatt, kábelkötést mechanikai okok miatt nem tanácsos beiktatni. A cég tehát a hídon elhagyta az a4 kötést, e helyett a hídra egyetlen, kitűnő csatolási értékekkel bíró teljes gyártási hosszat ikta­tott be. Ezt a hosszat kellett a híd átépítése miatt kicserélnünk. A beiktatás a b2 pont és a 301 akna között történt. A kiegyenlítést a b2 ponton kellett elvégeznünk az egynegyed és háromnegyed hosszú­sági aránnyal bíró két szakasz között a keresztező eljárással. A helyzet vázlatát az első számú rajz mutatja. Előre nyilvánvaló volt azonban, hogy itt a keresztező eljárás egye­dül nem fog célravezetni. Ennek okai a következők: 1.A­­ hosszúságú szakasznak a b2 ponton megbontott csatolási egyensúlya nagy csatolásokat és ezeknek nagyon nagy szóródását vonta maga után; benne kis csatolás­értékek mellett közepes értékekkel együtt nagyon nagy értékek is akadtak. A betoldott kb. egynegyed sza­kasz hosszúságú darab csatolásai szintén sokféle értékekkel bírtak, de ezeknek szóródása más volt, amit a csatolásértékekről felvett két szó­ródási görbe egymástól eltérő volta is mutat, (l. a 2. számú rajzol); a rajzból látható, hogy még abban az ideális esetben is, ha a kereszte­zéssel minden nagyobb értékből kivonódnék a vele szemben álló kisebb érték, maradniok kellene 30 ц ц F-nál nagyobb csatolásoknak.

Next