Műszaki Közlemények, 1935 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1935-01-01 / 1. szám
2 Kováts Zoltán: A bécsi távkábel átkötése a győri új Hosszú-hídon, pedig a nagytávolságú kábel szerelésében megkívánt ama követelés figyelembevételével, hogy átkötés után bármely cséveszakaszon a maradék csatolások 25 ц ц F-nál nagyobbak ne legyenek. A teljes egész cséveszakasz a bécsi kábelen 8 gyártási hosszból áll, tehát benne 7 kötés van, minden kötésben Western-rendszerű keresztezőkiegyenlítés. A kiegyenlítés folyamán először az 1., 3., 5. és 7. kötésben (a1, a2, a3, a4 kötés), két-két gyártási hossz között, majd a már összekötött kettős hosszak között (b1, b2 kötés), végül a két négyszeres hossz között, a cséveszakasz közepén (c kötés) szokás végezni a keresztezést. Egy-egy cséveszakasz tehát a csatolások szempontjából fokozatosan felépített kiegyensúlyozott rendszert képez. Ha a kiegyenlített szakaszt a c ponton kívül bármely más helyen megbontjuk, a két részen teljes kiegyensúlyozatlanság lép fel. Az erősítő szakasznak az erősítő közvetlen közelében lévő cséveszakasza félhosszúságú, transzmissziós okok miatt. A híd is egy ilyes félcséve szakaszban van, mégpedig közvetlenül a 301. cséveakna előtt. A bécsi kábel szerelésekor a szerelő cég gondos óvatosságból az erősítőkhöz illeszkedő félcséveszakaszokat is 7 helyen egyenlítette ki, olykép, hogy minden ide sorozott gyártási hosszat ketté vágott. Ezzel a módszerrel a hídra esett volna az a kötés, azonban hidakon, azok állandó rezgése miatt, kábelkötést mechanikai okok miatt nem tanácsos beiktatni. A cég tehát a hídon elhagyta az a4 kötést, e helyett a hídra egyetlen, kitűnő csatolási értékekkel bíró teljes gyártási hosszat iktatott be. Ezt a hosszat kellett a híd átépítése miatt kicserélnünk. A beiktatás a b2 pont és a 301 akna között történt. A kiegyenlítést a b2 ponton kellett elvégeznünk az egynegyed és háromnegyed hosszúsági aránnyal bíró két szakasz között a keresztező eljárással. A helyzet vázlatát az első számú rajz mutatja. Előre nyilvánvaló volt azonban, hogy itt a keresztező eljárás egyedül nem fog célravezetni. Ennek okai a következők: 1.A hosszúságú szakasznak a b2 ponton megbontott csatolási egyensúlya nagy csatolásokat és ezeknek nagyon nagy szóródását vonta maga után; benne kis csatolásértékek mellett közepes értékekkel együtt nagyon nagy értékek is akadtak. A betoldott kb. egynegyed szakasz hosszúságú darab csatolásai szintén sokféle értékekkel bírtak, de ezeknek szóródása más volt, amit a csatolásértékekről felvett két szóródási görbe egymástól eltérő volta is mutat, (l. a 2. számú rajzol); a rajzból látható, hogy még abban az ideális esetben is, ha a keresztezéssel minden nagyobb értékből kivonódnék a vele szemben álló kisebb érték, maradniok kellene 30 ц ц F-nál nagyobb csatolásoknak.