Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929-01-01 - 1929-02-01 / 1-2. szám
a V., FAL' I XXVIII. évfolyam, 1—2. szám KICÍ10_ KL _____187.7#, Budapest, 1929. jan.—febH hó MŰSZAKI LAP TECHNISCHE ZEITUNG de Landes-Verbandes der Techniker szakközlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, vegyészet, faipar és műszaki kereskedelem köréből ----------- Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállitáson, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. ----------- AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ~ Megjelenik havonként. — Előfizetési ára: egész évre 12 P, félévre 7 P. — Az egyesület tagjai a lapot a tagsági díj fejében kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.,Vilmos császár út 72.— Telefon: Aut. 271—60. — M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 22692 Az Országos Műszaki Egyesület rendkívüli közgyűlése Az O. M. E. 1929. évi február hó 17-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor tartotta meg tisztújító rendkívüli közgyűlését V., Akadémia utca 3. (Polgári Egység Clubja) alatt igen impozáns keretek között. Az alábbiakban közöljük Kemény Lajos vegyészmérnök, gyáros, a rendkívüli közgyűlésen megválasztott elnök beszédét: Mélyen tisztelt közgyűlés! Kedves kartársaim! Úgy a magam, mint az újonnan megválasztott tisztikar nevében kitüntető bizalmukért fogadják köszönetünket. Elsősorban hálás köszönetünket fejezem ki mindnyájunk nevében dr. Pajzs József hatósági biztos úrnak és munkatársának, Vojt János úrnak, kik hónapokon keresztül fáradoztak adminisztrációnk rendbehozatalán és a közöttünk fennállott nézeteltérések kiküszöbölésén. Munkájukat siker koronázta. Az ő nehéz munkájuknak, fáradozásuknak köszönhetjük, hogy ma pontosan tudjuk fizető tagjaink létszámát, amely nagyon erősen redukálódott, de valóban fizető tagok és így biztosítják az egyesület fenmaradását. A hatósági biztos úrnak köszönhetjük, a mai választás eredményét is, mert az ő tanácsai alapján állította össze a jelölőbizottság a ma megválasztott tisztikar névsorát, ügyelve arra, hogy úgy az önálló, valamint a nagyobb és kisebb gyárakban, üzemekben lévő kartársaknak beleszólásuk legyen az Egyesület vezetésébe, ügyeinek intézésébe. Fáradozásukért, jóindulatukért fogadják hálás köszönetünket. Mélyen tisztelt közgyűlés! Az 1928. április havában tartott rendes közgyűlés alkalmával megválasztott tisztikar és választmány között nem volt meg a szükséges összhang, de nem volt meg az együttműködés lehetősége a tisztikar egyes tagjai között sem és úgy láttam, hogy ezen az alapon a vezetés lehetetlen és az Egyesületre csak káros lehet, miért is elnöki tisztségemről lemondtam. Lemondottam a tisztikar hiányossága miatt is, mert hiszen hiányzott mellőlem a másodelnök és a két alelnök is. Lemondásom és a tisztikar csonkasága miatt az 1928. július havában megtartott rendkívüli közgyűlés egy újabb tisztikart állított az egyesület élére. Azonban a választás eredménye nem hozta meg a kívánt eredményt, nem váltott ki mindenkiből megelégedést és ezért egy kisebb csoport megpeticionálta a közgyűlés határozatát. Indokul apró alaki hibákat soroltak fel, melyek talán a múltban is megvoltak, mert alapszabályaink már elavultak; de az alaki hibákon kívül anyagi hibákkal is támadták az akkori vezetőséget, melyet elítélendőnek tartok, dacára annak, hogy ezirányú panaszukat visszavonták, mert azokat a vezetőket is az önzetlenség, kollégialitás és az egyesület iránti ragaszkodás vezette. Az amúgy is szerény keretek között mozgó egyesületet anyagiakban semmiféle kár nem érte. Sőt egyesek akkori áldozatkészsége anyagi szempontból sem ismert határt, amiért csak köszönet jár. Ez az indokolatlan és szokatlan eljárás nem egy tagunkat, nem egy kiváló kollegánkat kedvtelenítette el a további működéstől, mint pl. Zachara Lajos tiszteletbeli elnök kollégánkat, aki az egyesület alakítása óta, megszakítva ugyan, de sok érdemes munkát fejtett ki, kipróbált munkaerejével szükség esetén mindig rendelkezésre állott. Hiszem, hogyha látni fogja közöttünk a kollégiális együttműködést, ismét közöttünk lesz. Tisztelt kartársaim! Amint elítélendő a peticionálás, úgy elítélendő egy újabb egyesület alakítása is. Nekünk nem pártoskodásra, nem politizálásra és nem szétforgácsolódásra, széthúzásra van szükségünk, hanem összetartásra. Azok a fiatalemberek hamar be fogják látni, hogy a széthúzás kari érdekeinknek csak ártalmára lehet. Ezek a fiatal kollégák elfelejtik, hogy mindaz, amit kari érdekeinkért eddig is kiküzdöttünk, nem egyeseknek, hanem 28 éves egyesületünknek köszönhetjük. Elfelejtik, hogy komoly, megállapodott, tekintélyes kartársak vannak a mi oldalunkon, kiknek tapasztalatai nélkül kari érdekeinket megvédeni nem tudnánk. De elfelejtik azt is, hogy ők annak idején, amikor érdekeink megvédéséről volt szó, ellenünk tüntettek, mert félre voltak vezetve, mert tájéko