Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929-03-01 - 1929-04-01 / 3-4. szám
2. oldal MŰSZAKI LAP Az évek közötti szünidőt arra használta fel, hogy egy ausztriai kartonnyomógyárban, gyakorlatot szerezzen. Ez a gyár tanulmányainak befejezése után mint vegyészt alkalmazta. Itteni két évi munkálkodásával is már alkalma volt a kartonnyomóiparban hasznos tapasztalatokat szerezni, de tanulmányainak kiegészítése céljából Németország egyik legnagyobb festékgyárában vállalt alkalmazást. Innen hívta meg az 1906-ban alakult Kartonnyomóipar és Kereskedelmi rt. óbudai gyárába mint kolorista vegyészt. Ezen a helyen 5 éven keresztül működött mint gyárvezető és ő építtette át a legmodernebb textilgépekkel berendezve a jelenleg is hazánk egyik legnagyobb textilgyárát. Főtörekvése volt az önállósítás és ezért 1911- ben bérbe vette a több mint 100 éves Fináli-féle kékfestőgyárat és néhány év után már Óbudán, a Bécsi úton felépíttette saját kékfestő és kikészítő gyárát. Gyárának megalapításakor az állam egy nagyobb segélyben részesítette, melynek segítségével sikerült üzemét a legmodernebbül berendeznie. A gyár, mely 5000 négyszögöl területen 2000 m2 beépített résszel bír, Kemény Testvérek neve alatt főleg munkásruháknak szolgáló kék áru festésével, kanavász, zefir, iiletek stb. kikészítésével foglalkozik, gőz- és villanyerőre van berendezve, munkásainak száma 40. A munkások egy része a gyár munkáslakásaiban lakik. Intenzíven foglalkozik mezőgazdasággal is, mert ugyancsak Óbudán 30 hold földdel rendelkezik, amelyen tehenészetet is tart fenn. Reflexiók Kemény Lajos életrajzához Irta: Neufeld Ármin, hites szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök. Ügyvezetői elnökségem ideje alatt kapcsolódott Kemény Lajos Egyesületünk beléletébe, midőn a Kartonnyomóipar és Kereskedelmi rt. óbudai gyárában mint kolorista vegyész volt alkalmazva. Ebben az időben Egyesületünkben kartársaink társadalmi, etikai és existenciális érdekében heves küzdelmek folytak, amelyekről a jelenlegi generációnak alig van tudomása. Kortársaink a Duna-Tisza-Dráva-Száva és Nagy-Magyarország minden zugából általunk Budapesten rendezett országos műszaki gyűlésre jöttek, hogy tiltakozzanak a társadalmi állásunk ellen szándékolt jogfosztás ellen. A Bécsben székelő hadügyminiszter a honvédelmi minisztert utasította a felsőipariskoláktól az egyévi önkéntességi jogot, parlamentáris a utón, megvonni. Közülünk számos tartalékos hadnagy volt, akik műhelyben mint gyakornok-, segéd-, művezető voltak alkalmazva. Ezt a piszkos (?) munkát a hadügyminiszter dehonesztálónak és összeférhetetlennek tartotta a tiszti kardbojttal. Az akkori általános hangulat, mentalitás és katonai fölény mellett kétségtelen volt, hogy e jogtól bennünket megfosztanak, ha Egyesületünkben kartársaink nem tömörülnek. Ezt az első csatát a hadügyminiszter ellen fényesen megnyertük. Főagitátorunk és pártfogónk Jalsoviczky Géza kir. tanácsos, egyesületünk örökös tiszteletbeli tagja volt, aki a honvédelmi miniszternél kihallgatást kért és meggyőzte őt, hogy a produktív munkát szolgáltató kalapács legalább is oly becses és tiszteletreméltó eszköz a haza védelmében, mint a kard. Egyesületünkben túlsúlyban voltak az állami 3—4. szám 1928-ban a Mérnöki Kamara széleskörű mérnöki munkásságára való tekintettel, tagjai sorába iktatta. Kemény Lajos mintaként a képzett, vasszorgalmú technikusnak, korunk egyik kiváló selfmademan-je, aki az óbudai társaságban is előkelő helyet foglal el. Kartársaink elismerése buzdítja őt további fáradhatatlan tevékenységre és áldozatkészségre. Egyesületünk, kartársaink és magyar hazánk javára. 3Kovács Aidon GÉPÉSZMÉRNÖK,EGÉSZSÉGÜGYI MŰSZAKI BERENDEZÉSI VÁLLALKOZÓ Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, szivattyútelepek, szennyvízderítő berendezések, gépmunkák. Tervek, költségvetések kidolgozása BUDAPEST, Vil. ker., Bezerédi utca 8. szám — Telefon: J 382-93