Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929-03-01 - 1929-04-01 / 3-4. szám

2. oldal MŰSZAKI LAP Az évek közötti szünidőt arra használta fel, hogy egy ausztriai kartonnyomógyárban, gyakor­latot szerezzen. Ez a gyár tanulmányainak befeje­zése után mint vegyészt alkalmazta. Itteni két évi munkálkodásával is már alkalma volt a kartonnyomóiparban hasznos tapasztalato­kat szerezni, de tanulmányainak kiegészítése céljá­ból Németország egyik legnagyobb festékgyárában vállalt alkalmazást. Innen hívta meg az 1906-ban alakult Kartonnyomóipar és Kereskedelmi rt. óbu­dai gyárába mint kolorista vegyészt. Ezen a helyen 5 éven keresztül működött mint gyárvezető és ő építtette át a legmodernebb textilgépekkel berendez­ve a jelenleg is hazánk egyik legnagyobb textil­­gyárát. Főtörekvése volt az önállósítás és ezért 1911- ben bérbe vette a több mint 100 éves Fináli-féle kék­festőgyárat és néhány év után már Óbudán, a Bécsi úton felépíttette saját kékfestő és kikészítő gyárát. Gyárának megalapításakor az állam egy na­gyobb segélyben részesítette, melynek segítségével sikerült üzemét a legmodernebbül berendeznie. A gyár, mely 5000 négyszögöl területen 2000 m2 be­épített résszel bír, Kemény Testvérek neve alatt fő­leg munkásruháknak szolgáló kék áru festésével, kanavász, zefir, iiletek stb. kikészítésével foglalko­zik, gőz- és villanyerőre van berendezve, munkásai­nak száma 40. A munkások egy része a gyár munkáslakásai­ban lakik. Intenzíven foglalkozik mezőgazdasággal is, mert ugyancsak Óbudán 30 hold földdel rendelkezik, a­melyen tehenészetet is tart fenn. Reflexiók Kemény Lajos életrajzához Irta: Neufeld Ármin, hites szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök. Ügyvezetői elnökségem ideje alatt kapcsoló­dott Kemény Lajos Egyesületünk beléletébe, midőn a Kartonnyomóipar és Kereskedelmi rt. óbudai gyárában mint kolorista vegyész volt alkalmazva. Ebben az időben Egyesületünkben kartársaink társadalmi, etikai és existenciális érdekében he­ves küzdelmek folytak, amelyekről a jelenlegi gene­rációnak alig van tudomása. Kortársaink a Duna-Tisza-Dráva-Száva és Nagy-Magyarország minden zugából általunk Bu­dapesten rendezett országos műszaki gyűlésre jöt­tek, hogy tiltakozzanak a társadalmi állásunk ellen szándékolt jogfosztás ellen. A Bécsben székelő had­ügyminiszter a honvédelmi minisztert utasította a felsőipariskoláktól az egyévi önkéntességi jogot, parlamentáris a utón, megvonni. Közülünk számos tartalékos hadnagy volt, akik műhelyben mint gya­kornok-, segéd-, művezető voltak alkalmazva. Ezt a piszkos (?) munkát a hadügyminiszter dehonesz­­tálónak és összeférhetetlennek tartotta a tiszti kard­bojttal. Az akkori általános hangulat, mentalitás és katonai fölény mellett kétségtelen volt, hogy e jog­tól bennünket megfosztanak, ha Egyesületünkben kartársaink nem tömörülnek. Ezt az első csatát a hadügyminiszter ellen fényesen megnyertük. Fő­­agitátorunk és pártfogónk Jalsoviczky Géza kir. tanácsos, egyesületünk örökös tiszteletbeli tagja volt, aki a honvédelmi miniszternél kihallgatást kért és meggyőzte őt, hogy a produktív munkát szolgáltató kalapács legalább is oly becses és tiszte­letreméltó eszköz a haza védelmében, mint a­­ kard. Egyesületünkben túlsúlyban voltak az állami 3—4. szám 1928-ban a Mérnöki Kamara széleskörű mér­nöki munkásságára való tekintettel, tagjai sorába iktatta. Kemény Lajos mintaként a képzett, vasszor­­galmú technikusnak, korunk egyik kiváló selfmade­­man-je, aki az óbudai társaságban is előkelő helyet foglal el. Kartársaink elismerése buzdítja őt további fá­radhatatlan tevékenységre és áldozatkészségre. Egyesületünk, kartársaink és magyar hazánk ja­vára. 3Kovács A­idon GÉPÉSZMÉRNÖK,EGÉSZSÉGÜGYI MŰSZAKI BERENDEZÉSI VÁLLALKOZÓ Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, szivattyútelepek, szennyvízderítő berendezések, gépmunkák. Tervek, költségvetések kidolgozása BUDAPEST, Vil­. ker., Bezerédi utca 8. szám — Telefon: J 382-93

Next