Műszaki Lap, 1930 (29. évfolyam)
1930-03-01
XXIX. évfolyam. Budapest, 1930. március hó MŰSZAKI LAP TECHNISCHE ZEITUNG des Landes-Verbandes der Techniker szakközlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, vegyészet, faipar és műszaki kereskedelem köréből ------------- Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. ------------ AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYEI Megjelenik havonként. Előfizetési ára: egész évre 12. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Fálk Miksa ucca 10. sz. Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. Telefon @ Magy. kir. postatakarékpénztári számla 22092. A kenőanyagok helyes megítélése és megválasztása Irta: Sigmond Elek főmérnök. A gépek korszakát éljük! Az emberiség törekvése a természetadta erőforrásokat gépek útján minél nagyobb mértékben felhasználni és ii modern gazdasági élet javára munkára kényszeríteni. Az erőforrások teljesebb kihasználásának egyik akadálya a súrlódás! A mozgó gépek súrlódása a rendelkezésre álló hajtóerők tekintélyes részét veszik igénybe és úgy a gépipar, mint a kenőanyagipar egyik legfőbb törekvése, hogy egyrészt a gépek súrlódó alkatrészeinek helyes szerkesztése, másrészt a kenőanyagok célszerű gyártásaés helyes megválasztása révén a hajtóerőnek minél nagyobb hányada használtassék fel termelő munkára. Ez a törekvés csak a fémes súrlódás teljes kiküszöbölésével, a gépeknek helyes kenése által érhető el. A hajtóerőnek rentábilisabb kihasználása oly nagy tételt jelent, hogy az ezáltal elért megtakarítások rendszerint a kenőanyagra kiadott összegeket teljesen fedezik. Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. A gépek fokozott munkájában a rentábilis gazdálkodás lehetőségét továbbá a munka folytonossága és egyenletessége adja meg. Az erő- és munkagépek szoros kapcsolata azok zavartalan működését követeli meg és jaj annak az üzemnek, ahol egyik vagy másik gép felmondja a szolgálatot. Az ipar és mezőgazdaság mai hatalmas versenyében, ahol a legjobbak versengenek az elsőbbségért, gépzavarokkal küzdő üzem nem lehet versenyképes. Az erőforrásokból, a munkából, az értékekből a maximumot kell kivenni és ezért a gépi berendezés értékét a munkára való alkalmassága mellett a gépek tartóssága szabja meg. A gépek tartóssága pedig a gépek kezelésén, elsősorban pedig a súrlódások rombolása elleni védekezésen múlik. Miként az élet legnagyobb ellenségei a betegségeket okozó bacillusok az emberi szervezetbe jutva a leghatalmasabb embert is elemésztik, ha azok szaporodása ellen megfelelő táplálkozással és egészséges életmóddal nem védekezik, úgy a súrlódás következményeként fellépő kopások, hőnfutás, majd berágódások a legtökéletesebben és legerősebben megépített gépet is tönkretehetik, ha ezen kísértő bajok ellen már eleve nem védekezünk. A védekezésnek csak egy módja van: a helyes kenés! Amióta rájöttek arra, hogy a súrlódást helyes kenés által egészen lényegesen le lehet csökkenteni, azóta jutott a gépipar és a gépmunka a fejlődésnek arra a magas fokára, amelyen ma áll. A gépipar fejlődésével természetesen párhuzamosan haladt a kenőanyaggyártás technikája is. Az energiakihasználás fokozása a gépgyártást a gyorsjáratú gépek felé irányította és ezek kenése, valamint a kenőanyagok megválasztása a legkényesebb és legkomplikáltabb kérdéssé vált, így a kenéstechnika jelentősége is egészen más ma, mint a gépgyártás előbbi fázisában volt. A problémák megsokszorozódtak, megnehezedtek és a mérnökök ezrei fáradoznak azon, hogy a megfelelő kenőanyagok gyártásával a gépipar és gépüzemek fejlődését és haladását elősegítsék — a legnagyobb ellenség — a súrlódás legyőzése utján. A gépüzem rentabilitása végeredményében tehát a helyes és célszerűs kedésen múlik, mert ezzel megóvjuk gépeinket a kopástól, melegedéstől és bevágódásoktól s így elejét vesszük a legkellemetlenebb üzemzavaroknak; másrészt a minimumra csökkentvén a súrlódást, hajtóerőt, szenet, benzint, petróleumot takarítunk meg és végül növeljük gépeink élettartamát. Mely szempontok veendők figyelembe a kenőanyagok meítélésénél és megválasztásánál, milyeneknek kell lenniük az egyes gépek kenésére alkalmas kenőanyagoknak és hogyan történik azok gyártása? E kérdések sok műszaki ember és más érdekeltek előtt ismeretlenek és ez az oka annak, hogy igen sok esetben csak a gép tönkremenetele után eszmélnek rá arra, hogy milyen fontossága van a kenőanyagoknak a gépek életében és hogy nem a kenőanyagok ára, hanem azok megfelelő volta irányadó a vásárlásnál. Az olajat fogyasztó üzemek e tények ismeretének hiánya folytán ki voltak sokáig szolgáltatva, az eladók jóindulatának és lelkiismeretességének, de egyúttal a bizalommal való visszaélésnek is. A kenőanyagfogyasztók érdekeit véljük szolgálni, midőn a kenőanyagok kérdését tárgyaló ezen cikksorozatot közöljük, melynek célja az olajat fogyasztó üzemek felvilágosítása. A gépek kenéséről általában. A kenés célja a mozgó gépek súrlódásának a, legminimálisabbra való csökkentése oly módon, hogy az érintkező és surlódó felületek közé olajréteget iktatunk és ily módon a fémsurlódást ada-