Műszaki Lap, 1930 (29. évfolyam)

1930-03-01

XXIX. évfolyam. Budapest, 1930. március hó MŰSZAKI LAP TECHNISCHE ZEITUNG des Landes-Verbandes der Techniker szakközlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, vegyészet, faipar és műszaki kereskedelem köréből ------------- Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. ------------­ AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE­I Megjelenik havonként.­­ Előfizetési ára: egész évre 12.­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Fálk Miksa ucca 10. sz. Egyesületi tagok a lapot a tagdíj fejében kapják. Telefon @ Magy. kir. postatakarékpénztári számla 22092.­­ A kenőanyagok helyes meg­ítélése és megválasztása Irta: Sigmond­ Elek főmérnök. A gépek korszakát éljük! Az emberiség törek­vése­ a természetadta erőforrásokat gépek útján mi­nél nagyobb mértékben felhasználni és ii modern gazdasági élet javára munkára kényszeríteni. Az erőforrások teljesebb kihasználásának egyik aka­dálya a súrlódás! A mozgó gépek súrlódása a ren­delkezésre álló hajtóerők tekintélyes részét veszik igénybe és úgy a gépipar, mint a kenőanyagipar egyik legfőbb törekvése, hogy egyrészt a gépek súrlódó alkatrészeinek helyes szerkesztése, más­részt a kenőanyagok célszerű gyártása­­és helyes megválasztása révén a hajtóerőnek minél nagyobb hányada használtassék­ fel termelő munkára. Ez a törekvés csak a fémes súrlódás teljes kiküszöbölé­sével, a gépeknek helyes kenése által érhető el. A hajtóerőnek rentábilisabb kihasználása oly nagy tételt jelent, hogy az ezáltal­ elért megtakarítások rendszerint a kenőanyagra kiadott összegeket tel­jesen fedezik. Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. A gépek fokozott munkájában a rentábilis gazdálko­dás lehetőségét továbbá a munka folytonossága és egyenletessége adja meg. Az erő- és munkagépek szoros kapcsolata azok­ zavartalan működését köve­teli meg és jaj annak az üzemnek, ahol egyik vagy másik gép felmondja a szolgálatot. Az ipar és mezőgazdaság mai hatalmas versenyében, ahol a legjobbak versengenek az elsőbbségért, gépzava­rokkal küzdő üzem nem lehet versenyképes. Az erőforrásokból, a munkából, az értékekből a maximumot kell kivenni és ezért a gépi berende­zés értékét a munkára való alkalmassága mellett a gépek tartóssága szabja meg. A gépek tartóssága pedig a gépek kezelésén, elsősorban pedig a súrló­dások rombolása elleni védekezésen múlik. Miként az élet legnagyobb­ ellenségei a betegségeket okozó bacillusok az emberi szervezetbe jutva a leghatal­masabb embert is elemésztik­, ha azok szaporodása ellen megfelelő táplálkozással és egészséges élet­móddal nem védekezik, úgy a­ súrlódás következ­ményeként fellépő kopások, hőnfutás, majd be­­rágódások a legtökéletesebben és legerősebben meg­épített gépet is tönkretehetik, ha ezen kísértő bajok ellen már eleve nem védekezünk. A védekezésnek csak egy módja van: a helyes kenés! Amióta rájöttek arra, hogy a súrlódást helyes kenés által egészen lényegesen le lehet csökkenteni, azóta jutott a gépipar és a gépmunka a fejlődésnek arra a magas fokára, amelyen ma áll. A gépipar fejlődésével természetesen párhuzamosan haladt a kenőanyaggyártás technikája is. Az energiakihasz­nálás­ fokozása a gépgyártást a gyorsjáratú gépek felé irányította és ezek kenése, valamint­ a kenő­anyagok megválasztása a legkényesebb és leg­komplikáltabb kérdéssé vált, így a kenéstechnika jelentősége is egészen más ma, mint a gépgyártás előbbi fázisában volt. A problémák megsokszoro­zódtak, megnehezedtek és a mérnökök ezrei fára­doznak azon, hogy a megfelelő kenőanyagok gyár­tásával­ a gépipar és gépüzemek fejlődését és hala­dását elősegítsék — a legnagyobb ellenség — a súrlódás legyőzése utján. A gépüzem rentabilitása végeredményében te­hát a helyes és célszerűs kedésen múlik, mert ezzel megóvjuk gépeinket a kopástól, melegedéstől és be­­v­ágódásoktól s így elejét vesszük a legkellemetle­nebb üzemzavaroknak; másrészt a minimumra csökkentvén a súrlódást, hajtóerőt, szenet, benzint, petróleumot takarítunk meg és végül növeljük gé­peink élettartamát. Mely szempontok veendők figyelembe a kenő­anyagok meítélésénél és megválasztásánál, milye­neknek kell lenniük az egyes gépek kenésére alkal­mas kenőanyagoknak és hogyan történik azok gyár­tása? E kérdések sok műszaki ember és más érde­keltek előtt ismeretlenek és ez az oka annak, hogy igen sok esetben csak a gép tönkremenetele után eszmélnek rá arra, hogy milyen fontossága van a kenőanyagoknak a gépek életében és hogy nem a kenőanyagok ára, hanem azok megfelelő volta irányadó a vásárlásnál. Az olajat fogyasztó üze­mek e tények ismeretének hiánya folytán ki voltak sokáig szolgáltatva, az eladók jóindulatának és lelkiismeretességének, de egyúttal a bizalommal való visszaélésnek is. A kenőanyagfogyasztók érdekeit véljük szol­gálni, midőn a kenőanyagok kérdését tárgyaló ezen cikksorozatot közöljük, melynek célja az olajat fo­gyasztó üzemek felvilágosítása. A gépek kenéséről általában. A kenés célja a mozgó gépek súrlódásának a, legminimálisabbra való csökkentése oly módon, hogy az érintkező és surlódó felületek közé olaj­­réteget iktatunk és ily módon a fémsurlódást a­da-

Next