Műszaki Lap, 1931 (30. évfolyam)

1931-12-01

vezetőség figyelme. Rövidesen a választmányba, később a tisztikarba, majd nyolc évvel ezelőtt az elnökségbe került. Elnöksége alatt sok zökkenőn segítette át már egyesületünket. Ma a kar belső békéjének helyreállítása képezi kari törekvéseinek középpontját. Áldozatkészsége, szorgalma és erélye különösként hivatottá teszik őt arra, hogy egyesületünk lobogóját kezé­ben tartsa. Itt említjük meg, hogy elnökünket a tisztikar és a választmány 30 tagú küldöttsége f. hó 8-án otthonában felkereste és üdvözölte kinevezése alkalmából. * A hosszadalmas méltatás ellentétben állana azzal az egyszerűséggel és közvetlenséggel, amelyek elnökünket jellemzik. E hasábokon már csak azt az óhajunkat fejezzük ki, hagyja meg őt a Mindenható mai képessé­gei teljében sokáig s hogy ez a magas elismerés példát mutasson : növelje a karunk iránti tiszteletet a kívülállókban, karunkon belül pedig a megértést. Néhány szó az aluminium ötvözetekről. Az aluminium térhódítása az utóbbi évek­ben ugrásszerűen emelkedett. Határozottan állíthatjuk, hogy egyes iparágak, mint pl. a repülőgép és léghajókészítés, a mai fejlett­ségét aluminium alkalmazása nélkül el sem érhették volna. Széleskörű alkalmazását könnyű és tetszetős voltának, könnyű meg­­munkálhatóságának és oxydátió mentességé­nek köszönheti, de különösen annak, hogy más fémekkel könnyen ötvöződik és ötvö­zetei aránylagos könnyűségük mellett sok­kal szilárdabbak és korróziós hatásoknak jobban ellentállóbbak, mint maga az alumi­nium. Mikor a technikusok és konstruktőrök felismerték az aluminium ötvöződésének igen nagy előnyeit, az industriális országokban széles körben indultak meg a kutatások amelyeknek eredményeként ma már számos olyan ötvözetet ismerünk, amelyekben az aránylag csekély mennyiségű komponensek valósággal nemesítőleg hatottak az alumíni­umra. Az ötvözetek szerkezetének megis­merését célzó kutatások kiderítették már régebben azt, hogy a komponensek elrende­ződése teljesen heterogén és kristályos alak­zatot mutat. Ezek a durva kristályalakulatok a későbbi mechanikus megmunkálás (henge­relés, kovácsolás stb.) alkalmával megfelelően finomodtak. Ilyen úton azonban nagy idom­darabokat előállítani nem lehet és így az ötvözetek felhasználása kezdetben csak kor­látolt térre szorítkozott. A kutatásokat oly irányba terjesztették ki, hogy nagy idomda­rabok előállítása öntés útján legyen lehet­séges. Sokan úgy vélekedtek, hogy az öntött aluminiumötvözetek felhasználhatósága az előbb említett heterogén kristályosodás miatt nagy nehézségeket fog okozni ; a megkívánt szilárdságot nem fogják elérni és igen töré­kenyek lesznek. Daniel, Lyon, Johnson amerikai, Gillet francia és Hymann angol kutatók eredmé­nyei azt mutatták, hogy pl. egy aluminium­­réz ötvözetből készült csészeöntvényt utó­lagos kovácsolással 8.3% nyúlás mellett 33.4 kg/mm2, egy formaöntvényt pedig 7.5%-os nyúlás mellett 27.7 kg/mm2 húzó­­szilárdságúra lehetett emelni. Ezek az érté­kek az addig felhasznált öntött alumínium­­ötvözeteket tetemesen felülmúlták és így a további kísérletek nagy eredménnyel bíztat­tak. Igen sok küzdelmet okoztak azonban a kohóaluminiumban jelenlevő tisztátalansá­­gok, de különösen a vas, bár tudták, hogy az aluminium a vassal ötvöződik és nem adták fel a reményt, hogy sikerülni fog megfelelő kezeléssel a vas káros hatását is megfordítani úgy, hogy az is nemesítő kom­ponensként hasson. Az amerikai aluminium társaság (Aluminium Co. of Amerika), hogy­­ezeket a nehézségeket elkerülhessék, kísér­leteket végzett az aluminium tisztább minő­ségben való előállítására és az addig is is­mert és alkalmazott elektrolytikus finomító eljárást nagyban tökéletesítették. A raffinált

Next