Művezetők Lapja, 1902 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1902-01-10 / 1. szám
a „Magyarországi Művezetők Országos Szövetkezeteinek egyesületi és szaklapja. Előfizetési ára kész évre 3 korona_____________félévre ... 5 « Tagoknak egész évre... 3 korona 60 fillér. Egyes szám ára 40 fillér. Megjelenik minden hó 10. és 25-én. SZERKESZTŐ : PALIK FERENC. KIADÓ-TULAJDONOS : A SZÖVETKEZET „KÖZPONTI ELÖLJÁRÓSÁGA * Hirdetések a kiadó-irodában fogadtatnak el. A lapra vonatkozó megkeresések és hirdetések a „Magyarországi Művezetők Orsz. Szövetkezetének „Központi Elöljárósága“ címére : X., Kőbányai út 31. Budapest, címzendők. * Műszaki oktatás az amerikai egyesült államokban. Azon óriási lendület, melyet az északamerikai államok, különösen az utóbbi tíz év alatt az ipar terén felmutatnak, sokakat késztetett már arra, hogy úgy a műszaki mint pedig gazdasági oldaláról tanulmányozzák azt és felderítsék, minek lehet az amerikaiaknak ezen kiváló munkaképességét tulajdonítani. Ezen okok kutatásánál a legtöbb esetben téves útra kerülnek a tanulmányozással megbízottak. Egyrészt az óriási és egyegy csomópontokba felhalmozódott tőkének tulajdonítják az ipar ily mérvű fellendülését, mások pedig abban vélik ennek okát feltalálni, hogy az európai piacok az amerikai gyártmányokkal szemben nagyon is elnézőek, sőt meg nem érdemelt előszeretettel fogadják mindazt ami onnan ide kerül. A «Kraft und Licht» folyóirat ezt illetőleg következőleg ir. Az amerikai ügyeknek alapos és mélyebbre is tekintő ismerői több izben, ismételten rámutattak arra, hogy az ottani iparviszonyok nagy átalakulását nem szabad az utóbb felhozot okoknak tulajdonítani. Az amerikaiak ezen sikereit egészen más forrásból nyerik. Így például az amerikai technikus előtt a címek utáni vágyakozás egészen ismeretlen fogalom, ennek ellenében azonban nagy súlyt helyeznek gyakorlati kiképzésükre. Az amerikai iparviszonyok rohamos fejlődésének alapvető okára műszaki szempontból is reámutat egyik, a közelmúltban visszatért hivatalos bizottság jelentése, úgyszintén Higgins tanárnak e tárgyra vonatkozó és igen figyelemre méltó adatai, melyeket «Technikal Education in the United States» című könyvében legutóbb közrebocsájtott s a mely az amerikai mérnökök egyesületében, hol felolvastatott, nagy tetszést és elismerést aratott. Higgins tanár 25 éven át működött a Worcester U.St. polytechnikumon s az amerikai ipar emelkedését az ottani «Half-Time Schools» elfogadott módszer szerint oktató intézetek sikerdús működésének tulajdonítja. Ilyen módszerű intézetek többek között az előbb említett Worcester-i, a «Stevens Institute of Technology», a «Libley College» és mások, melyek berendezéséhez és fenntartásához az amerikaiak már eddig is sok millió dollárt áldoztak. Az ezen kitűnően szervezett intézetekbe lépő növendékek először is a műszaki dolgok alapfogalmaival ismerkednek meg. Kitűnően díjazott tanítók oktatják ott őket és gyakorolják egyúttal a felügyeletet is, kiknek legnagyobb figyelmük oda irányul, hogy felismerjék és kiválaszszák azon ifjakat, kik fizikai s velük született képességeiknél fogva is a műszerészeti, gépészeti pályákra predestináltattak. 14 éves korukban kerülnek a tanintézetekkel kapcsolatos műhelyekbe, melyek a számba vehető minden kényelemmel, de egyben a modern technika minden vívmányaival a leggazdagabban szerelték fel. Ezen műhelyek berendezése és felszerelése a képzelhető legczélszerűbb, ennélfogva költséges is és mindezek megvalósítása a lehetetlenségek közé tartoznék, ha nagyszerű adományok, melyekkel egyesek ez intézeteket bőven ellátják, megnem könnyítenék a kivitelt. Ezen műhelyekben kezdődik tehát a gyakorlati kiképzés, a munka, melyekben ügyes és kiváló gyakorlattal bíró művezetők tartják a felügyeletet s oktatják a gyakorlati részre a növendékeket. De a gyakorlati oktatás és munkálkodás mellett naponként négy-öt óra jut az elméleti továbbképzésre is, melyben a mennyiségtan, természettan, vegytan, természetrajz elemi ismereteit sajátítják el a tanulók, míg a rajzolásra már itt is különös gond fordíttatik. Négy év eltelte után a növendékek közül újólag kiválasztatnak azok, kik intelligenciájuk és ügyességük folytán magasabb osztályok hallgatására képesítettek, melyekben azután művezetőkké képeztetnek ki. Ez évfolyamokban alkalmuk nyílik s úgy kézügyességük mint pedig elméleti ismereteik fejlesztésére. További két-három év múlva ezen osztályok legkiválóbb hallgatói a felsőbb tanfolyamokba kerülnek, ahol a gyakorlati és elméleti kiképzés a legmagasabb fokát éri el. Az elméleti kiképzésnél óvatos gonddal mindazt elhagyják amik a tudományok emberének ugyan hasznára lehetnek, de a technikusra nézve azok ismerete fontossággal nem bir, míg ellenben mindazt felöleli, ami utóbbinak csakugyan szükséges. A gyakorlati rész: laboratóriumi tanulmányok, kényes természetű mérések eszközlése, gépekkel és műszerekkel végrehajtandó olyan kísérletek, amelyek kiterjedéséről és tökéletességéről innen az óceánon magunknak fogalmat is alig alkothatunk. Ezen oktatási módból kifolyólag képesek aztán ezen intézetek olyan munkásokat, művezetőket és mérnököket is képezni, akik az ipar különböző ágaiban a kívánalmaknak nemcsak teljességében megfelelnek, hanem akik az eszközöket és utakat, módozatokat is megtalálják az iparnak fejlesztésére és tökéletesítésére is. Ne csodáljuk ily formában azt sem, ha munkások, felvigyázók, vezetők, mérnökök és igazgatók alkalmazásáról van szó; az ezen intézetekben végzett növendékek a legkülönfélébb ipari ágazatoknál, amelyek az Egyesült Államok vagyonának nagy részét képezik — különösen tekintetbe vétetnek. Ezen nemzetnek folytonosan növekvő ipari hatalma a