Művezetők Lapja, 1902 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1902-01-10 / 1. szám

a „Magyarországi Művezetők Országos Szövetkezeteinek egyesületi és szaklapja. Előfizetési ára kész évre 3 korona­_____________félévre ... 5 « Tagoknak egész évre... 3 korona 60 fillér. Egyes szám ára 40 fillér. Megjelenik minden hó 10. és 25-én. SZERKESZTŐ : PALIK FERENC. KIADÓ-TULAJDONOS : A SZÖVETKEZET „KÖZPONTI ELÖLJÁRÓSÁGA * Hirdetések a kiadó-irodában fogadtatnak el. A lapra vonatkozó megkeresések és hirdetések a „Magyarországi Művezetők Orsz. Szövetkezeté­­­nek „Központi Elöljárósága“ címére : X., Kőbányai­ út 31. Budapest, címzendők. * Műszaki oktatás az amerikai egyesült álla­mokban. Azon óriási lendület, melyet az északamerikai államok, különösen az utóbbi tíz év alatt az ipar terén felmutatnak, sokakat késztetett már arra, hogy úgy a műszaki mint pedig gazdasági oldaláról tanulmányozzák azt és felderítsék, minek lehet az amerikaiaknak ezen kiváló munkaképességét tulajdoní­tani. Ezen okok kutatásánál a legtöbb esetben téves útra kerül­nek a tanulmányozással megbízottak. Egyrészt az óriási és egy­­egy csomópontokba felhalmozódott tőkének tulajdonítják az ipar ily mérvű fellendülését, mások pedig abban vélik ennek okát feltalálni, hogy az európai piacok az amerikai gyártmá­nyokkal szemben nagyon is elnézőek, sőt meg nem érdemelt előszeretettel fogadják mindazt a­mi onnan ide kerül. A «Kraft und Licht» folyóirat ezt illetőleg következőleg ir. Az amerikai ügyeknek alapos és mélyebbre is tekintő ismerői több izben, ismételten rámutattak arra, hogy az ottani iparviszonyok nagy átalakulását nem szabad az utóbb felho­­zot okoknak tulajdonítani. Az amerikaiak ezen sikereit egé­szen más forrásból nyerik. Így például az amerikai technikus előtt a címek utáni vágyakozás egészen ismeretlen fogalom, ennek ellenében azonban nagy súlyt helyeznek gyakorlati kiképzésükre. Az amerikai iparviszonyok rohamos fejlődésének alap­vető okára műszaki szempontból is reámutat egyik, a közel­múltban visszatért hivatalos bizottság jelentése, úgyszintén Higgins tanárnak e tárgyra vonatkozó és igen figyelemre méltó adatai, melyeket «Technikal Education in the United States» cím­ű könyvében legutóbb közrebocsájtott s a mely az amerikai mérnökök egyesületében, hol felolvastatott, nagy tetszést és elismerést aratott. Higgins tanár 25 éven át műkö­dött a Worcester U.­St. polytechnikumon s az amerikai ipar emelkedését az ottani «Half-Time Schools» elfogadott módszer szerint oktató intézetek sikerdús működésének tulaj­donítja. Ilyen módszerű intézetek többek között az előbb említett Worcester-i, a «Stevens Institute of Technology», a «Libley College» és mások, melyek berendezéséhez és fenn­tartásához az amerikaiak már eddig is sok millió dollárt áldoztak. Az ezen kitűnően szervezett intézetekbe lépő növendékek először is a műszaki dolgok alapfogalmaival ismerkednek meg. Kitűnően díjazott tanítók oktatják ott őket és gyakorol­ják egyúttal a felügyeletet is, kiknek legnagyobb figyelmük oda irányul, hogy felismerjék és kiválaszszák azon ifjakat, kik fizikai s velük született képességeiknél fogva is a műszerészeti, gépészeti pályákra predestináltattak. 14 éves korukban kerül­nek a tanintézetekkel kapcsolatos műhelyekbe, melyek a számba vehető minden kényelemmel, de egyben a modern technika minden vívmányaival a leggazdagabban szerelték fel. Ezen műhelyek berendezése és felszerelése a képzelhető legczélszerűbb, ennélfogva költséges is és mindezek megvaló­sítása a lehetetlenségek közé tartoznék, ha nagyszerű adomá­nyok, melyekkel egyesek ez intézeteket bőven ellátják, meg­­nem könnyítenék a kivitelt. Ezen műhelyekben kezdődik tehát a gyakorlati kiképzés, a munka, melyekben ügyes és kiváló gyakorlattal bíró művezetők tartják a felügyeletet s oktatják a gyakorlati részre a növendékeket. De a gyakorlati oktatás és munkálkodás mellett naponként négy-öt óra jut az elméleti továbbképzésre is, melyben a mennyiségtan, termé­szettan, vegytan, természetrajz elemi ismereteit sajátítják el a tanulók, míg a rajzolásra már itt is különös gond fordíttatik. Négy év eltelte után a növendékek közül újólag kivá­lasztatnak azok, kik intelligenciájuk és ügyességük foly­tán magasabb osztályok hallgatására képesítettek, melyekben azután művezetőkké képeztetnek ki. Ez évfolyamokban alkalmuk nyílik s úgy kézügyességük mint pedig elméleti ismereteik fejleszté­sére. További két-három év múlva ezen osztályok legkiválóbb hallgatói a felsőbb tanfolyamokba kerülnek, a­hol a gyakor­lati és elméleti kiképzés a legmagasabb fokát éri el. Az elmé­leti kiképzésnél óvatos gonddal mindazt elhagyják a­mik a tudományok emberének ugyan hasznára lehetnek, de a tech­nikusra nézve azok ismerete fontossággal nem bir, míg ellen­ben mindazt felöleli, a­mi utóbbinak csakugyan szük­séges. A gyakorlati rész: laboratóriumi tanulmányok, kényes természetű mérések eszközlése, gépekkel és műszerekkel végrehajtandó olyan kísérletek, a­melyek kiterjedéséről és tökéletességéről innen az óceánon magunknak fogalmat is alig alkothatunk. Ezen oktatási módból kifolyólag képesek aztán ezen intézetek olyan munkásokat, művezetőket és mérnököket is képezni, a­kik az ipar különböző ágaiban a kívánalmaknak nemcsak teljességében megfelelnek, hanem a­kik az eszközöket és utakat, módozatokat is megtalálják az iparnak fejlesztésére és tökéletesítésére is. Ne csodáljuk ily formában azt sem, ha munkások, felvigyázók, vezetők, mérnökök és igazgatók alkal­mazásáról van szó; az ezen intézetekben végzett növendékek a legkülönfélébb ipari ágazatoknál, a­melyek az Egyesült­ Államok vagyonának nagy részét képezik — különösen tekintetbe vétetnek. Ezen nemzetnek folytonosan növekvő ipari hatalma a

Next