Művezetok Lapja, 1906 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-10 / 1. szám

. Nálunk is igy? Az osztrák vasutaknál alkalmazott művezetők és gép­mesterek egyesületének hivatalos közlönyéből, «Der Eisenbahn- Werkführer» veszszü­k át a következő sorokat: «Egy kortársias szózat. Az «Eisenbahn-Werkführer» lapban közölt jegyzőkönyvé­ből vettük tudomást arról, hogy a déli vasutak marburgi mű­helyében a kartársak körében személyes gyűlölködések for­dulnak elő, melyek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy nem­csak az illető kartársak, hanem a művezetők összességének te­kintélyét is csorbítsák. Azon küzdelem, melyet mi társadalmi állásunk és hely­zetünk javítása érdekében már hosszabb idő óta folytatunk, nem üres szóharc, hanem jogos követeléseinket támogató, az egész művezetői állás semmibe vétele ellen küzdő erélyes fellépés. Nagyon fájlaljuk azt, hogy saját testünkbe kell vágnunk, midőn azt állít­juk, hogy egyes kartársak vagy az intel­ligencia hiányában vagy pedig boszszú­­érzetből arra törekednek, hogy a műve­zetők összességének ártsanak.­­ Olyan embereket csempésztek so­rainkba, kik a művezető névre nem ér­demesek, hogy így rámutathassanak arra, hogy a művezetők a hivatalnoki át­minősítésre nem méltóak. Nem mi va­gyunk ennek okai, hanem azon ténye­zők, melyek ilyen egyéneket a műveze­tők tekintélye és a vasútintézmény kárára kineveztek. Igaz, vannak fekete bárányok is, mi azonban kötelessé­günknek tartjuk, hogy védekezzünk, hogy tiltakozzunk ez ellen és azt kívánjuk, hogy csakis, intelligens és minden tekintetben derék emberek neveztessenek ki kartársainkut. Némi újítás a formaszekrényeken. A formaszekrények legtöbbnyire két — egy felső és egy alsó — részből állanak. Ezen két résznek oly­­képen kell egymásra ráillesztve lenni, hogyha a szekrényt bár­mikor szét elveszszük, az összerakásnál mindig a régi, pontos helyzetüket foglalják el. Ha ez bárminő oknál fogva nem történhetik úgy, akkor a leöntés után tapasztalhatjuk, hogy a leöntött géprész félre van öntve, a­mi legtöbbnyire azt is je­lenti, hogy az öntés hasznavehetetlen. Eddig ennek megakadályozására két vagy több csap­szeg szolgált, melyek olyképen vannak elhelyezve, mint azt az 1-ső ábra baloldali része mutatatja. A csapszeg a felső részre van erősítve egy csavaranya segélyével, az alsó részbe pedig bele van illesztve. Ez képezi azon vezetéket, a­mely a két rész pontos egymásra illesztését megkönnyíti. Tehát ezen csapszegek pontosságától függ az öntvény jósága is. Miután ezen csapszegek különféleképen ki vannak téve a megromlásnak, úgy igen nagy figyelmet érdemelnek. Gyak­ran előfordul, hogy a formaszekrények szállításánál nem vi­gyáznak kellően és a csapszegeket elgörbítik vagy letörik. Ha a szekrények szabadban vannak elhelyezve, úgy a csap­szegek és vezetékeik megrozsdásodnak, ha a rozsdát letisztít­ják, akkor a csapszeg vékonyabb, a vezetéke pedig bővebb lesz, minélfogva egymásba illesztve kotyognak. Legtöbbnyire azonban a szekrény kiürítésénél — a­mit napszámosok vé­geznek, gyakran meleg állapotban — görbülnek vagy tör­nek el a csapszegek. Azonkívül igen szükségesnek bizonyult a csapszegek szükség szerinti változtatása és könnyű eltávolítása, a mi egy MŰVEZETŐK LAPJA. A hat részből két darab két részre törött. Ez arra vezethető vissza, hogy azon két darab megszakítással tömetett s így a szárazabb betonréteg a nedvessel nem kötött. Az ezen eredeti ötlet utján végrehajtott gát a víz felszínét 25­5 cm.-rel emeli és így a cél tökéletesen eléretett. (The Ingenieer No. 2599, 388. oldal, Scientific American 1905-ik évfolyam, 382. oldal és Engineering News Band 54. szám, 523. oldal.) Rh. Az intelligens művezető sohasem fog arra törekedni, hogy a gyűlölködés és egyenetlenség szításával biztosítsa elő­menetelét, hanem állásának tudatával és kötelességei teljesíté­sével hat oda, hogy az egyetértés és kortársias szellem ápoltassák; mert csakis ezúton állítható fel azon védőfal, a­melyek a művezetőket minden műhelyben a támadá­soktól megvédelmezik. Kötelessége tehát minden művezetőnek az, hogy oda hasson, hogy sorainkból a gyűlölködés és megboszszulás kiküszöböltessenek s a művezetői állás érdekeit szem elől nem tévesztve ne szétválasztani, hanem egyesíteni töre­kedjenek !» (Milyen ismerős hangok. Mintha nem is oly távolról jönnének! Osztrák kartársaink azonban mégis elérték és másrészt reményük van hivatalnokká való át­minősítésre, igy tehát ide is el fat£éu).­? talán — 50 év múlva? tv. A szerk.­ 3. kép. 1. szám.

Next