Művezetők Lapja, 1907 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-10 / 1. szám

1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA Mihelyt meggyőződtünk a részek, majd az egész gép kifogástalan voltáról, nézzük, hogy nincs-e fölös anyag benne. Nem lehetne-e anyagot megtakarítani, mert a felesleges anyag eltávolítása pénzmegtakarítással jár. Ezen oknál fogva cél­szerű, hogy a gépszerkesztő tisztában legyen azzal, hogy az alkatrészek miként készíttetnek. Nem szabad elmulasztani az egyes géprészeket igénybe­vétel tekintetében is kiszámítani. Torsióra körkeresztmetszetű, húzó szilárdságra T-alakú testeket alkalmazzunk s. i. t. Min­dig oly anyagból való és oly alakú testeket használjunk fel, melyek leginkább képesek ellenállani azon igénybevételnek, melynek kitéve vannak. Csak igen ritkán fordul elő, hogy teljesen új gépet kell szerkesztenünk. A legtöbb újítás egy már meglevő gépnek vagy egy részének módosítása. Nagyjában azonban meg­egyezik egy már létezővel. Az első vasúti kocsi is lóval vontatott kocsihoz hasonlított. A motorkocsik egy kétfogatú kocsi alakját tartották meg, csak épen a lovak hiányoznak előle. Határozott szabályokat felállítani arra nézve, hogy mely metszet vagy nézet legszükségesebb valamely gép, készülék stb. belső elrendezésének kellő feltüntetésére, egyáltalán nem lehet. Ezt a rajzolandó tárgy természete szabja meg. Azt azonban az eddigiekből is láthatjuk, hogy géprajzokkal a gondolatot csak úgy fejezhetjük ki, mint szavakkal és hogy a rajzolás valóságos művészet. (Folyt. köv.) 5 A gőzturbinákról. Irta: Schu­rger János. (Eredeti közlemény, II. folytatás.) A gőz hatása a lapátokra. A 4-ik ábrán jelölt divergens kúpon a kiáramló gőz sebessége az 5-ik képlet szerint C­­­­/T962 L a súrlódási tényező («cp») is belevéve és 19­62-ből gyököt vonva, lesz C­­ 4-43 cp yT..............................20. A gőz a lapátokat ferde irányban érinti, még pedig szög alatt (lásd 4-ik ábrát), mely 17°—18° szokott lenni. A kerék v kerületi sebességgel forog. A gőz relatív sebes­sége a kerékhez képest W, melynek hajlásszöge P,; ezen szög határozza meg a lapát hátoldalát, mely Pj-nél ne legyen na­gyobb szöggel szerkesztve, mivel akkor a gőz a lapát hátát ütné, a­mi veszteséggel járna. A belső oldal szöge nagyobb ugyan p,-nél, de hogy a gőz iránytörést ne szenvedjen, a lapát végét élesre kell kiképezni. A gőz két lapát között végigsurranva, W2 relatív sebességgel ömlik ki, de mivel a kerék a kiömléssel ellenkező irányban a kerületi sebességgel forog, így a gőz kiömlősebessége — melylyel a lapátot elhagyja — lesz C2. A gőz a lapátok között súrlódási ellen­állásra talál, a­miért is W2 nem lesz egyenlő W2-vt­, hanem W2 kisebb lesz, még pedig lT2 , £-tr,..............................21, hol E sebességi tényező. Oly csatornákban, hol a gőz közel állandó sebességgel áramlik, ezen tényező 1 0­ 8 közép­értékben. A gőz tangenciális nyomása, az indikált munka és indikált hatásfok. A fúvócsőből kiáramló gőz, a midőn a lapátokra áramlik, az 5-ik ábra szerint, Px erővel és a midőn a lapátot elhagyja, P, reaktiv erővel igyekszik a kereket forgásba hozni. (Az 5-ik ábrában a sebességi háromszögek egy irányba vannak rajzolva.) A Pi és P2 erők összege adja a tangenciális erőt. A háromszögekből számítva Px— C1 cos a* és P2 = C2 cos a2. 1 kg. gőzt véve fel alapul, melynek tömege grg-1­, akkor Px A- P2 = g.g-] • (C, COS a, + C2 COS a2) . . 22. A tangenciális nyomás szorzata a kerék másodpercen­kénti kerületi sebességével, vagyis azon munkamennyiség, melyet 1 kg. gőz 1 másodperc alatt a kerékkoszorúnak átad , indikált munkának neveztetik. Jelentse a a kerék kerületi sebességét méterekben másodpercenként, akkor az indikált munka lesz méterkilogrammokban. Li­g (P,+ P2) a 23. Visszatérve a 3-ik ábrán felvett példára, hol a gőz a fúvócsőből 1198 méter másodpercenkénti sebességgel a lapá­tokra áramlik és ezen sebesség mellett az 1 kg. gőzben rejlő munkamennyiség 10 , 75300 m. kg., ebből a munkából át­adódik a kerékkoszorúnak a 23-ik képlet szerint Lt munka, mely szám szerint ha a, = a2 = 17°, a kerék kerületi sebes­sége 200 m. másodpercenként és a súrlódási tényező a lapá­tokban 0­8, L, = 33640 m. kg. Tehát a rendelkezésre álló 75300 m. kg. munkából csak 33640 m. kg. lesz értékesítve, a többi veszteség, mely részint a ferde irányú erők következtében, részint súrlódás által elvész, egy nagy része pedig a kiáramló C2 sebesség­ben rejlik. Indikált hatásfok alatt értendő a rendelkezésre álló munkának, a kerékkoszorúnak átadott munkához való viszo­nya, vagyis Az előbbi példára vonatkozólag, lesz az indikált hatásfok 33640 _ m­i 75300­0'446°/p. A hatásfok növekszik, ha a kerék kerületi sebességét növeljük; így például, ha a 200 m. helyett 400 m., akkor a kerékkoszorúnak átadott munka L, már 52600 mkg. lesz és --------^1 IV. 5. ábra.

Next