Művezetők Lapja, 1907 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-10 / 1. szám
1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA Mihelyt meggyőződtünk a részek, majd az egész gép kifogástalan voltáról, nézzük, hogy nincs-e fölös anyag benne. Nem lehetne-e anyagot megtakarítani, mert a felesleges anyag eltávolítása pénzmegtakarítással jár. Ezen oknál fogva célszerű, hogy a gépszerkesztő tisztában legyen azzal, hogy az alkatrészek miként készíttetnek. Nem szabad elmulasztani az egyes géprészeket igénybevétel tekintetében is kiszámítani. Torsióra körkeresztmetszetű, húzó szilárdságra T-alakú testeket alkalmazzunk s. i. t. Mindig oly anyagból való és oly alakú testeket használjunk fel, melyek leginkább képesek ellenállani azon igénybevételnek, melynek kitéve vannak. Csak igen ritkán fordul elő, hogy teljesen új gépet kell szerkesztenünk. A legtöbb újítás egy már meglevő gépnek vagy egy részének módosítása. Nagyjában azonban megegyezik egy már létezővel. Az első vasúti kocsi is lóval vontatott kocsihoz hasonlított. A motorkocsik egy kétfogatú kocsi alakját tartották meg, csak épen a lovak hiányoznak előle. Határozott szabályokat felállítani arra nézve, hogy mely metszet vagy nézet legszükségesebb valamely gép, készülék stb. belső elrendezésének kellő feltüntetésére, egyáltalán nem lehet. Ezt a rajzolandó tárgy természete szabja meg. Azt azonban az eddigiekből is láthatjuk, hogy géprajzokkal a gondolatot csak úgy fejezhetjük ki, mint szavakkal és hogy a rajzolás valóságos művészet. (Folyt. köv.) 5 A gőzturbinákról. Irta: Schurger János. (Eredeti közlemény, II. folytatás.) A gőz hatása a lapátokra. A 4-ik ábrán jelölt divergens kúpon a kiáramló gőz sebessége az 5-ik képlet szerint C/T962 L a súrlódási tényező («cp») is belevéve és 1962-ből gyököt vonva, lesz C 4-43 cp yT..............................20. A gőz a lapátokat ferde irányban érinti, még pedig szög alatt (lásd 4-ik ábrát), mely 17°—18° szokott lenni. A kerék v kerületi sebességgel forog. A gőz relatív sebessége a kerékhez képest W, melynek hajlásszöge P,; ezen szög határozza meg a lapát hátoldalát, mely Pj-nél ne legyen nagyobb szöggel szerkesztve, mivel akkor a gőz a lapát hátát ütné, ami veszteséggel járna. A belső oldal szöge nagyobb ugyan p,-nél, de hogy a gőz iránytörést ne szenvedjen, a lapát végét élesre kell kiképezni. A gőz két lapát között végigsurranva, W2 relatív sebességgel ömlik ki, de mivel a kerék a kiömléssel ellenkező irányban a kerületi sebességgel forog, így a gőz kiömlősebessége — melylyel a lapátot elhagyja — lesz C2. A gőz a lapátok között súrlódási ellenállásra talál, amiért is W2 nem lesz egyenlő W2-vt, hanem W2 kisebb lesz, még pedig lT2 , £-tr,..............................21, hol E sebességi tényező. Oly csatornákban, hol a gőz közel állandó sebességgel áramlik, ezen tényező 1 0 8 középértékben. A gőz tangenciális nyomása, az indikált munka és indikált hatásfok. A fúvócsőből kiáramló gőz, a midőn a lapátokra áramlik, az 5-ik ábra szerint, Px erővel és a midőn a lapátot elhagyja, P, reaktiv erővel igyekszik a kereket forgásba hozni. (Az 5-ik ábrában a sebességi háromszögek egy irányba vannak rajzolva.) A Pi és P2 erők összege adja a tangenciális erőt. A háromszögekből számítva Px— C1 cos a* és P2 = C2 cos a2. 1 kg. gőzt véve fel alapul, melynek tömege grg-1, akkor Px A- P2 = g.g-] • (C, COS a, + C2 COS a2) . . 22. A tangenciális nyomás szorzata a kerék másodpercenkénti kerületi sebességével, vagyis azon munkamennyiség, melyet 1 kg. gőz 1 másodperc alatt a kerékkoszorúnak átad , indikált munkának neveztetik. Jelentse a a kerék kerületi sebességét méterekben másodpercenként, akkor az indikált munka lesz méterkilogrammokban. Lig (P,+ P2) a 23. Visszatérve a 3-ik ábrán felvett példára, hol a gőz a fúvócsőből 1198 méter másodpercenkénti sebességgel a lapátokra áramlik és ezen sebesség mellett az 1 kg. gőzben rejlő munkamennyiség 10 , 75300 m. kg., ebből a munkából átadódik a kerékkoszorúnak a 23-ik képlet szerint Lt munka, mely szám szerint ha a, = a2 = 17°, a kerék kerületi sebessége 200 m. másodpercenként és a súrlódási tényező a lapátokban 08, L, = 33640 m. kg. Tehát a rendelkezésre álló 75300 m. kg. munkából csak 33640 m. kg. lesz értékesítve, a többi veszteség, mely részint a ferde irányú erők következtében, részint súrlódás által elvész, egy nagy része pedig a kiáramló C2 sebességben rejlik. Indikált hatásfok alatt értendő a rendelkezésre álló munkának, a kerékkoszorúnak átadott munkához való viszonya, vagyis Az előbbi példára vonatkozólag, lesz az indikált hatásfok 33640 _ mi 753000'446°/p. A hatásfok növekszik, ha a kerék kerületi sebességét növeljük; így például, ha a 200 m. helyett 400 m., akkor a kerékkoszorúnak átadott munka L, már 52600 mkg. lesz és --------^1 IV. 5. ábra.