Művezetők Lapja, 1913 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-10 / 1. szám
MŰVEZETŐK LAPJA A „MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEINEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. Budapest, 1913. — lUnyvtér— Kom január 10. “'OXVI. évfolyam, 1. szám. J ---------------1 —lUnyvtér— A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításon. ELŐFIZETÉSI ÁRA: 1 LAPTULAJDONOS : A lap szellemi részére vonatkozó megke.«»- isések a» Művezetők Lapja» szerkesztőségébe, hirdetések és egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába Budapest Vill., Német-utes 32. cimzendők Egész évre 5. korona, félévre 2 kor. 50 fill .. A Művezetők Országos Szövetsége.! FELELŐS SZERKESZTŐ: PALIK FERENC. Tagoknak egész évre 3 korona 60 fillér KIADÓ: --------Egyes szám ára 20 fillér.--------- - A szövetségközjelölt, nevében: Megjelenik minden hő 10. és 25 én. SIMONYI GYULA. Telefon : József 2468. A szövetségben minden csendes, így, az esztendő elején a jó ismerősök szíves szóval köszöntik egymást, kölcsönösen elmondva jó kívánságaikat, erőt, egészséget, boldog megelégedést, hosszú békességes életet hangoztatva. Mi is szokás szerint bekopogunk olvasóinkhoz, ebben az esztendőben ezzel az első számunkkal és meleg barátsággal kívánunk nekik, a mi régi jó ismerőseinknek „Boldog új esztendőt !“ Szeretettel hangzik el a mi jó kívánságunk ez alkalommal is, úgy mint mindenkor, mert hiszen változatlan szeretetből fakad állandóan az az érzet, melylyel lapunk olvasóinak érdekeiért szünet nélkül munkálkodunk, joggal remélhetjük tehát azt, hogy ez az érzés hasonló érzést fakaszt. Hogy ebben a reményünkben, ebben a feltevésünkben nem csalódunk, erre tanúbizonyságul szolgál az a számos üdvözlet, melyeket e lap hűséges olvasói a szerkesztőhöz és szövetséghez intéztek. Hálás köszönet értük. Kedves olvasóink, barátaink ! Önök jól tudják azt, hogy nem frázis az, amit előbbi sorainkban elmondottunk, nem is érdek, nem is udvarolás az olvasónak talán azért, hogy a lap mentői több előfizetőt gyűjtsön egybe, ily módon segítve elő a kiadó, a szerkesztő érdekét. Ez a szeretet igaz szívből fakad azok iránt, akik telve kötelességérzettel, munkaszeretettel, ideális humánus érzésekkel oly nagyon — — elhagyottak. Elhagyottak és — csendesek. Mit jelent ez a csend ? Mit jelent az iparnak azon alkalmazottainál, akik fáradhatlan kitartással, szorgalommal szakmájukban való kiválósággal és rátermettségükkel önerejükből lettek valamivé, a munka vezetőivé? Mi megmondjuk a csend okát, ez az erő érzetének hiánya. A fa koronája annál sűrűbb árnyékot vet, mentői több levél disziti, a kötél annál erősebb, mentői több szálból van fonva, a szén annál nagyobb hőt fejleszt, mentői több abban a kalória. Mindez az egységre vezethető vissza és feltételeztetik az, hogy minden egység megfeleljen rendeltetésének. Az egység egymagában azonban mit sem ér, lombbá, ellentállóvá, erővé csak úgy lesz, ha tömörül. Hiszen tömörültek Önök is és megalkották ma negyedfélezer tagot, egységet számláló szövetségünket, de — ismerjük be — ez még így sem erő. Nem akcióképes, nem bír még olyan súlylyal, hogy azokat a nagy célokat elérje, mérlegét annak a kettős emeltvakarnak határozottan lebillentse, amelynek másik serpenyőjében a kicsinyes nemakarás terpeszkedik. Ezt érzik Önök, ezt érezzük mi mindnyájan, az erő hiányát szövetségünkben, annak az erőnek a hiányát, mely tömegénél fogva vonzólag hat. A mi szövetségünk ezt a vonzást nem gyakorolja és aki mégis azt állítja, hogy meg van benne ez a vonzó erő, úgy mutasson rá az eredményekre. Három esztendő óta változatlan a szövetség tagszáma, nem esik, de nem is gyarapodik. Álljanak most elő azok a lelkes tagtársak, akik két évvel ezelőtt kiadták a jelszót : tízezer tagot a szövetségnek ! Hol vagyunk a tízezernek csak a felétől is ? Szomorú, nagyon szomorú kép ez a mai és ha így folytatódik , még elhagyottabbak lesznek azok, kiknek érdekeiért ez a szövetség alakult. Vizsgáljuk meg, van-e szükség erre a szövetségre. Hová fordultak azelőtt azok, kik ma a szövetségben vannak, ügyes-bajos dolgaikkal, panaszukkal ? Ki adott nekik tanácsot és védelmet az erőszakoskodó erősebb féllel szemben ? Ki közvetített nekik munkát, ha előbbeni állásukat kényteleníttettek elhagyni ? Volt-e résztvevő kebel, mely őket szerencsétlenségükben meghallgatta ? Ki törődött velük munkaképtelenségükben, gyámoltalan özvegyeikkel, tehetetlen gyermekeikkel ? Senki. De egy csapásra megváltozott mindez a szövetség fennállása óta. Itt összpontosulnak az erők, a képességek, az érzetek. Erőgyűjtés, felvilágosítás, haladás a szövetség irányítója addig — amíg folyton-folyvást uj egységekkel gyarapodik és csüggedés, levertség, kedvetlenség, nemtörődömség ütik fel tanyájukat, mihelyt az uj és újabb táplálót felfrissitő nedvek kiapadnak. Pedig — fájdalom — miként fentebb láttuk, ha nem is apadnak, de az újak éppen csak fedezik a természetes úton beálló veszteségeket. ALAPITTATOTT: 1874. SCHWARZ RUDOLF ÉS T. OLAJ-, ZSIRADÉK- ÉS VEGYIGYÁR BUDAPEST Központi iroda: V., Hold utca 25............... Telefon: 13—32 Központi raktár: V., Kálmán utca 13 .... „ 110—92 Gyártelep: ... X., Szentmihályi-út 1—3 . ■ ,, 47—63 .■$Uaa. V\ -r MJ § ^ #0d ap^