Művezetők Lapja, 1914 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-25 / 2. szám
XVII. évf. 2. szám MŰVEZETŐK LAPJA. Fiuméban, Gölnicbányán, Miskolcon, Pécsett, Pozsonyban és az állami mechanikai és órásipari szakiskola Budapesten ; d) kő- és anyagipariak Székelyudvarhelyt, Ungvárt és Zalatnán, végül e) szövőipari szakiskola van Késmárkon . Nőipariskola van Budapesten, kézművesiskolák vannak: Belluson, Békésen és Tokajon kosárfonóiskolák, Hegybánya-Szélaknán gyermekjátékszerkészítő iskola, Körmöcbányán csipkeverő iskola. Állami iparoktatási múzeum három van : a Technológiai Iparmúzeum Budapesten, az I. Ferenc József Iparmúzeum Kolozsvárt és a Székelyföldi Iparmúzeum Marosvásárhelyt. Az államilag segélyezett iparoktatási intézetek a következőképpen osztályozhatók : szakiskolák (szövőipari, illetve cipészipari) Nagydisznódon és Nagyszebenben, nőipariskolák Debrecenben, Iglón, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Miskolcon, Nyíregyházán, Sepsiszentgyörgyön, Szegeden és Kézdivásárhelyt (az utóbbi a háromszékvármegyei Erzsébet-árvaház nőipariskolája), végül az I. Ferenc József Tanoncotthon Orosházán. Gőzgéptelepü villamos telepek segédgépei. Rieunier a Revue Electriques című folyóiratban a gőzvillamos-telepek segédgépeinek a tervezéséhez néhány útmutatással szolgál, melyeket röviden a következőkben foglalhatunk össze : A gerjesztést bőven kell méretezni és erősen megkonstruálni. A szerző nem ajánlja a kompoundgerjesztést vagy a segédpólusok alkalmazását , mert az egyszerű mellékáramkörű gerjesztésnél az üzemhiba még nem okoz mindjárt pólusmegfordulást. A gerjesztőkörbe ne kapcsoljunk terhelést, legföljebb néhány relaist vagy segédlámpát. Ha a gerjesztőt közvetlenül a főgép hajtja, akkor szükséges, hogy a gerjesztőt könnyen lehessen lekapcsolni. A gerjesztésre tartalékul czélszerű egy motordinamó-csoportot alkalmazni, melynek dinamóját a telep ellenárama ellen (ha ugyanis a motoráram megszakad) egy zérus feszültség rela is védi. Ha a főgép hajtja a gerjesztőt, akkor vele parallel még egy battériát kell kapcsolni. Kazántáplálás. Nagyobb központoknak legalkalmasabb a villamoson hajtott körszivattyú. Legújabban a szivattyúhajtást gyakran végeztetik kis turbinával, mert gazdaságosan dolgozik. Sűrítés: 2000 KW-nál nagyobb egységek számára a sűrítőszivattyúk meghajtására legelőnyösebb a turbószivattyúkkal közvetlenül kapcsolt kis turbina, melynek kipuffogó gőzét a főturbina egyik alacsonynyomású fokához vagy a süntőbe vezetik. Ebben az esetben a sűrítők üzeme független minden külső villamos zavartól. A cirkulációs szivattyúkat úgy kell készíteni, hogy azok a vizet maguk közvetlenül szívják föl. A vízbevezető rendszerbe víztartályt kell beépíteni, amely a telep vízszükségletét 15—30 percig el tudja látni abban az esetben, ha a szivattyú elromlik. A meleg hűtővíztartálynak ugyanilyen méretűnek kell lenni. Igen célszerű itt villamosan hajtott körszivattyúkat alkalmazni. A kazántelep rostélyára és a szellőztetésre vonatkozólag a szerző villamos hajtást ajánl, kivéve, ha a mechanikus rostélyokat szállító cég gőzgépet ír elő. A villamos hajtáshoz lehet röviden zárt tekercselésű forgóáramú motorokat használni. Az erős légvonatot előidéző szellőztetőket is legjobb villamosan meghajtani. A javítóműhelyben és kisebb berendezések meghajtására alkalmas a röviden zárt tekercselésű forgóáramú motor, mely főként egyes gépek és szellőztetők meghajtásánál válik be, azonban ide-oda mozgó gépekhez (gyalugép, Shapinggép stb.) nem alkalmas. Az összes 1404 65 XVII—15 segédüzemeket a közös elosztó-hálózatra kell kapcsolni , a villamos központ többi mellékberendezését (szénszállító telep, emelőlift és daru stb.) szintén a főhálózat táplálhatja. A központ világításának főrészét a főhálózat láthatja el ; néhány kisegítő-lámpát azonban lehet a battériára is kapcsolni. Szakirodalom. „Műszaki naptár 1914.“ Alapította Doletsko Ferenc. Szerkeszti: Mihályfi József, Budapest székesfőváros műszaki főtanácsosa. Most jelent meg ezen immár minden gyakorlatban működő műszaki ember számára nélkülözhetetlenné vált zsebkönyvnek új, 18-ik évfolyama. Új szerkesztője az alapító betegsége miatt magára vállalta ezen lényegesen átdolgozott zsebkönyv gondozását és az új kiadásból az idők folyamán feleslegessé vált szakaszokat kihagyta, viszont több új szakaszt vett fel, különösen az építészet, az elektrotechnika, az elektromos vasutak, a gépészet és az útépítés rovatában sem feledkezvén meg a vasbetonról, a mai kor építőanyagáról sem ; az építészi szakaszban pedig évről-évre új szövegről is gondoskodik. Minden gyakorlatban működő mérnöknek, gépésznek, építésznek, vállalkozónak stb. szüksége van erre a zsebkönyvre, amely csinos vászonkötésben a „Pátria“ részvénytársaság (Budapest, IX., Üllői út 25. sz.) kiadásában jelent meg és 4 koronáért kiadóhivatalunk útján megszerezhető. Szaknaptár bádogosok és szerelők részére. Nagyon hasznos és gyakorlati kézikönyv jelent meg most már második évfolyamában, Farkas Izor ügyes szerkesztésében a fentebbi cím alatt. A tetszetős kiállítású kis évkönyv tartalma felöleli mindazokat a szükséges szakismereteket, amelyek a bádogos és szerelő iparosoknak nélkülözhetetlenek , tájékoztat a munkásügyi eljárás, a munkásbiztositás körüli teendők, a bérjegyzékek, az elszámolások stb. körül. A könyv ára 2 korona 40 fillér és a kiadónál (VIII., Nap utca 10. sz.) kapható. Molnárok és gépészek zsebnaptára az 1914. évre. Harmadizben foglalkozunk a »Molnárok Lapja« szerkesztőségének ily című zsebkönyvével, ez a harmadik könyv méltó követője elődeinek, fokozódott, növekedett a tartalom belső értékében és a külső terjedelemben, ésannyira, hogy azt hisszük, immár elérte (elég gyorsan) a fejlődhetés határát, mert magyar szakkönyvet, jó vászonkötésű táblával s közel 700 oldallal alig-alig 23