Művezetők Lapja, 1917 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1917-01-01 / 1. szám

Budapest, 1917. január 1. XX. évfolyam, 1. szám. A­ MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNIEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 5.— korona, félévre 2 kor. 50 fill Tagoknak egész évre 3 korona 60 fillér — - ■ - Egyis szám ára 20 fillér. Megjelenik minden hó 1 én. LAPTULAJDONOS : A Művezetők Országos Szövetsége. KIADÓ: A szövetségközj­­elölt, nevében:­­ SIMONYI GYULA. FELELŐS SZERKESZTŐ: PALIK FERENC A lap szellemi részére vonatkozó megkere­sések a» Művezetők Lapja” szerkesztőségébe, hirdetések és egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába Budapest Vill., Német­ utca 32. cím­zendők. Telefon : József 24—68. HÓDOLAT. Mire e sorok napvilágot látnak, Magyarországnak uj koronás királya, királynéja van, meg­koronázva dicsőséges és áldott emléket első királyunk, Szent István koronájával. Önkénytelenül buzog a készség minden magyar ember szivében, hogy a megkoronázott, igy tehát államiságunk szent jelvényével nemcsak a miénknek érzett, hanem fényben, dicsőségben, tiszteletben és szeretetbeti a legmagasabbnak, a legnagyobbnak elismert emberpár előtt hódo­lattal meghajolják. . A rettentő világháború vérözönében, ellentállási erőink ezerszeres megpróbáltatásában Istenünk különös kegyelmének kell azt tekintenünk, hogy ifjú, életerős, a gyermekség virágos mezőiből csak néhány évvel ezelőtt kilépett királyi pár foglalta el királyaink ősi trónját, egybefon­va a nemzettel, megértve ennek évezredes hűségét és törekvését. Fegyvereink az ellennel dicsőséggel harcolnak túl szép hazánk határain, itthonn a nemzet megtanulta a jelenben igényei lefokozását, a mezőgazda és az iparos erejének megfeszítésével törekedik a reá háruló köteleségeinek megfelelni. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy bízva, reménykedve tekintsünk a jövőbe, a­mely felé nemzeti létünk kormányrúdját ifjú, erőtől duzzadó királyunk karja vezeti. Lám, a koronázási ünnepély lezajlott, fénye túláradt az ország határain s egy-egy sugár minden magyar ember arcát érte, de azért pillanatra sem akadt meg a köteleség teljesítése sem a lövészárkokban, sem a szántóföld barázdáiban, sem az üzemek munkától hangos tetői alatt. Csak a köteleség teljesítése, a munka biztosíthatja a győzelmet és azt, hogy e nemzet a kö­vetkező ezredévben is nyugodtan, háborútlanul fejlődhessék apáink által csorbí­tatlanul ránk hagyott hazánk határai között. Erre tett felkent királyunk ország-világ szine előtt is szent fogadást, mi pedig arra teszünk szent fogadást, hogy ebben a törekvésében, karral, szívvel, lélekkel utolsó leheletünkig, vérünk utolsó cseppjéig rendelkezésére állunk. Az uj esztendőt, egyben nemzeti történelmünk újabb fejezetét azzal a fohásszal kezdjük meg : a Mindenható tetterős királyunkat hosszú, sikerdus élettel áldja meg s a nemzetnek tör­hetetlen erélyt, kitartást és békességet nyújtson, hogy nagy hivatásukat teljesíthessék ! BOLDOG UJ ESZTENDŐT!

Next