Művezetők Lapja, 1920 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1920-01-15 / 1. szám
2 MŰVEZETŐK LAPJA, XXIII évf. 1. szám. Azt is tudták, azt is tapasztalták a művezetők, hogy a munkaadó, vagy munkáltató örömmel fogadja a több és a jobb munkát, de ritkán méltányos és nem szívesen nyitja meg pénztárát. A munka ellenértékének megszerzésére elsősorban a meggyőzés, az érvek felsorolása áll annak rendelkezésére, aki munkáját bérbeadja. A másik módja annak, hogy a méltányosság győzedelmeskedjék, a munkamegtagadás kétélű fegyvere. Ez pedig csak akkor vezethet sikerre, ha a jogos követelést és a munka megtagadását az azonos, vagy hasonló foglalkozási körben működők közösen vállalják. Az eddig felsoroltakat minden józan gondolkodású ember tudja, valónak, helyesnek elismeri, anélkül, hogy a szocialista tanokat ismerje. Ennek tudata érlelődött meg az elmúlt év eseményeinek átélése mellett a művezetők szövetsége vezető tagjainál és ezekkel az érvekkel kezdte meg a művezetők gazdasági alapon álló lavinaszerűen növekedő szervezkedését. Okulva a tapasztaltakon nem keresik és nem is kereshetik a művezetőkkel szemben éles ellenségeskedést tanúsító munkásszakszervezetek támogatását. Láttuk az 1919. évben, hogy annak, aki művezetői állást vállal, szakítania kell a munkásszervezettel. A proletárdiktatúra alatt a művezetők egy része létfenntartásuk érdekében kétségbeesetten lebegtek az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Országos Szövetsége, (I. K. T. O. Sz.) és a munkás szakszervezetek között. A műhelyekből kitaszított tagtársak érdekében a Művezetők Szövetsége maga is kereste, — ki kell jelentenünk eredménytelenül, — az érintkezést az I. K. T. O. Sz. és a munkás szakszervezeteknél s mindezekből a jövőre nézve az a tanulság vonható le, hogy a művezetőknek teljesen fölösleges akár a tisztviselő szervezetekhez, akár pedig a munkás szakszervezetekhez csatlakozniuk, mert ilyen belépéssel érdekeiket elő nem segítik, állásaikat nem biztosíthatják, meg nem védhetik. A művezetőknek csak önmagukban kell bízniok. Azt az erőt, mely az ő tisztult felfogásukkal sokszorosodik, össze kell gyűjteni s csak természetes és világos az, hogy mentői szilárdabb, mentői keményebb ez a tömörülés , annál ellenállóbb. Ellentállóbb azért, hogy a vezetése alá rendelt munkásságnak ne legyen ide-oda lökhető bábja a művezető és ne legyen a munkaadónak sem oktalan, engedelmes fegyvere. Még egy harmadik ok is volt, amiért nem is kísérletezett hosszasabban a művezetők szövetségének vezetősége abban az irányban, hogy a szövetségen belül létesítse a gazdasági szervezkedést. Ez az ok pedig a tagsági díjak fizetése körül forgott. Ismerte a vezetőség ebben az irányban is a tagok gondolkozását és tudta azt, hogy nehezen, vagy egyáltalában nem hajlandók fizetni 3—4—5 koronás havi tagsági díjat a gazdasági szervezetbe, hiszen a szövetség jótékony alapjai fenntartásához szükséges tagságidíjemelések a nagygyűléseken nagy ellenállásra találtak mindig, — holott havi 10—15 korona tagságidíjat készsééggel, vagy kénytelen-kelletlen, de fizettek az I. K. O. T.Sz.-ba. Most, úgy látszik a művezetők hajlandók lesznek bizonyos áldozatokra az ő külön gazdasági szervezetükbe, mert a teljes jogvédelem költségei, a sajtó fenntartása, az ellenállási alap gyűjtéséhez olyan tagsági díj kell, mely megfelel a kívánalomnak. Ezt a havi tagsági díjat előzetes számvetések alapján a szervező gyűlésnek kell majd meghatározni, valamint annak a gyűlésnek kell majd a szervezet vezetőségét is megválasztani. A gazdasági szervezet őrködni fog a tagok jogai fölött és megvédi majd a művezetők érdekeit. Céljául tűzi azonban azt is, hogy a művezetők állásának tekintélyét emelje. Fejlessze a szaktudást és kioktassa a tagokat olyan irányban, hogy azok a munkaadókkal szemben kötelességtudó, egyeneslelkű, gerinces emberek , a vezetésük alá rendelt Die eingetroffenen Ereignisse und die Erfahrungen haben aber die Werkmeister überzeugt, dass ihr" Vertrauen missbraucht wurde und sie zur Fülle.; der Menge geworden sind. In ihrer Not haben sie nicht nur keinen Schutz gefunden, mit den Schutzdürfltigen wurde gar nicht verhandelt. Sie wurden neben aller Organisierung auf Grund des Faustrechtes aus-ihren Stellen verjagt und mit ihren Fairilien pier Ungewissheit ausgesetzt. Die Vertriebenen suchten n unserem Verbände Heilung, und wenn auch nicht immer ein Erfolg erreicht wurde, das Verstehen und die Kollegialität, welche unsere verfolgten Kollegen bei uns gefunden haben, haben im Kreise unsérer Kollegen und der Zentralvorstehung die Überzeugung erweckt, dass Werkmeister nur im ,, Ungarländischen Werkmeister Verband“ ihr Heim und den auf dem Basis der Solidarität und des anständigen Verstehens stehenden Selbstschutz finden könneü. Die Zentralvorstehung des Verbandes hat sich entschlossen mit diesem Ziele die Vorarbeiten zur Konzentrierung der Werkmeister in ein Lager und zum Ausbau der Institutionen des Verbandes anzutreten. Sie hat den Plan entworfen, bei Aufrechterhaltung und ohne Berührung der schon seit 22 Jahren bestehenden Unterstützungsgruppe (a) die Schutz- und Wirtschaftsgruppe (b) zu bilden, zu dessen Mitglieder so die alten, wie die neuen Mitglieder werden können. Mit diesen Schritt will die Zentralvorstehung den durch jedem Werkmeister lang ersehnten einheitlichen ,, Werkmeister Verband“ verwirklichen. Sie will jedem Werkmeister möglich machen, ohne jeden Altersunterschied Verbandsmitglied werden zu können. Wir rufen jeden sich interessierenden Kollegen aufseine eventuelle Vorschläge einzusenden, damit die Zentral, vorstehung ihre Anträge genügend ausgerüstet der zu diesem Zwecke (nach Änderung der Verhältnisse) zusammenzurufenden Generalversammlung machen könne. Werkmeister .' Kollegen! Zaudert nicht, tritt in unseren Verband ein. Zur Schutzgruppe (b) kann man sich schon jetzt zum Eintritt vormerken lassen. Bis die Generalversammlung über* den Mitgliedsbeiträgen entscheidet, leiten die in die Gruppe ,,b“ eintretenden Kollegen für Organisationskosten mit 5.— Kronen zu unseren Kosten bei. In Hinsicht der Solidarität empfangen wir jeden mit uns mitfühlenden Kollegen schon von der Unterschrift an mit unserer Rechten und versichern für ihn jede uns zur Verfügung stehende moralische Kraft. , K ollegen ! Die vergangene Zeiten haben gezeigt, dass der Werkmeister Schutz und Unterstützung nirgends, nur in seiten eigenen Kreise finden kann, dort wo man ihn versteht und zu schätzen weiss. Und dass keine der Schichten der Gesellschaftmehr schutzbedürftig ist,'haben auch die Ereignisse der Vergangenheit gezeigt. Der Ungarländische Werkmeister Verband hat das gesehen, gewusst, die materiellen Mittel standen ihm aber nicht zur Verfügung, um den nötigen Schutz bieten zu können, nach den Verfügungen unserer Statuten war er ja gar nicht imstande, alle Werkmeister in seinem Rahmen versammeln zu können, weil er zur Unterstützung ' gegründet wurde und desswegen bei der Aufnahme auf Alter, Qualität der Verwendung, Gesundheitszustand Rücksicht haben musté, was die Möglichkeit, dass ein jeder Werkmeister Verbandsmitglied werden könne, ausschliess. Weil der Verband keine Mittel zur kräftigen Vertretung der wirtschaftlichen Interessen hatte, sah er wohlwollend, unterstütze sogar die Bestrebungen der Mitglieder, zur Bewahrung ihrer wirtschaftlichen Interessen sich in Vereinen