Művezetők Lapja, 1921 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1921-01-01 / 1. szám

-j'8-f-Jío MŰVEZETŐK LAPJA A.MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉINEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. Budapest, 1921. ____Január 1._____________XXIV. évfolyam, 1. szám A lap szellemi részére vonatkozó meckere* sések a> Művezetők Lapja» szerkesztőségébe, hirdetések ét egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába Siidipsit Vili., Nerast-atea 32. eimzenslifc. Telefon: József 24—08. ELŐFIZETÉSI ÁRA: LAPTULAJDONOS: Egész évre 10 korom, félévre 5 korona. 1 Múreziiík Orizíiot Szfivaftéia. FELELŐS SZERKESZTŐ:-------- Egyes széni ára 1 korona. --------­KIADÓ: A szövetségközp. elölj, nevében: PALIK FERENC. Megjelenik minden hő Lén. ______________ ; _ . -j- _ SIMONYI GYULA. 1921. Nem a szokásos jókívánságokkal köszöntünk be az uj esztendőben olvasóinkhoz. Nem mintha nagyrabecsülé­sünk, szeretetünk irányukban megváltozott volna. Hiszen a régi, innen-onnan negyedszázados barátságot köztünk évről-évre növekedő szálak fűzik szorosra. Nem fogytak el a mi jó kívánságaink, sőt ellenkezőlég, oly óriási méretüekre növekedtek, hogy azokat összefoglalni sem tudjuk. Tehát sok kívánni valónk van, mert a békés, megelégedett családi boldogságtól a — hazáig, mindent elvesztettünk. Egyet azonban megszereztünk és ez a reménykedés, mely szent áhí­tattal fogantatva csökönyösen vallott hitté vált bennünk. Hitté vált bennünk a bizalom, hogy kezdve a hazán — egészen a békés családi életig, mindent visszaszerzünk.- Adjon Isten lehetőséget mindnyájunknak, fanatikus hitet, akaratot és erőt hozzá ! „Előre“ volt a magyar szabadságharc vitéz katonáinak egyetlen jelszava. „Munka” a régi Magyarországot vissza­szerezni akaró lelkes' hazafiak igéje. Tudjuk, hirdetjük azt, hogy ennek az igének legjobb megértői a művezetők, akik most is, hihetetlen nehézségekkel megküzdve, — melyek részint a velük együtt szűkölködő munkásság munkakedvé- nek hiánya, nagyobb részében nélkülözése a legszükségesebb ipari segédanyagoknak, — szép példáit adják a hazasze­retetnek és a kötelességek pontos teljesítésének. Kijelenthet­jük azt, hogy a magyar művezetőkön nem múlik sem a nemzet legégetőbb szükségleteit kielégíteni törekvő munka­készség, sem pedig az ősi Magyar Haza határainak vissza­szerzése iránti céltudatos közremunkálkodás. De, hogy kötelességüket teljesíthessék, meg kell adni a művezetőknek is azt, a mi nélkül eredményesen nem dolgozhatnak ; biztosítani kell nekik a munkahelyeken az őket megillető hatáskört. A kísérletezések ideje lejárt. És a munkaadók drágán fizették ennek árát. A művezető hatás­körébe való beavatkozás, jöjjön az felülről vagy a lóiról: káros, mert a művezető teendőit legjobban csak a művezető tudja végezni. Nézzék meg a művezetőket a saját maguk alkotta egyesülésükben. Tervszerűen, céltudatosan és mechanikai műveket jellemző pontossággal valósítják meg mind­azt, a minek megvalósítását szükségesnek tartanak. Gaz­dasági szervezetükben megértetéssel, bizonyítással tudják a munkaadóvállalatokkal szemben támasztott méltányos kí­vánságaikat kielégittetni. Szövetségükben folyik az áldásos segélyző munka szakadatlanul. Egyetlen tag sincs, a ki a vezetőség intézkedéseivel szemben elégedetlen. A rokkantak és munkaképtelenek alapszabályszerü segélyezése szakadat­lanul folyik. A karácsonyi ünnepekre 460 özvegy közül 168 jelentkező nyert a szövetségtől egyenként 60 korona segélyt, mely összegre, bár eddig nincs fedezet, de a f. évi augusztus hóban megtartandó szövetségi nagygyűlés erről bizonyára gondoskodik majd. Az összetartás, az együttérzés ezeknek a tiszteletre­méltó eredményeknek a titkos ereje. Ennek az erőfiek, a feléledt törhetetlen akaratnak birtokában, jövőnk, hazánk biztosítása érdekében soraink végeztével egy forrón óhaj­tott kívánságot mégis hangoztatunk : Mi Atyánk hallgass meg minket! Szenet, vasat, ke­nyeret, testi-lelki egészséget nyújts nekünk — s a többi elvégzendőt bízd reánk — / Palik Ferenc. A mi uj esztendőnk. Nem jelentőség nélkül irtuk ide, hogy a ,,mi” ujesz- tendőnk, mert Magyarország ipari művezetőire 1921-ben, a gazdaságilag, iparilag és erkölcsileg összeomlott országunk rekonstruálásának munkálatában döntő súlyú vezérlő sze­rep vár. A meddő bölcselkedések és pártoskodó politikai okos­kodások, ölbe rakott kezekkel való sóvárgás, vádaskodás, panaszkodás, magunkon való segítés nélküli fohászkodások ideje lejárt s az alkotó munka, a termelő férfias akarat, az akciót váró lekötött acélos erők fölszabadulásának kor­szaka köszöntött reánk az ujesztendő reggelén, , Ha eddig az Úrhoz való fohászkodásunk szava nem jutott el a magasba, úgy szólaljon meg most már a munka imádsága, a pörölyön zendülő kalapács, gépkattogás, gyalu- suhogás beszéde, hogy az Isten által saját képmására te­remtett ember, a tettek imádságával mondhassa el, hogy : íme Uram ! templomot csinálunk a kifosztott műhelyek­ből, oltárt az elhagyott munkapadokból Neked, hogy ott keressük elvesztett üdvösségünket. Beszéljenek most már tetteink. Mi a rombolás után végre alkotni akarunk, avval az erővel és értelemmel, a melyet Te adtál nekünk Uram, hogy verejtékkel keressük meg a mindennapit. Ha hét éves panaszunkat nem hallottad meg/ Uram, halld meg munkánk hymnuszát, a tetté magasztosult akaratot, a mely a Te alkotó munkád folytatása akar lenni; mert mi azt a romokba heverő világot akarjuk újra al­kotni, a mélyet Te alkottál meg. őh Uram ! hallgasd meg a búgó gyári kürtők méla szavát, az elnémult harangok helyett, a melyek uj hivó harangjaivá leszek a mi 'templomainknak s engedd meg, hogy most már a mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék