Művezetők Lapja, 1921 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1921-01-01 / 1. szám
1921. Nem a szokásos jókívánságokkal köszöntünk be az uj esztendőben olvasóinkhoz. Nem mintha nagyrabecsülésünk, szeretetünk irányukban megváltozott volna. Hiszen a régi, innen-onnan negyedszázados barátságot köztünk évről-évre növekedő szálak fűzik szorosra. Nem fogytak el a mi jó kívánságaink, sőt ellenkezőleg, oly óriási méretűekre növekedtek, hogy azokat összefoglalni sem tudjuk. Tehát sok kívánni valónk van, mert a békés, megelégedett családi boldogságtól a hazáig, mindent elvesztettünk. Egyet azonban megszereztünk és ez a reménykedés, mely szent áhítattal fogantatva csökönyösen vallott hitté vált bennünk. Hitté vált bennünk a bizalom, hogy kezdve a hazánk egészen a békés családi életig, mindent visszaszerzünk.Adjon Isten lehetőséget mindnyájunknak, fanatikus hitet, akaratot és erőt hozzá ! „Előre“ volt a magyar szabadságharc vitéz katonáinak egyetlen jelszava. „Munka” a régi Magyarországot visszaszerezni akaró lelkes hazafiak igéje. Tudjuk, hirdetjük azt, hogy ennek az igének legjobb megértői a művezetők, akik most is, hihetetlen nehézségekkel megküzdve, amelyek részint a velük együtt szűkölködő munkásság munkakedvének hiánya, nagyobb részében nélkülözése a legszükségesebb ipari segédanyagoknak, — szép példáit adják a hazaszeretetnek és a kötelességek pontos teljesítésének. Kijelenthetjük azt, hogy a magyar művezetőkön nem múlik sem a nemzet legégetőbb szükségleteit kielégíteni törekvő munkakészség, sem pedig az ősi Magyar Haza határainak visszaszerzése iránti céltudatos közremunkálkodás. De, hogy kötelességüket teljesíthessék, meg kell adni a művezetőknek is azt, ami nélkül eredményesen nem dolgozhatnak , biztosítani kell nekik a munkahelyeken az őket megillető hatáskört. A kísérletezések ideje lejárt. És a munkaadók drágán fizették ennek árát. A művezető hatáskörébe való beavatkozás, jöjjön az felülről vagy a lólról, káros, mert a művezető teendőit legjobban csak a művezető tudja végezni. Nézzék meg a művezetőket a saját maguk alkotta egyesülésükben. Tervszerűen, céltudatosan és mechanikai műveket jellemző pontossággal valósítják meg mindazt, aminek megvalósítását szükségesnek tartanak. Gazdasági szervezetükben megértetéssel, bizonyítással tudják a munkaadóvállalatokkal szemben támasztott méltányos kívánságaikat kielégíttetni. Szövetségükben folyik az áldásos segélyző munka szakadatlanul. Egyetlen tag sincs, aki a vezetőség intézkedéseivel szemben elégedetlen. A rokkantak és munkaképtelenek alapszabályszerű segélyezése szakadatlanul folyik. A karácsonyi ünnepekre 460 özvegy közül 168 jelentkező nyert a szövetségtől egyenként 60 korona segélyt, mely összegre, bár eddig nincs fedezet, de az. évi augusztus hóban megtartandó szövetségi nagygyűlés erről bizonyára gondoskodik majd. Az összetartás, az együttérzés ezeknek a tiszteletreméltó eredményeknek a titkos ereje. Ennek az erősnek, a feléledt törhetetlen akaratnak birtokában, jövőnk, hazánk biztosítása érdekében soraink végeztével egy forrón óhajtott kívánságot mégis hangoztatunk : Mi Atyánk hallgass meg minket! Szenet, vasat, kenyeret, testi-lelki egészséget nyújts nekünk — s a többi elvégzendőt bízd reánk — / Palik Ferenc. -j'8-f-Jío Budapest, 1921. ____Január 1._____________XXIV. évfolyam, 1. szám A.MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEINEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. ELŐFIZETÉSI ÁRA: LAPTULAJDONOS: Egész évre 10 korom, félévre 5 korona. 1 Marezník Orizíiot Szflvaftéja. FELELŐS SZERKESZTŐ: -------- Egyes szén ára 1 korona. --------KIADÓ: A szövetségközjelölt, nevében: PALIK FERENC. Megjelenik minden hősen. ______________ . _ . -j- _ SIMONYI GYULA. MŰVEZETŐK LAPJA A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. A lap szellemi részére vonatkozó megkeresések a Művezetők Lapja» szerkesztőségébe, hirdetések és egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába Siidipsit Vili., Nevastatea 32. eimzenslife. Telefon: József 24—08. A mi uj esztendőnk. Nem jelentőség nélkül írtuk ide, hogy a ,,mi” uj esztendőnk, mert Magyarország ipari művezetőire 1921-ben, a gazdaságilag, iparilag és erkölcsileg összeomlott országunk rekonstruálásának munkálatában döntő súlyú vezérlő szerep vár. A meddő bölcselkedések és pártoskodó politikai okoskodások, ölbe rakott kezekkel való sóvárgás, vádaskodás, panaszkodás, magunkon való segítés nélküli fohászkodások ideje lejárt s az alkotó munka, a termelő férfias akarat, az akciót váró lekötött acélos erők fölszabadulásának korszaka köszöntött reánk az újesztendő reggelén, , Ha eddig az Úrhoz való fohászkodásunk szava nem jutott el a magasba, úgy szólaljon meg most már a munka imádsága, a pörölyön zendülő kalapács, gépkattogás, gyalusuhogás beszéde, hogy az Isten által saját képmására teremtett ember, a tettek imádságával mondhassa el, hogy : íme Uram ! templomot csinálunk a kifosztott műhelyekből, oltárt az elhagyott munkapadokból Neked, hogy ott keressük elvesztett üdvösségünket. Beszéljenek most már tetteink. Mi a rombolás után végre alkotni akarunk, avval az erővel és értelemmel, amelyet Te adtál nekünk Uram, hogy verejtékkel keressük meg a mindennapit. Ha hét éves panaszunkat nem hallottad meg Uram, halld meg munkánk hymnuszát, a tette magasztosult akaratot, amely a Te alkotó munkád folytatása akar lenni; mert mi azt a romokba heverő világot akarjuk újra alkotni, amelyet Te alkottál meg. Óh Uram ! hallgasd meg a búgó gyári kürtők méla szavát, az elnémult harangok helyett, a melyek uj hivő harangjaivá leszek a mitemplomainknak s engedd meg, hogy most már a mű-