Művezetők Lapja, 1924 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1924-01-01 / 1. szám

MÚVÉ2ETÓK LAPJA, XXVII. évi. 1. szám Legutóbbi lapszámunkban megjelent »5ik Levél* ! íróját több oldalról szemrehányás érte ama panasza | miatt, hogy a Gazdasági Szövetség tagjai nem vesznek j tudomást az özvegyek karácsonyi segélyezésére indított í gyűjtésekről. A levélíró meggyőződve arról, hogy ez ' alkalommal azok a művezető es ipari tisztviselő kartár- j sak is lelkesen sorakoztak a jószivü adakozók táborába — értesülve a szép eredményről — panaszát készséggel j visszavonja, mert a Gazdasági Szövetség tagjai részéről 81.000 korona gyűlt be ezekre a segélyezésekre a j szövetség központi pénztárába. A művezetők között a páratlan egyetértés, egyet akarás meg van, — de meg is legyen ! így az áldás sem maradhat el. Zengjük az uj év reggelén : »Hozz reá víg esztendőt . . . ! Az évfordulóhoz. Ismét elmúlt egy esztendő, mely alatt a szövetségi élet vezetői és irányitói újabb tapasztalatot gyüjthettek a folyton sulyosbbodó megélhetési viszonyok folyomá­nyaként jelentkező oly tünetekről, melyek a szoros ösz- szetartás és együttműködés fokozott szükségességét bizonyítják. A pénzviszonyok leromlásával szemben a kereseti viszonyok visszamaradottsága lehetetlenné teszi, hogy tagjainkat olymódon megterhelhessük, hogy anyaszövetsé günk segélyezési ágazatait azon a nivón tarthassuk, hogy az által keresetképtelen tagjaink csak némileg is erezzek a szövetség jótéteményét. A 80 szoros segélyek mellett maximális havi 4800.— korona, — melyből gyakran még a villamospénzt k kell fedezni, — egy napra sem elég­séges. De a gazdasági viszonyok kiegyensúlyozására alakult gazdasági szövetségünk támogatása szintén er­kölcsi kötelessége minden kartársnak. A kartársaknak kétirányban való megterhelése a tagdijakkal azonban még inkább nehezíti a helyzetet. A 1924. évben esedékessé vált nagygyűlés lett volna illetékes, a helyzet ujravaló mérlegelése után a két szövetség összeolvadását lehetővé tenni. Ezt azonban a nagygyűlésnek elhalasztása ismét bizonytalan időre kitolja. A két szövetség összeolvadása az anyaszövetség alapszabályainak csekély módosítása által lehetővé válik anélkül, hogy a szövetség vagyonát bármiféle veszély fenyegetné. A vagyon fölött az alapszabály őrködik, melyet nemcsak a vezetőségnek, hanem a hatóságnak is respek­tálnia kell. Ezenkívül csak elemi csapás, vagy emberi rosszindulat veszélyeztetheti a szövetség vagyonát. De ugyanez a veszély bárhol is fenyegethet. Felkérem a kartársakat, hogy a kerületi gyűlése­ken foglalkozzanak e kérdéssel és határozzák el, hogy a központi Elnökség e tárgyban f. é. augusztus 2l)-ára nagygyűlést, hívjon egybe és a fontos kérdések végre megoldást találjanak. Az a boldog uj év, melyet mindkét szövetség tag­jainak ezúton kívánok, csak úgy válik valóra, ha az összes kartársak teljes tudatában saját jól felfogott érde­keiknek, támogatni fogják az összeolvadás kérdését. Kartársi üdvözlettel Wopaleteky Károly. Gazdasági es Jogvédelmi Szövetségi ügyek. A Vasművek és Gépgyárak Orsz. Egyesülete 1924.. január i-től io°/Q drágasági pótlékot engedélyezett a kebe­lébe tartozó vállalatok alkalmazottai részére, az eddigi elvek szerint, melyek alapján ezt a pótlékot a december 31-én utólagosan fizetett alkalmazottak épen úgy meg­kapják, mint a január 1-én előrefizetettek. A gyakrabban felmerült félreértések elkerülése végett, szükségesnek tartjuk ennek közlését. A fizetés javítást kérő beadványunk benyújtásával kapcsolatosan újólagosán felhívtuk az igazgatóság figyel­mét az egyenlőtlen remunerátiófizetések, a felmondások és a szabadságolások elvének központilag történendő egységessé tételére. Egyben a vállalatok nyugdíjasainak a mai nehéz megélhetési viszonyokhoz mért méltányos ellátásának ügyét újólag szóvá tettük és megnyugvással értesültünk, hogy konkrét panaszok elintézésére nézve már történtek közbenjáró lépések, amelyek eredménnyel is jártak. Evvel kapcsolatosan örömmel jelentjük, hogy az ezügyben a népjóléti miniszterhez benyújtott panaszunk, nemkülönben az a mozgalom, amelyet annak érdekében széles körben kifejtettünk, mindenütt megszivleiésre talált, úgyhogy december hó 15 én a nemzetgyűlésen Ruppert Rezső képviselő a nyugdíjazott magánalkaimazottak, azok özvegyei és árvái havi járandóságának megfelelő rende­zése tárgyában interpellációt nyújtott be és ezen sze­rencsétlen emberek nélkülözését és nyomorát ecsetelve, sürgős kormányintézkedést kér. • Megnyugvással vesszük, hogy ezen emberbaráti mozgalmunknak már ennyi eredménye is mutatkozik s reméljük, hogy a méltányos nyugdíj rendezéstől még eddig tartózkodó vállalatok is meg fogják érteni a már ország­szerte elhangzó panaszok szavát. Az anyagi támogatásra szoruló szeszgyárvezetők és azok hátramaradottjai javára létesített alaphoz újabban a következők járultak hozzá : Orsz. Szeszértékesitő R.-T. Budapest 1UÜ.000 K, Győri Szeszgyár és finomító R.-T. ÍOO.OUO K, Bóni gyártelep Nyírbátor 25.0l 0 K, Csuthy Sándor, Szövetségünk tagja Győr 5000 K, »Terrabor« szeszipari, agrártechnikai és kereskedelmi vállalat Buda­pest 30.000 K, (amely összegből 10.000 koronát Szövet­ségünk bármely kerületi állásnélküli tagtársunk segélye­zésére fogunk felhasználni). Gazdasági Szövetségünk hálás köszönettel nyug­tázza a fenti adományokat, amelyek az adakozók szociál- humanisztikus érzületéről tanúskodnak. Biztosítjuk az adakozó b. cégeket, hogy ezen nemes tettükkel csak azt a közös .megértést istápolják, amelyből a békés ipari termelés áldása fakad. Kötelességszeriien jelentjük, hogy Molnár Antal kartársunk által, önkéntes tagságának fenntartása végett a Kér. Munkásbiztositó Pénztár ellen indított és meg­nyert perében, a Kér. Pénztár fellebbezést adott be. Minthogy ez ügyben a végérvényes döntést tagtársainkra nézve igen fontosnak tartjuk, megbíztuk dr. Usetty Béla jogtanácsosunkat, hogy a fellebbező iratra tegye meg észrevételeit. A döntésről annakidejében beszámolunk. Ugyancsak egy újabb precedensül szolgáló pörben döntött, egy tagtársunk javára, a budapesti munkaügyi bíróság 1923. december !4-én. Az alperes cég tagtársunkat betegsége ideje alatt elbocsátotta és sem a törvényes felmondási időt elis­merni, sem a felmondási idő alatt a Vasművek Igazga­tósága által megállapított drágasági pótlékokat meg­fizetni nem akarta. A bíróság, a múlt lapunkban emü-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék