Művezetők Lapja, 1924 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1924-01-01 / 1. szám
4 ilyen állapotban használandó keményebb anyag megmunkálására. Feltűnő az is, ha egy lakatos műhelyen végig haladunk, hogy a saruk csaknem egyenlő magasságúak, holott mindenki tudja azt, hogy azok mindig a rajta dolgozó munkás testmagasságához arányosan helyezendők el. Különösen fontos és szemmel tartandók a satuk az olyan műhelyekben, ahol a munkások egész munkaidejüket, vagy annak nagy részét satujukon munkálkodva töltik el. Fáradtan, kimerülve kedvetlenül távoznak a munkahelyről, amihez nagy részben az egyénhez nem alkalmazott satu járul hozzá. Ebben az irányban célravezető volna több gondossággal eljárni. ...itt. A művezető nem hagyja magát. Huzamos ideig tartó szerelésen, hideg, nedves időjárásban vett részt egy nagy gépgyár főmérnöke és művezetője. A nagy berendezés idejekorán elkészült, az építtető és a kiküldő gyár is meg voltak elégedve a, két fáradhatlan tisztviselő ténykedésével, aminek eredménye bizonyos számú nagy bankók és a lábakba szerzett alapos csűz volt. Az orvos mindkettőnek gőzfürdőket és erős masszírozást rendelt. El is bicegtek a gyógykezelésre, néha találkoztak is ott. Egy ilyen alkalommal, masszírozás közben ,s főmérnök sziszegett, sőt egy-egy fájdalmas kiáltást sem tudott a fájós láb gyúrása közben elfojtani. A művezető ellenben nagy hidegvérrel tűrte a fürdők erőlködését, bajusza se rezzent meg. Az elszenvedett torna után, fanyar arccal kérdi a főmérnök : — Mondja csak művezető úr, hogy lehet olyan vastermészete, hogy a maszkozást oly nyugotan tűri, mintha nem is érezné, holott én úgy érzem mindig, mintha az a vasgyúró az izmokat tépné le lábamról — ? — A dolog nagyon egyszerű —, fel ht a kérdezett— nem vagyok bolond, hogy a fájós lábam kínoztassam meg. Az egészséges lábam tartom oda neki —. XXXI Budapest Kőbánya értesíti tagjait, hogy a november havi gyűlés Böhmel Emil sírjának karbantartásához való hozzájárulás címén minden tagra 500 koronát, a december havi gyűlés pedig a karászonyi segélyekhez való hozzájárulás címén minden tagra 1000 koronát vetett ki. Kérjük mindama kartársakat, akik ezeket a hozzájárulásokat még nem szolgáltatták be, azok Fedők János pénztáros címére (X., Gyömrői út 45.) sürgősen küldjék be. Akik postán küldik, azok 30 K kézbesítési díjjal többet, tehát összesen 1530 K-ot küldjenek. Digon Károly kerületi elnök. XXVII. évf. 1. Mám MŰVEZETŐK LAPJA. Lipuik olvasóinak százaléi engedmény Specialitások, foghúzás, fogtömés, fogtisztítás. fenrvasi Menyhért DENTIST IX., Ráday u. 5. (Calvin-tér) Intézet nyitva: 9—7-ig, vasár- és ünnepnap 9—12-ig. 51* elténit A központi iroda, a gazdasági szövetség és a lapszerkesztőség telefonszáma „József“ 24—68. A központi iroda: VIII.ker., Német-utca 82. sz. I. em. hivatalos órái: 93-ig. Értekezési idő kedden és pénteken esti 6—8 órák között. Szerkesztő található az értekezési időben. A Gazdasági és Jogvédelmi Szövetség helyisége ugyanitt, hivatalos órái: naponként d. e. 10—12 óráig, kedden és pénteken d. u. 76—18 óráig. jogtanácsos: dr. Usetty Béla, IX., Orlői ut 115/b., kihez mindkét szövetség tagjai a központi irodában beszerzendő igazolvánnyal fordulhatnak. Iái SZÖVETSÉGI HÍREI: rá»? 11 Hiiilp--■ y ' V' VI Iv. Kerületi Egyesületeink t. Elnökségének. A központi elöljáróság 1923. évi december hó 15-én tartott ülésén tárgyalás alá vette a segélyezett tagok és az özvegyek és árvák hathatósabb támogatására, — valamint a Művezetők Lapja fenntartási — és az adminisztrációs költségek fedezésére szükséges összegek előteremtését. Az elnökség javalata az volt, hogy a tagsági díjak havi 2000 koronára, míg a segélyek egy része az eredeti összeg 120-szorosára emeltessenek. Ezzel szemben két javaslat állott és pedig az egyik kerületi egyesület 4000 koronára, egy másik pedig 3000 koronára kívánja a havi tagsági díjakat emelni, mindkét javaslat azonban azzal a hozzáfűzéssel tétetett meg, hogy a tagsági díjak és segélyek mindaddig fokozatosan emeltessenek, míg a tagsági díjak békebeli koronával és ugyanúgy a segélyek is az ■redeti békebeli segélyösszegekkel némileg, legalább is annyira mint a mai fizetések a békebeli fizetésekkel, arányban nem állanak. Hosszú és beható megvitatás után a központi feljáróság a tagsági díjakat havi 3000 koronában, a behatási díjakat pedig 1000 koronában állapította meg és megbízta az elnökséget, hogy a segélyeknek a megfelelő arányban való emelését számítsa ki. Ennek értelmében értesítjük a t. Elnökség, hogy 1928. évi január hó 1-től tagsági dij címén 3000 korona szedendő, melyből a kerületi egyesületek a saját pénztáruk javára ő°/0-ot vonhatnak le és tarthatnak vissza. Beiratási dij címén pedig 1000 koronát tartozik a lelépő tag fizetni, aki ennél kisebb összeget űzet, annak felvételét nem intézzük el. Hivatkozással a régebbi határozatra, mely szerint 1924. január 1-től a hátralékos tagok minden elmaradt hónapra azt az összeget tartoznak fizetni, mely abban a hónapban van érvényben, melyben a fizetés történik, közöljük, hogy most már alacsonyabb összeg tagsági díj gyanánt egyik elmaradt hónapra sem fogadható el, mint a jelenleg érvényessé váló 3000 korona. Ezentúl tehát nem az számítandó ki, hogy a hátralékos tag milyen összeggel van hátralékban, hanem megállapítandó, hogy az