Művezetők Lapja, 1925 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1. szám

A MŰVEZETŐK LAPJA, XXVIII. évf. 1. szám, szakszerű oktatás mellett példaadásunkkal a magyar haza iránti szeretetre és hűségre fogjuk tanítani. Lehetetlennek tartjuk, hogy ezt Nagyméltóságod ne értékelje a mai nehéz időkben. A tervezet többi pontjaira vonatkozó javasla­tainkat a mellékelt ivén bátorkodunk előterjeszteni. Nagyméltóságod atyai jóindulatában bízva és kérelmünk méltányos elintézését remélve, vagyunk Kegyelmes Urunk alázatos tisztelői. Budapest, 1924. december 16. Ezen kívül az előadó javaslatnak a következő módosítását kérjük : 1. §. A tisztviselők vagy kereskedősegédek he­lyett : „Tisztviselők, művezetők vagy kereskedő­segédek. Az ipari művezetők alatt azok értendők, akik munkakönyv nélkül, nem munkáslétszámban, nem azokkal egyenlő ipari munkát végeznek, ha­nem azok munkáinak szakszerű vezetését és fel­ügyeletét látják el. Ezek között fontosabb teendőkkel megbízottak­nak tekintendők azok, akik a munkaadó részéről a jelen törvény keretébe tartozó bármely irodai, vagy ipari alkalmazottak fölötti rendelkezési joggal, a munkások accord- vagy napibéreinek megállapítá­sával, vagy hasonló fontosságú teendőkkel vannak megbízva. Vezetőállással megbízottnak tekintendők azok, akik kisebb vállalatoknál, mint üzletvezetők, s a munkaadót, — annak a szerződésben is kifejezett meghatalmazásánál fogva, — teljes intézkedési jog­gal képviselik, nagyobb vállalatoknál pedig az üze­met vezetik, vagy egy nagyobb, esetleg több egyesí­tett osztály, üzemi csoport, iroda vagy műhely ön­álló főnökei.“ 4. §. helyett: „Ha az 5-ik §-ban kötelező szer­ződésben nem állapíttatott meg, hogy a fölvett al­kalmazott e törvény­rendelet kerete alá tartozik, úgy az 1—3. §. korlátai között a szolgálat jellegének és az azt minősítő közfelfogás alapján kell megítélni.A 7. §. második bekezdése, a második mondata helyett: „Amennyiben a kikötéstől eltérő munkával foglalkoztatás az alkalmazottra több költséget ró, vagy kárával jár, esetleg a 64. §-ban érintett szolgá­lati szabályzatban meghatározott munkaidőn túl dol­goznak, azt a munkaadó, az alkalmazott fizetése arányában megtéríteni köteles.“ 24. §. c) helyett: „Az illetménynek azt a részét, a­mely lakáspénz cím­en jár, a lakbér esedékességének napján kell kifizetni.“ 30. §. Az első bekezdésben azon kitétel után, mely így szól: „Ilyen esetben“ közbe szúrandó : „ha betegség esetére egyéb, ennél kedvezőbb meg­állapodások vagy szokások az illető vállalatnál nin­csenek“. A 3-ik bekezdés előtt: „A munkaadónak jogá­ban áll az alkalmazottat betegség esetén saját or­vosával ellenőriztetni.“ 42. §. az e) pont után: (kilépés esetében): „Az alkalmazott követeléséhez tartozik az a tőke is, kamatostól, amely tőkét a munkaadó hozzá­járulásával időközileg gyarapított az alkalmazott javára.“ Utolsó bekezdésül, ahol a jóléti intézményekről van szó beiktatandó : „A meglévő ily irányú intéz­mények, ezen pontok értelmében tartoznak szabály­­ataikat módosítani és az illetékes minisztériumok­­at jóváhagyás végett beterjeszteni.“ 52. §. a) pontja helyett a felmondási időre vo­natkozólag : „Ha a szolgálati viszony nem tart még 2 éve, hat hét, 2 évi szolgálat után 3 hó felmondási idő jár.“ b) pont helyett: „Fontosabb teendővel meg­bízott alkalmazottat, ha a szolgálati viszony nem tart még két éve, a próbaidő letelte után három hó, 2 évi szolgálat után hat hó fölmondási idő illeti meg.“ c) pont után : „Hogy melyek a fontosabb te­endőkkel megbízottak, valamint a vezető állásban­­ lévők, az 1. §. 2. és 3. bekezdésében van meghatározva. Az alkalmazott elhalálozása, az alkalmazott ön­hibáján kívül bekövetkezett fölmondásnak tekin­tendő s a fölmondási időre eső minden illetmény az elhalt által eltartott törvényesen elismert jogutó­dokat illeti meg.“ 54. §. utolsó bekezdésében, a rögtöni felmondási jog, a jog alapjának tudomásul vétele után, 2 héten belül gyakorolható, a javasolt egy hét helyett. 55. §. 6. pontja egészen törlendő, mert ha az alkalmazott a próbaidő alatt megfelel a követel­ményeknek, az nem képezheti újabb kritika tárgyát s ha időközileg munkája ellátására bármely okból képtelenné válik, a rendes felmondásnak van helye.“ Az e) pontból a „betegség“ szó törlendő, mert így a beteggel szemben büntető jellege van az azon­nali elbocsátásnak. A 30-ik §-ban betegség esetére az illetményhez való jog úgy is szabályozva van. A betegség ideje alatt való fölmondás igazságtalan, mert így a beteg időközi fölgyógyulása esetében is elveszti állását. A felmondás joga csak a 30. §-ban kötelező illetmények megszűnése után gyakorolható.“ 58. §. Az elbocsátott alkalmazottnak felmondási ideje alatti szolgálatkeresésre heti 8 óra kevés­­ ,ezért e helyett „szükség szerinti idő“ iktatandó be.“ Ide határozott rendelkezés veendő föl azon esetre, ha a felmondási idő alatt az alkalmazott azonnal elfoglalandó állást talál. Ily esetben a további szol­gálat alóli felmentést a munkaadó köteles megadni a le nem szolgált idő visszatérítése, illetve nem ja­vadalmazása feltétele mellett. 64. §. e) rendbüntetésről szóló pontjának vé­géhez : „Kiszabásnak módját“ helyett: „Kiszabá­sának módját és a pénznek mely alkalmazotti jóléti intézmény céljaira való fölhasználását“ iktatandó be. Végül a végkielégítésnek az 1910/1920. M. E. sz. rendeletben fennálló rendelkezése teljes egészében meghagyandó, azon hozzátoldással, hogy a vég­­kielégítésre való igény azon esetben sem szűnik meg, ha az alkalmazott önként válik meg állásától.“ Ennek fölvételét azért kérjük, mert ha vala­mely munkaadó menekülni akarna a végkielégítés fizettségétől, javításokbani mellőzéssel stb. oly tűr­hetetlenné és elviselhetetlenné tehetné az alkalma­zott helyzetét, hogy az kénytelen lenne önként kilépni. Jogos volna-e ily előzmények után tőle a meg­szolgált végkielégítést megtagadni? Kincs terünk, hogy ez ügyben tett eddigi eljárá­sunkat és munkálkodásunkat ismertessük, de hisszük, hogy kortársaink az itt előadottakból is látják, hogy érdekeikért a legilletékesebb fórumok előtt is küzdünk. Reméljük, hogy jövő lapunkban kedvező fejleményekről tehetünk jelentést, addig is követelé­sünk igazságosságában és­­jogosultságában bízva s kartársaink további bizalmát s zászlónkhoz való hű­ségét kérve, kívánunk az eddigieknél boldogabb új esztendőt. Parai Bertalan.

Next