Művezetők Lapja, 1925 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1925-01-01 / 1. szám
A MŰVEZETŐK LAPJA, XXVIII. évf. 1. szám, szakszerű oktatás mellett példaadásunkkal a magyar haza iránti szeretetre és hűségre fogjuk tanítani. Lehetetlennek tartjuk, hogy ezt Nagyméltóságod ne értékelje a mai nehéz időkben. A tervezet többi pontjaira vonatkozó javaslatainkat a mellékelt ivén bátorkodunk előterjeszteni. Nagyméltóságod atyai jóindulatában bízva és kérelmünk méltányos elintézését remélve, vagyunk Kegyelmes Urunk alázatos tisztelői. Budapest, 1924. december 16. Ezen kívül az előadó javaslatnak a következő módosítását kérjük : 1. §. A tisztviselők vagy kereskedősegédek helyett : „Tisztviselők, művezetők vagy kereskedősegédek. Az ipari művezetők alatt azok értendők, akik munkakönyv nélkül, nem munkáslétszámban, nem azokkal egyenlő ipari munkát végeznek, hanem azok munkáinak szakszerű vezetését és felügyeletét látják el. Ezek között fontosabb teendőkkel megbízottaknak tekintendők azok, akik a munkaadó részéről a jelen törvény keretébe tartozó bármely irodai, vagy ipari alkalmazottak fölötti rendelkezési joggal, a munkások accord- vagy napibéreinek megállapításával, vagy hasonló fontosságú teendőkkel vannak megbízva. Vezetőállással megbízottnak tekintendők azok, akik kisebb vállalatoknál, mint üzletvezetők, s a munkaadót, — annak a szerződésben is kifejezett meghatalmazásánál fogva, — teljes intézkedési joggal képviselik, nagyobb vállalatoknál pedig az üzemet vezetik, vagy egy nagyobb, esetleg több egyesített osztály, üzemi csoport, iroda vagy műhely önálló főnökei.“ 4. §. helyett: „Ha az 5-ik §-ban kötelező szerződésben nem állapíttatott meg, hogy a fölvett alkalmazott e törvényrendelet kerete alá tartozik, úgy az 1—3. §. korlátai között a szolgálat jellegének és az azt minősítő közfelfogás alapján kell megítélni.A 7. §. második bekezdése, a második mondata helyett: „Amennyiben a kikötéstől eltérő munkával foglalkoztatás az alkalmazottra több költséget ró, vagy kárával jár, esetleg a 64. §-ban érintett szolgálati szabályzatban meghatározott munkaidőn túl dolgoznak, azt a munkaadó, az alkalmazott fizetése arányában megtéríteni köteles.“ 24. §. c) helyett: „Az illetménynek azt a részét, amely lakáspénz címen jár, a lakbér esedékességének napján kell kifizetni.“ 30. §. Az első bekezdésben azon kitétel után, mely így szól: „Ilyen esetben“ közbe szúrandó : „ha betegség esetére egyéb, ennél kedvezőbb megállapodások vagy szokások az illető vállalatnál nincsenek“. A 3-ik bekezdés előtt: „A munkaadónak jogában áll az alkalmazottat betegség esetén saját orvosával ellenőriztetni.“ 42. §. az e) pont után: (kilépés esetében): „Az alkalmazott követeléséhez tartozik az a tőke is, kamatostól, amely tőkét a munkaadó hozzájárulásával időközileg gyarapított az alkalmazott javára.“ Utolsó bekezdésül, ahol a jóléti intézményekről van szó beiktatandó : „A meglévő ily irányú intézmények, ezen pontok értelmében tartoznak szabályataikat módosítani és az illetékes minisztériumokat jóváhagyás végett beterjeszteni.“ 52. §. a) pontja helyett a felmondási időre vonatkozólag : „Ha a szolgálati viszony nem tart még 2 éve, hat hét, 2 évi szolgálat után 3 hó felmondási idő jár.“ b) pont helyett: „Fontosabb teendővel megbízott alkalmazottat, ha a szolgálati viszony nem tart még két éve, a próbaidő letelte után három hó, 2 évi szolgálat után hat hó fölmondási idő illeti meg.“ c) pont után : „Hogy melyek a fontosabb teendőkkel megbízottak, valamint a vezető állásban lévők, az 1. §. 2. és 3. bekezdésében van meghatározva. Az alkalmazott elhalálozása, az alkalmazott önhibáján kívül bekövetkezett fölmondásnak tekintendő s a fölmondási időre eső minden illetmény az elhalt által eltartott törvényesen elismert jogutódokat illeti meg.“ 54. §. utolsó bekezdésében, a rögtöni felmondási jog, a jog alapjának tudomásul vétele után, 2 héten belül gyakorolható, a javasolt egy hét helyett. 55. §. 6. pontja egészen törlendő, mert ha az alkalmazott a próbaidő alatt megfelel a követelményeknek, az nem képezheti újabb kritika tárgyát s ha időközileg munkája ellátására bármely okból képtelenné válik, a rendes felmondásnak van helye.“ Az e) pontból a „betegség“ szó törlendő, mert így a beteggel szemben büntető jellege van az azonnali elbocsátásnak. A 30-ik §-ban betegség esetére az illetményhez való jog úgy is szabályozva van. A betegség ideje alatt való fölmondás igazságtalan, mert így a beteg időközi fölgyógyulása esetében is elveszti állását. A felmondás joga csak a 30. §-ban kötelező illetmények megszűnése után gyakorolható.“ 58. §. Az elbocsátott alkalmazottnak felmondási ideje alatti szolgálatkeresésre heti 8 óra kevés ,ezért e helyett „szükség szerinti idő“ iktatandó be.“ Ide határozott rendelkezés veendő föl azon esetre, ha a felmondási idő alatt az alkalmazott azonnal elfoglalandó állást talál. Ily esetben a további szolgálat alóli felmentést a munkaadó köteles megadni a le nem szolgált idő visszatérítése, illetve nem javadalmazása feltétele mellett. 64. §. e) rendbüntetésről szóló pontjának végéhez : „Kiszabásnak módját“ helyett: „Kiszabásának módját és a pénznek mely alkalmazotti jóléti intézmény céljaira való fölhasználását“ iktatandó be. Végül a végkielégítésnek az 1910/1920. M. E. sz. rendeletben fennálló rendelkezése teljes egészében meghagyandó, azon hozzátoldással, hogy a végkielégítésre való igény azon esetben sem szűnik meg, ha az alkalmazott önként válik meg állásától.“ Ennek fölvételét azért kérjük, mert ha valamely munkaadó menekülni akarna a végkielégítés fizettségétől, javításokbani mellőzéssel stb. oly tűrhetetlenné és elviselhetetlenné tehetné az alkalmazott helyzetét, hogy az kénytelen lenne önként kilépni. Jogos volna-e ily előzmények után tőle a megszolgált végkielégítést megtagadni? Kincs terünk, hogy ez ügyben tett eddigi eljárásunkat és munkálkodásunkat ismertessük, de hisszük, hogy kortársaink az itt előadottakból is látják, hogy érdekeikért a legilletékesebb fórumok előtt is küzdünk. Reméljük, hogy jövő lapunkban kedvező fejleményekről tehetünk jelentést, addig is követelésünk igazságosságában ésjogosultságában bízva s kartársaink további bizalmát s zászlónkhoz való hűségét kérve, kívánunk az eddigieknél boldogabb új esztendőt. Parai Bertalan.