Művezetők Lapja, 1930 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1930-01-01 / 1. szám
4 Táblázat. „Widia“ kések vágóéleinek szögeiről. A hatszög a függ az anyag szilárdságától és alakjától az esetleges hornyoktól, az átmérőtől és a kés beállításától az anyag középtengelyéhez. A Widia él csiszolásához tekintettel a rendkívüli keménységre különleges összetételű Carborundum csiszolókorong használandó, melyet külön e célra gyártanak és amellyel ugyanannyi idő alatt és ugyanolyan sima, éles vágóélet kapunk, mint a gyorsesztergaacélnál. A vágóél-tartó szárat közönséges csiszolókorongon csiszoljuk, míg a Widia élet speciális koronggal végezzük. Erre a célra van előcsiszoló és készrecsiszoló korong. Mindkét csiszolást ajánlatos bő vízhűtéssel végezni. A csiszolókorong kerületi sebessége 20—25 m másodpercenként. Csiszolásnál a szerszámt túl erősen nemszabad a koronghoz nyomni, mert egyenlőtlen felmelegedés, illetve lehűlés káros behatással van az élre és így repedéseket idézhet elő. A nyomás olyan lehet, mint a gyorsacél késeknél szokásos. A Widia késekkel való munkánál szigorúan betartandók . A kés lehető legrövidebben helyezendő a késtartóba (Support) és teljes felfekvés mellett erősen rögzítendő. A kereszt és hossz-szánkó (Support) lehetőség szerint középállásban legyen és a rögzítő csavarjai a megengedett határig meghúzandók. Mindezen intézkedések azért fontosak, mert a késnek lehetőleg rezgésmentes munkát kell biztosítani és ezzel védjük a rezgéssel járó sérülésektől. Vágás alatt a padot megállítani nem szabad, tehát vagy az előtolást kell kikapcsolni vagy pedig a kést forgás alatt ki kell húzni, de semmiesetre sem szabad forgácsolás közben megállni a géppel. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a szíj munka alatt le ne essen. A fentsoroltak be nem tartása késcsorbulást idézhet elő. A kés vágóélének beállítása esztergálásnál, acélanyag megmunkálásánál a középvonaltól 1%-al a megmunkálandó tárgy o-nél magasabbra állítandó be. P. o. 300 mm p-nél 3 mm-el magasabbra a középvonalnál. Míg a többi fémeknél pontosan a középvonalra állítandó be a késés. Megmunkálandó anyagok Szilárdság v. keménység Hatszög a Vágóélszög ß acél....................... 65—140 kg/mma6°— 8°65°—70° acél....................... 45— 65 kg/mm2100—12° 58° silicium öntöttvas 15%-ig................ 3°— 5° 00 o 1004^ mangánacél 12°/r,-ig 6°— 8° 80° rozsdamentes acél . 8°60°—68° kéregöntvény .... 75— 90 Shore 2°— 4°82°—86° acélöntvény.......... 50—100 kg/mm26°— 8°60°—75° szürkeöntvény ....150—400 Brinell 6°— 8°70°—75 bronz és sárgaréz . 8°65°—70° fehérötvözetek . . . 10° 50° MŰVEZETŐK LAPJA XXXIII. évf. 1. szám létesített Németországban fiókgyárat. Az erre vonatkozó letelepedési engedélyt I. Vilmos német császár 1870-ben Bad Max-ban írta alá. Egy további bővítését képezte a vállalatnak 1880-ban az „Első Magyar Waggongyár r.-t.“ megvétele, mely azóta a Kőbányai-úti telepén majdnem a tízszeresére fejlődött és jelenleg ez képezi a vállalat legnagyobb gyárát, melyben a központi igazgatóság székel. A gyár akkori igazgatója, néhai Tschenke Károly Emil,— kinek emlékét mindazok kegyelettel őrzik, kiknek alkalmuk volt személyét közelebbről ismerni — továbbra is megmaradt a gyár élén egész 1899-ben bekövetkezett haláláig. 1882-ben alapította meg Mechwart a vállalat elektromos osztályát, melyből 1906-ban alakult a Ganz-féle Villamossági r.-t., mely 23 évi különválás után a mostani fúzióval ismét összeolvad az anyavállalatával. 1887-ben megvásárolta Mechwart az 1853-ban alapított „Leobersdorfer Maschinenfabrik“-ot és ezzel külföldi ren ■ deléseinek lebonyolítására egy újabb hathatós eszközhöz juttatta vállalatát. 1891-ben megvásárolta a horvátországi Topusko mellett fekvő Petrozagora nevű nagy nyersvasolvasztót és a hozzátartozó bányákat, a kéregöntéshez szükséges különféle nyersvas kitermelésére. 1896-ban a Ganz-vállalat gyáraiban a következő létszámú tisztviselőt és munkást foglalkoztatott : Központ és törzsgyár (a Ganz-utcában) 200 tisztv. 650 munk Waggongyár (a Kőbányai úton) ......... 112 3000 Villamos osztály (a Lövőház-utcában).. 250 1200 Leobersdorfi gyár................................... 100 500 Ratibori gyár ......................................... 40 500 Topusko-petrozagorai telep ................... 6 250 összesen.. 708 6100 Ha összehasonlítjuk e számokat a Mechwart belépésekor alkalmazottak számával mely 40 volt, úgy szembeötlő az a nagy fejlődés, mely Meechwart-nak köszönhető, amiben helyettesének és első munkatársának, Gulden Gyulának is igen nagy érdeme volt. Mechwartnak kidomborodott jellemvonása — amint azt néhai Bánki Donát műegyetemi tanár, aki maga is a Ganzgyárnak mérnöke volt, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben 1908. január 18-án Mechwart felett tartott emlékbeszédben elmondotta — a technikai önállóságra való törekvés volt. Kitűnő pénzügyi eredményt, jó hírnevet és technikai tekintélyt a gyár Mechwart szerint csak akkor érhet el, ha nem sablonok vagy más vállalatok tervei szerint dolgozik, hanem a maga önálló technikai alkotásaira támaszkodik. Ez az elv húzódott végig egész pályafutásán. Mechwartnál a vállalat lelke a szerkesztési iroda volt. Nézete szerint ahol ez nem áll hivatása magaslatán, ott egészségesen lüktető gyári élet nem alakulhat ki, ott sokszor a jó egységár sem hoz hasznot, míg a konstrukteur leleményessége nyereséget biztosít a kevésbbé jó áron vállalt üzlet után is, feltéve, hogy a gyár többi szervei is egészségesek. Mechwart emlékére a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kezdeményezésére barátai és tisztelői Budapesten az Orsz. Közp. Statisztikai Hivatal kertjében szobrot emeltettek, melyet Strobl Alajos szobrászművész alkotott s amelyet 1913. november 16-án lepleztek le. A nagyhatalmak haderejének erőteljes fejlesztése idejében a magyar parlamentben igen nagy küzdelem folyt a közös hadsereg szükségletének a magyar kvóta arányában a magyar ipar számára biztosítani és ennek sikerültéve a hadihajók építkezésére kellett berendezkedni. Ekkor lépett