Művezetők Lapja, 1931 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
végzett munka más és más természetű. Az egyiken precíz szerszámot munkál meg egy szerszámkészítő szakmunkás, kinek óránként 1.20 pengő kereset jár ; a másik és harmadik gépen oly egyszerűbb munka folyik, melynek elvégzéséhez egy gépmunkás is megfelel, sőt ugyanaz a munkás mindkét gépet kezelheti. Ennek a munkásnak a keresete 75illér óránként. A negyedik gépen egy munkásnő által is elvégeztethető munka folyik, melyért óránként 40 fillér órakereset járna. Ha a gépek üzemköltsége munkaóránként egyformán 2,5 pengő, úgy az egy-egy gépre eső gyártási költség a következőképpen alakul: I. Munkabér 1 gépen óránként ... 1 .20 P 1 .20 P Üzemköltség ......................... . 2.— ,, 2.— ,, Gyártási költség........... 3.20 P II. Munkabér 2 gépen óránként ...75 P 1 gépen—.38 P Üzemköltség .......... 2.— ,, 2 .— ,, Gyártási költség.... 2.38 P III. Munkabér 1 gépen óránként..................... —. 40 P —. 40 P Üzemköltség............................ 2.—- „ 2.— ,, Gyártási költség.... 2.40 P Ezzel az általam helyesnek vélt számítási móddal teljesen ellenkezne az a sok helyen szokásos mód, hogy átlagos rezsikulcs alapján lesz a gyártási költség kiszámítva. Ha feltételeznénk 200°/C-os rezsikulcsot, úgy ugyanazon üzemköltséget igénylő munkának a gyártási költsége a fennti példában a következőképpen alakulna : I. 1.20 bér + 2.40 P rezsi=3.60 P gyártási költség II. .38 ,, -1 .36 ,, ,, =1.14 ,, ,, ,, Hl- -.10 „ +--80 „ „ =1.20 „ „ Talán nem kell bőven magyarázni, hogy ily óriási kilengések mily zavarólag hatnak az árkialakulásra és mily jóvátehetetlen hibák származhatnak abból, ha a vállalat az így kialakult alacsony árra ráfizet, mert a ráfizetés a valóságos üzemköltség figyelmen kívül hagyása folytán merül fel , vagy a magasabb árat a konkurrencia miatt nem tudja elérni, tehát erre is ráfizet. Az üzemi előtermelésnek és üzemi anyagoknak költségeit a felhasználás arányában kell elosztani az egyes részlet üzemköltségek tételei között. TAGTÁRSAINKHOZ. A „Technológiai könyvtár barátainak egyesülete“ melynek Szövetségünk pártoló tagja és Nemes Károly szövetségi elnökünk igazgatósági tagja, lehetővé akarja tenni tagtársainknak, hogy a könyvtár előnyeit élvezhessék évi 6 pengő tagsági díj ellenében. Felhívjuk tagtársaink figyelmét ezen rendkívüli kedvezményre, mert mód és alkalom kínálkozik minden egyes tagnak szakismeretei kibővítésére azáltal, hogy rendelkezésére állanak a könyvtár gazdag tartalmú és az összes iparágakat felölelő szakkönyvei. Érdeklődőknek a központ szívesen szolgál felvilágosítással. A központi elöljáróság, MŰVEZETŐK LAPJA XXXIV. évi 1 szám Előadás a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületében. Múlt évi december 19-én Pauks Albert gépészmérnök, a Magyar acélárugyár rt. igazgatója előadást tartott az ,,Iparvállalat anyag kezd stíl címmel, melyen a magyar gépipar vezetői és a gépgyárak tisztviselői igen nagy számban vettek részt. Az előadó előadásának első részében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miként kell meghatározni azt, hogy az egyes gépgyárak mekkora raktári készttel tartsanak. Ezt a kérdést a Magyar acélárugyár esztendőkön keresztül behatóan vizsgálta s ennek eredményeképen bizonyos elméleti megfontolások segítségével, általános érvényű matematikai formulát állított fel. Ennek a gyakorlati alkalmazásával a Magyar acélárugyár az anyagkészletét és ezzel együtt üzemköltségét tetemes mértékben csökkentette. Foglalkozott még azzal a kérdéssel is, hogy miként lehet felhasználni azokat az anyagokat, amelyek valamely okból a raktáron visszamaradnak. Javasolja, hogy ezen anyagok minél gyorsabb felhasználása céljából a vevőknek külön engedményt nyújtsanak, s ama tisztviselőknek, akik ezen anyagokat eladás, vagy gyártási felhasználás útján gyorsan értékesítik, külön jutalmat adjanak. Foglalkozik az anyagbeszerzés évi előirányzatának kérdésével is, melynek alapján az anyaggyártó művel hosszabb lejáratú kötés létesíthető és az anyag beszerzési egységára is csökkenthető. Előadásának második részében a nyers- és egyéb anyagok beszállításának és a kész gyártmányok kiszállításának kérdésével foglalkozik. Itt is bemutatja a Magyar acélárugyárnak részletes és a tudományos üzemvezetés elveinek megfelelő tanulmányát, amelylyel ezt a problémát esztendőkön keresztül vizsgálták. Nem mindegy az, hogy egy-egy iparvállalat a szállításaihoz minő járművet használ. Minden vállalat a viszonyaihoz mérten az általa feltüntetett módszer segélyével megállapíthatja azt, hogy mely jármű a leggazdaságosabb reá nézve : a nagyobb teherbírású, lassú, vagy a kisebb, mozgékony, gyors automobil. A szállítás helyes organizációja mellett szintén igen lényeges üzemköltségmegtakarítás érhető el, ez pedig az üzemracionalizálásnak tulajdonképeni célja. Levél a szerkesztőséghez. Tekintetes Szerkesztőség! Szövetségünk lapja december 1-én megjelenő számában meglepetéssel és tagadhatatlan, hogy örömmel is olvastam személyemmel foglalkozó közleményüket. Hogy őszinte legyek, szerénységem keretét már túlhaladja, hogy kedves közleményük szolgálati vonatkozású részére kitérjek, azonban egyesületi életünkben folytatott ténykedésemmel kapcsolatban annyit írhatok, hogy tehetségem szerint, igyekeztem mindenkor egyesületünk célját szolgáló minden törekvésnek szolgálatába állni. Ha némi visszapillantást vetek arra a küzdelmes munkára, mellyel egyesületünk igyekezett az egyetemes érdekért mindenkor dolgozni és ha én is részt vehettem szerény tehetségemmel ebben a munkában, úgy most azt látom, hogy nem dolgoztam hiába, mert ha közös munkánk nem