Művezetők Lapja, 1932 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
XXXV. évf. 1. szám, Budapest, 1932. január 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja: 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják, álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII., Német utca 32. sz. I. emelet. Telefon : József 32—4—68. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztőség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemények a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található, kedden és pénteken este 6—7-ig. Boldog új évet. Négy és fél évig ágyúdörgéstől, gépfegyverkattogástól visszhangzott egész Európa. Az emberek milliói tépték, kaszabolták egymást. Millió és millió család veszítette el fentartóját, milliónyi fiatal emberélet pusztult el a csatatereken! Miért ? Ma sem tudjuk. Beállott a fegyverszünet. Az egész emberiség fellélegzett és békéért áhítozott a dolgozók százmilliónyi tömege. És összeült a diplomáciának nevezett százfejű hydra, néhány szobatudós, akik idealisták voltak, egy csomó nagynevű, de üresfejű ember, akiknek fogalmuk sem volt, hogy Magyarország létezik, egy csomó olyan ember, akinek a bosszú megzavarta tiszta látását és egy csomó ember, akik a zavarosban szeretnek halászni, összeültek, hogy azt, amiért a vérző és dolgozó emberiség éveken át imáit küldte az égbe, a békét megteremtsék. És létrehozták a békét. Az egyik fél diktált, a másik fél aláírt és körülfogták a békekötőket a sakálok és hiénák, hogy a nagyoktól odavetett koncot zsákmányolják és rajta maradodjanak. Akit hozott a béke ? Megnyugvást ! Kölcsönös megbecsülést ! Bizalmat egymás iránt ? Egyetértést a nemzetek között? Nem ! A négy és fél éven át vérző emberiséget újabb harcba vitték, a vérnélküli, de irtózatosabb gazdasági harcba ! Tették pedig ezt azok, akik a szabadság, testvériség és egyenlőség szent jelszavait írták a zászlóikra : a békediktátorok, hogy a zsákmányolt koncot megtarthassák. .12 éve, hogy ez az irtó harc folyik és nem látjuk a végét, mert azok, akik a saját, külön privilégiumuknak tekintik azt, hogy a népeket vezessék, még nem akarják, vagy nem tudják belátni azt, hogy a bizalmától megfosztott, dolgozó emberiség, már ráeszmélt arra, hogy joga van emberséges életet élni és joga van azt a kultúrát élvezni, amit ő teremtett meg. Élelmiszer és más szükségleti cikkekkel teli óriási raktárak vannak a világ minden részében és az emberek milliói rongyokban és éhezve tengetik életüket. Hova vezet ez? Mit jelent ez? A mai világgazdasági rendszer csődjét ! Nem mi mondjuk, gazdasági szakértők mondják, és nem kell jóstehetség annak a megállapítására, hogy ez a csőd hamarosan bekövetkezik, mert érezzük, hogy ennek a mai rendszernek a terheit a dolgozók már nem bírják sokáig — összeroskadnak ! És azután? Isten óvjon bennünket. És mégsem szabad csüggednünk ! Dolgoznunk kell fáradhatatlanul és részt kell vennünk minden olyan munkában, amely egy szebb és jobb jövőt hozhat Hazánknak, gyermekeinknek. 1932 ! ! "Várjon mit hoz az új esztendő? Hisz soha oly súlyos viszonyok között nem értünk még el évfordulót ! És mégis reményekkel vagyunk eltelve, mert látjuk azt a lázas igyekezetet, amely utat keres az emberiséget gyötrő, áldatlan helyzetből való szabadulásra és reméljük, hogy ez az esztendő mégis meghozza a lelkek megbékülését és az emberiség sorsának jobbrafordulását. Nekünk művezetőknek, kiknek életét a harc tölti be, a mindennapi kenyérért való harc és hazánk iparának fejlesztéséért folytatott küzdelem, nem szabad, hogy elcsüggedjünk, bármily súlyos megpróbáltatás is érjen bennünket, mert csak a harc, a küzdelem vezet eredményre, ezt mutatja és talán szimbólumként állíthatjuk oda, hogy a már úgyszólván kétségbeejtő helyzetben, az új esztendő küszöbén az ötödik ház megvételével gyarapítottuk vagyonunkat. Egy új pillért állítottunk fel szövetségünk jövőjének erősítésére. Mi hozta ezt az eredményt ? A jobb jövőbe vetett hit, az akarat, az összetartás, egymás megértése, a szeretet a szövetség iránt, bizalom annak vezetőségében és a központi vezetőség nyugodt, céltudatos munkája. Tagtársaink ! A ti, a Szövetség jövőjébe vetett rendületlen hitetek, áldozatkészségtek és összetartástoknak ezt az eredményét, annak a majdnem évtizedes ,,a Szövetség léte vagy nemléte“ körül folyó harcnak ezt az eredményét hirdessétek azok előtt a kartársak előtt, kik a Szövetséget legsúlyosabb helyzetében kishitűen cserben hagyták és hirdessétek azok előtt a kartársak előtt, akik még nem tagjai a Szövetségnek és mutassatok rá, hogy ezt az eredményt a jövőbe vetett hit, az összetartásban rejlő erő hívta létre olyan nehéz időkben, amelyben foghatót a világtörténelem nem ismert eddig. Hisszük, hogy szavaitoknak lesz eredménye és a még kívül levő kartársaink felismerik a Szövetségben rejlő erőt és annak hivatottságát úgy a jelenben, mint a jövőben és csatlakoznak tagjainkhoz.