Művezetők Lapja, 1932 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1932-02-01 / 2. szám
XXXV. évf. 2. szám, Budapest, 1932. február 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja: 1 évre 6 pengő Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Vili., Német utca 32. sz. I. emelet. Telefon : József 32- 4—68. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztőség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemények a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. Előadások a németországi racionalizálás tanulságairól. Az előkészítés alatt álló Magyar Racionalizálás Bizottság a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével, a Magyar Munkaadók Központjával és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylettel karöltve két nagy értékű előadást rendezett a német racionalizálás célkitűzéseinek, munkamódszereinek és eredményeinek ismertetéséről. Az első előadást a Magyar Gyáriparosok Országos Egyesületének nagy termékei Chorin Ferenc dr. felsőházi tag, a Munkaadók Központja elnökének elnöklete alatt Schäfer Ottó, a Reichskuratorium, für Wirtschaftlichkeit ügyvezető alelnöke tartotta. Rámutatott bevezetésében arra hogy a racionalizálás ma sok helyen a vádlottal padján ül, mert ebben a mai gazdasági krízis és növekvő munkanélküliség egyik előidézőjét látják. Ez a megítélés azonban teljesen helytelen mert éppen a racionalizálás az, amely a mai, mind inkább növekvő gazdasági és pénzügyi káoszbal tervszerűséget és rendet teremt. Ugyancsak teljesen helytelennek jelzi az Európában mindinkább uralkodó azt a gazdasági politikát, amellyel az iparvállalatok életébe mind messzebb menően, kormányzati úton beavatkoznak és ezáltal az ipari termelésbe feltétlenül szükséges szabadság helyébe messzemenő megkötöttséget teremtenek, amely végeredményben az üzemek rugalmasságának elvesztésére és életképtelenségére vezet. Ebből a mai káoszból a kivezeti út csak az lehet, hogyha a gazdasági életben a gyakorlati tapasztalat a tudománnyal összefog és ennélaz útját jelzi a racionalizálás, amely valóban e kettőnek a szerencsés együttműködése. Jellemzésképpen megemlíti azt, hogy a technikai racionalizálás leglelkesebb híve éppen az orosz szovjet, amely a mai gazdasági rendszert annyira támadásba veszi. A technikai racionalizálást irányítania kell a kereskedelmi racionalizálásnak, amely a technikai racionalizálás túlzásait mérsékelheti. A következő két foka a racionalizálásnak az egy állam gazdaságának és a világ gazdaságának racionalizálása, az egésznek célja pedig nem lehet más, mint az emberi jólét emelése. Részletesen elemezte azután a német racionalizálás központi szervének, a Reichskuratorium für Wirtschaftlichkeit-nek munkásságát. Felsorolta, hogy mit végeztek a szabványosítás, a szállítási feltételek, az anyagvizsgálat terén, majd pedig a gyártás, az üzemvezetés, az eladás, a kisipar, a háztartás és az energiagazdálkodás területén. Különösen hangsúlyozta, hogy az ipari termelésnél nem a nagyüzemek, hanem a középüzemek racionalizálásán fekszik a súlypont. Igen nagy jelentőségre tett szert Németországban a munkáskiválasztás, a munkásképzés és részletesen ismertette, hogy minő intézkedésekkel igyekeztek eddig a dolgozó embernek munkáját minden téren megkönnyíteni. A német ipar a maga racionalizálásával elérte azt, hogy áruival a világ minden piacán versenyképes, ami a németországi magas munkabérek mellett csak úgy volt lehetéges, ha a termelést, az üzem adminisztrációját és az értékesítést a legészszerűbben racionalizálják. A német ipar ma már a kivitel tekintetében megelőzi Angliát és Amerikát . Végül ismertette a Reichskuratorium für Wirtschaftlichkeit szervezetét, mely a munkásságához szükséges összeget a német birodalmi kormánytól kapja, ez által biztosítja a maga függetlenségét az iparkereskedelem egyes ágazataival szemben. A német gyáripar és a német műszaki és közgazdasági tudomány azonban a kuratóriumot a legmesszebbmenő erv támogatja. Négyezer önkéntes munkatársuk van az ország legelső elméleti és gyakorlati szakemberei sorából. A kuratórium vezetősége az ország legkiválóbb ipari vezetőiből áll és a német birodalmi kormány csak egyetlen egy főtisztviselővel képviselteti magát. Ez által biztosítják azt, hogy a kuratórium működése minden bürokráciától mentes. Feltétlenül szükségesnek tartja azt, hogy Magyarország is minél hamarabb létesítsen ehhez hasonló szervezetet, hogy a világgazdaság racionalizálási mozgalmába a tapasztalatok kölcsönös kicserélése útján minél hamarabb bekapcsolódhassék. A másik előadást Kreide Henrik Frigyes, a Kuratórium főmérnöke tartotta a Magyar Mérnökegyletben. Ismertette azokat az üzemvizsgálatokat, amelyeket a Kuratórium németország 23 ipari ágazatában iparáganként lő—20 közép- és nagyüzem megvizsgálásával végzett. Ez által sikerült annélkül, hogy az egyes vállalatok üzemi titkait felfednék, oly áttekintést nyújtani az egyes vállalatok számára úgy az illető iparág, mint pedig az illető vállalat helyzetéről, amelynek segélyével a mai súlyos gazdasági válságban is az illető iparvállalat üzleti politikáját helyes irányba lehetett terelni. Németországban is sok helyen felmerültek a túlzott mechanizálás által