Művezetők Lapja, 1935 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
éV” XXXVIII. évf. 1 szám. Budapest, 1935. január 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja: 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Német utca 32. sz. I. emelet. Telefon: 32-468 A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztőség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemények a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. 193 5. Amikor az új évszámot leírjuk, önkéntelenül is felvetődik az a gondolat, nem tévedünk-e 20 évvel ! Hiszen még mindig háborús világban élünk, a menekültek, a kiutasítottak ezrei lepik el kicsiny országunkat és háborúval fenyegetnek azok a szomszédaink, akiket a világháború győztes nagy hatalmai testünkből vett hússal, vérünkből vett vérrel, felhizlaltak annyira, hogy nem bírják megemészteni a nekik vetett koncot és nagyhatalmi tébolytól kótyagos fejjel el akarták terelni a világ figyelmét a saját züllött viszonyaikról, azzal, hogy oly cselekménnyel vádolták Magyarországot, amelyet ők maguk idéztek elő és saját polgáraik hajtottak végre. Hogy népünket és kormányunkat megfélemlítsék, háborúval fenyegettek bennünket és a magyarok ezreit utasították ki azokról a területekről, amelyet Magyarország ezer éven át bitokolt. Céljukat nem érték el. Országunk vezetői fölényesen utasították vissza a nemtelen támadásokat, mert tudták és érezték, hogy mögöttük áll az egész ország, igazságunk érzetében tettre készen. De összefogott az egész társadalom, szegénye-gazdagja, hogy segítsen kiutasított véreinken. Mi váltotta ki az emberekből ezt az összefogást ? Az összetartozandóság és szeretet érzése és ez az érzés kell, hogy vezessen bennünket, magyarokat minden elgondolásunkban, minden cselekedetünkben. Ez vezessen bennünket a magánéletben és a közéletben is. Ez az érzés jusson kifejezésre a szövetségi életben is, annak minden vonatkozásában. Ha ezt megtartjuk, úgy nincs okunk aggodalommal gondolni az új évre, a jövőre, mert ez csak Szövetségünk megerősödését hozhatja. Ezt követeli a tagok érdeke, de követeli a nemzet érdeke is, mert mint egyik erős pillére a nemzetnek, annak élni akarását jelenti. Abban a reményben, hogy fenti elgondolásainkat minden tagunk magáévá teszi és úgy cselekszik, KÍVÁN BOLDOG UJ ESZTENDŐT összes tagtársainak és barátainak a Központi Elöljáróság. Szövetségünk akciója a bányaaltisztek és segédtisztek nyugbére ügyében. A m. Mr. kormány, az 1925. évi XXXIV. t. c. felhatalmazása alapján, 1927. január hó 1-től az összes bányatárspénztárakat az OTI kebelében összpontosította. Ezen összpontosítás, noha a már nyugállományban levő bányaaltisztek többségének lényeges javulást hozott szemben a bányatársládák által a pénz értékének devalvációja folytán nyújtott csekély nyugdérrel, a bányaaltisztek nagy része hátrányos helyzetbe került, mert egyes bányatárspénztárak a mainál jelentékenyen ősebb nyugbérjárulék ellenében, a jelenleg érvényben levő havi 100 pengő legmagasabb nyugbérrel szemben, havi 180—200 pengőt is biztosítottak tagjaiknak és pedig nem 40, hanem 32—35 évi szolgálat után már a 60-ik életévtől kezdve, szemben a mai 65-ik életévvel.. Azonkívül több bányatárspénztár természetbeni járandóságokat is biztosított nyugdéreseinek. A szövetségünkben tömörült bányaaltisztek és segédtisztek az elnökség irányításával már az 1931-ik évben mozgalmat indítottak a mai bányanyugellátásoknál fenálló sérelmek orvoslására. 1932. február havában nyújtotta át a bányász tagtársak sérelmeit és kívánságait tartalmazó első memorandumot ügyészünk, dr. Usetty Béla orszgy. képviselő vezetésével és Kocsán Károly ország képviselő részvételével szövetségünk elnöksége dr. Scholtz Kornél államtitkárnak. A memorandumban foglalt kvánságokra vonatkozólag akkor azt válaszolta az államtitkár úr, hogy a bányanyagbérek törvényes rendezésének keretén belül figyelembe veszi majd kívánságainkat. Sajnos, az ígérethez fűzött reményeink nem valósultak meg. A bányanyagbérügy törvényes rendezése még ma sem történt meg és ez késztette az elnökséget és bányász tagtársainkat, hogy újabb, kimerítőbb memorandummal forduljunk a Belügyminisztériumhoz. Ezt az újabb memorndumot az elmúlt év november hó 30-án nyújtotta át ügyészünk, dr. Usetty Béla orszgy. képv. egy nagyobb küldöttség élén, dr. Scholtz Kornél államtitkárnak. A memorandumban foglalt kérelmek támogatására annak átadásánál megjelentek dr. Zsigmondy Gyula, Scheuer Róbert, Kosztics Milán ország. képviselők és Gácsér János dorogi bányaigazgató. Szövetségünk részéről Nemes Károly elnök, Kabert Rezső titkár, a bányakerületek