Művezetők Lapja, 1935 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

é­ kaszünet, weekend). 24. A tisztviselők és művezetők, fizetési átlaga. 25. Fizetések alakulása kis-, közép- és nagybankoknál és egyéb vállalatoknál. 26. Hogy éljen a tisztviselő? ( Torna, mozgás, életmód.) 27. Örök igazságok, híres emberek mondásai. 28. Ismeret­­terjesztő rész. 29. Szakcikkek. Az évkönyv bolti ára 5­— pengő, melyet szó­­szövetségünk tagjai előjegyzés esetén 3.— pengős jutá­nyos áron biztosithatnak maguknak. Az előjegyzé­sek céljaira szövetségünk irodájában­­v áll i. t. tag­jaink rendelkezésére. HÁZASSÁG. Tabár Erzsébet kisasszonyt, Tabár Henrik tagtársunk­nak, az ózdi kerületi, egyesületünk érdemes elnökének leá­nyát eljegyezte Purjesz László, a Weiss Manfred acél- és fémműves r. t. tisztviselője. Fekete Ica kisasszony, Fekete Ferenc V. kerületi tag­társunk leánya és Jármai (Jedlicska) Ferenc házasságot kötöttek. Boldogságot kívánunk! MEGHÍVÓ. Frommer József okt. gépészmérnök, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. mérnöke 1935. január 2-án, szerdán d. u. 6 órakor a Kir. József Műegyetem Elektrotechnikai Tanszékének nagy előadótermében (I., Budafoki­ út 8.) „A fotocella mint vezérlőszerv“ címen kísérleti bemutatásokkal és vetített képekkel kísért előadást tart, melyre tagjainkat meghívja a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Rádiószakosztályának Elnöke. Tartalom : Fotocellás kapcsoló berendezések és azok alkalmazásai­­ a­ léghéjjas dektrocsövek (erősítő csővel); b) ködfénykisülési csövek ; c) rácsvezérlésű izzókatódás és gáztöltésű csövek, kapacitásváltozás­sal működtetett kapcsoló berendezések. MŰVEZETŐK LAPJA XXXVIII. évf. 1. szám. Szakelőadások A műszaki munka nemzetgazdasági jelentősége. (Folytatás.) Ma is ott tartunk, hogy a népek esztelen ver­sengése, kapzsi uralomvágya, egyesek bitorolt elő­nyeinek a minden jog és igazság ellen törekvő állan­­dósítási akarata szembeszáll az élet örök igazságai­val, az emberi együttműködésre szánt erőkkel és pusztítja azt, amit termelt, terjeszti a nyomort, amely ellen küzdeni volna kötelessége s szembeállítja az öldöklés eszközeit a teremtő géniusz nagy telje­sítményeinek. Í­e a mérnöki, ne a műszaki munkát hibáztas­sátok ! Hibáztassátok a logika, a természet örök igaz­ságai, az emberiesség, a jogosság törvényeinek az ismeret hiányát és lábbal tiprását. Az elektromos áram melegít a télben, dolgozik helyettünk, hangot visz és hoz a végtelenségig, szépet, hasznosat, jót tesz, ha tudunk vele bánni, azonban rombol és pusztít és gyilkol, megsemmisít mindent, ha törvényeit, szabályait nem ismerve, tudatlan kéz­zel nyúlunk hozzá ! Az emberi kultúrát a mai fokra, amelyen 2000 millió ember élhetne boldogságban, a technika segí­tette. Soha mér­nök kenyeret senkinek a szájából ki nem vett, soha mérnök ehhez segítséget nem adott. Ezt a sajnálatos szerepet eljátszották mások a múlt­ban is, ma is. Mi­, a műszaki munka emberei, szemébe nézhetünk a túltermelés vádjának. Amerikában, a Columbus egyetem mérnöki labo­ratóriumának a számításai szerint az a többletmunka, az a Sokszorozódás, amihez az emberiséget 100 év alatt a technikai fejlődés juttatta, 9.000.000-szoros. Ebből 8,766.000-szeres az utolsó 30 év eredménye. Ezzel a többtermeléssel azonban nem haladt­ a fogyasztás és a vásárlóképesség. A többlet, mint haszon­, a vállalkozóé lett. Erről a technika nem tehet. A helyes nemzetgazdasági politika feladataiért volna ezeket a nagy eredményeket a nemzet javára biztosítani és Amerika az ő gazdaságpolitikájával juttatta a világot a mai helyzetbe. Amerika minden ellenőrzés nélkül hagyta a gazdasági fejlődést, tete­jébe még azzal segítette a világválságot, hogy részese lett a békekötésekkel az elért fejlődés gazdasági és hitelélet­ szerveinek, kereskedelmi kapcsolatainak a szétbomlasztásában. Íme : a műszaki munka és a nemzetgazdaság kapcsolata ! Hogy a baj hol van! Azt ma már A merika is látja, amely ha nem teremt rendet, az évtizedes hibás politika folytán keletkezett bajokban oda fog jutni, ahová került Franciaország 143 és Oroszország 17 év előtt. Ezt már ők is tudják. Sok jel­szól emellett. Bizonyítják ezt pl. 1934 augusztus 5-én mondott szavai Rooseveltnek: „Kern lehet az egyiknek a javát a másik kárára szolgálni. A civilizáló csak akkor fejlődhetik, ha az egyéni kívánságok­­ beleolvadnak az önzetlen és gyakorlati együttműködésbe. A tisztességes üzleti érdekeket nem szabad bán­tani, azonban új rend lépett életbe és nem lehet szó arról, hogy visszatérjenek, a foggal és körömmel dolgozó üzleti időszakhoz. A csak maguk érdekeit szolgáló üzletemberek olyan akadályai a nemzeti megújhodásnak, mint a szárazság, amely tönkretette a termést !“ A világ anyagi leromlásának az az amerikai szellem az oka, amelyr­ől Roosevelt megemlékezik s ha ezzel szemben a­z volna, amelyet Roosevelt állít kívánatosnak, a technikai alkotás teljesen érvénye­sülne az emberiség boldogításában. Világválság! Igen az. És komoly tényezők mondják, olyanok, akik előtt nem ismeretlenek a világhatalom mozgatóerői, mint pld. a Páris környéki békék egyik most már ,,mea culpázó“ alkotója , Lloyd George, aki 1934. szeptember 16-án írt cikkében ezt mondja : „a világ­válság okául a túltermelést és az alacsony árakat állítják oda. Ez tévedés. A túltermelés jórészt meg­­szűnt és az árak 1932 óta Angliában kissé, az okam­ban lényegesen emelkedtek,­ és a válság egyre tart, mert okai : a páriskörnyéki békék. És ezt mondja lord Fnowden a Daily Mail 1934. szeptember 18-án írt „Hova megy Európa“ cikké­ben : „Az európai nyugtalanság és bizonytalanság és a paktománia oka : Versailles és a többi béke. Addig nem lesz nyugalom, amíg ezek nem revideál­­tatnak.“

Next