Művezetők Lapja, 1937 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
XI. évi 1. szám. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja : 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖKSzerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Vil., Német utca 32. sz. 1. emelet. Telefon: 1-324-68. Budapest, 1937. január 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok, stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztőség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemények a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. Az évfordulóhoz! Az 1937-es évforduló Szövetségünk életében igen jelentőségteljes fordulópontot jelent, mert ez évben lép Szövetségünk fennállásának negyvenedik évébe. Negyven év egy szövetség életében szép idő, a tagok életében pedig egy munkában eltöltött emberöltő. A negyven év munkájáról és eredményeiről majd más alkalommal emlékezünk meg, most az évforduló alkalmából hálát adunk a Mindenhatónak, hogy Szövetségünknek és a kerületi vezetőségeknek, valamint az összes tagoknak kitartást, erőt, egészséget, munkakedvet és türelmet adott ahhoz, hogy Szövetségünket az érdemes alapítók szellemében vezethettük és az ipari és üzemi művezetők és hasonló munkakörű szaktisztviselők jóléti intézményei mellett, azok erkölcsi testületévé és érdekképviseletévé sikerült kifejleszteni. Az elmúlt 40 év második fele a háborút követő gazdasági válság folytán különösen súlyos feladatok elé állította Szövetségünk vezetőségét. Ez a válság az elmúlt 1936-os évben sem enyhült Szövetségünkre, mert a válság folytán állásnélkülivé vált nagyszámú idősebb tagtársaink segélyezésének kielégítése fokozott mértékben veszi igénybe Szövetségünk anyagi erejét. Szövetségünk életében — különösen az utolsó évtizedben — leginkább a szociális problémák kerültek előtérbe. Az ipari és üzemi vezetés terén észlelhető egyoldalú verseny és a helyzet kihasználása úgy az elhelyezkedés, mint az előmenetel terén mind súlyosabbá teszi a művezetők és hasonló ipari és üzemi alkalmazottak helyzetét. Az erkölcsi aláminősítések, jogviszonycsorbítások, illetmény-, és nyugdíjcsökkentések és a terhek átruházása úgyszólván napirenden vannak. Ezek ellen egyénenként védekezni egyenlő az öngyilkossággal. Méltányosságra, vagy szerzett jogokra hivatkozni teljesen reménytelen kísérletezés. Törvényes jogorvoslatkeresés a bizonytalan jogviszony folytán kétséges, költséges és az izgalmakon kívül a munkahelyekről való kizárásra vezethet. Minden társadalmi réteg csak a saját szakmabékéivel való tömörülése által képes érdekeit képviseltetni és céljainak elérésében eredményt elérni. Kívánjuk, hogy az 1937. jubileumi esztendő valósítson meg azokból a problémákból, melyekért évtizedek óta küzdünk, mentől többet. A legégetőbb kérdések: a szolgálati és jogviszonynak méltányos rendezése, akár az évek óta húzódó magán alkalmazotti törvény keretében, vagy az 1910—1920. M. E. sz. kormányrendelet kiegészítésével, a munkaalkalmaknak igazságos elosztása, a protekció kiküszöbölése, a kereseti viszonyok arányos rendezése, a nyugdíjas közalkalmazottaknak az iparvállalatok és üzemek létszámából való elbocsájtása mellett állás nélküli, vagy idő előtt nyugdíjazott alacsony nyugdíjjal bíró alkalmazótakkal való felváltása, a munkaidőnek a rendezése és a kényszerű félidőben végzett munkának méltányos díjazása, a művezetőknek és hasonló alkalmazottaknak úgy a köz-, mint a magánüzemeknél egységes és a szaktudásnak megfelelő minősítése, a bányász kartársak öregségi és rokkantsági biztosításának újabb rendezése az OTI keretében és külön képviselete az OTI önkormányzatában, a fővárosi művezetők sérelmeinek az orvoslása, a magnóvállalati nyugdíjpénztáraknak végleges és méltányos rendezése, a nyugdíjszabályzat rendelkezéseit túlhaladó, úgynevezett protekciós nyugdíjaknak a megfelelő nívóra való leszállítása és a méltánytalanul csökkentett nyugdíjaknak a felemelése, a vállalati nyugdíjalapokra hárított, valamint az öregségi és rokkantsági biztosítással foglalkozó egyesületek által jegyzett hadikölcsönöknek méltányos valorizációja, vagy ezen intézeteknek a hadikölcsönük méltányos kamatozásának megfelelő kormánytámogatása, a magánan halmazotti különadónak az eltörlése, stb. És végül az összes ipari és üzemi szakbeli vezetők és szaktisztviselőknek Szövetségünkbe való tömörítése, hogy a felsorolt problémák mielőbbi megoldásához erkölcsi erőnk és tekintélyünk elegendő súllyal bírjon. Sajnos, ezek a problémák eddig csak szaporodtak, azonban minden művezetőnek és hasonló alkalmazottnak elsőrendű érdeke legyen az, akár tagunk. Vagy szövetségünkön kívül álló, hogy ezek a kérdések közmegelégedésre mielőbb megoldáshoz jussanak. Kívánjuk, hogy az 1937-es jubileumi évben Szövetségünk hazánk ipari és üzemi szakmabeli vezetőalkalmazottainak a támogatásával ezeket a problémákat egy nagy lépéssel vigye megoldásuk felé. Szövetségünk minden tagjának, jóakarójának, barátjának és lapunk hirdetőjének boldog újévet kívánunk! Művezetők Országos Szövetsége központi elnöksége és választmánya.