Művezetők Lapja, 1937 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
58 MŰVEZETŐK LAPJA XL. évf. 1. szám. Kü ktettségiek a főváros polgármesterénél. Mint már arról többször megemlékeztünk, a főváros közigazgatási intézeteinél és üzemeinél, az ott alkalmazott ipari és üzemi művezetők, gépészek és elektrikusok minősítése, jogviszonya és nyugdíjbiztosítása terén számos sérelem és kívánság merült fel, melyek a folyó évben végrehajtott státuszrendezés után még súlyosbodtak. Szövetségünk ezekben a kérdésekben külön memorandumot terjesztett dr. Szendy Károly polgármester elé és a státuszrendezés után pedig karöltve az érdekelt Gépészek Országos Szövetsége és Villamosművek Országos Szövetsége vezetőségeivel közös mozgalmat indított ebben az ügyben. December 10-én a három Szövetség vezetőségeiből álló küldöttség dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő, jogtanácsosunk vezetésével megjelent dr. Szendy Károly polgármesternél, hogy a fennálló sérelmek orvoslását kérjék. Dr. Usetty Béla az általunk is támogatott közös memorandum átadása mellett, előadta a sérelmeket és kérte a polgármestert, hogy azokat megvizsgálni és orvosoltatni szíves legyen. Dr. Szendy Károly polgármester kifejtette errevonatkozó álláspontját és hangsúlyozta, hogy ő inkább kevesebbet ígér és többet tesz, mint fordítva, de hogy az összes érdekelteket ki tudja elégíteni, arról szó sem lehet, mert a szűkre szabott anyagi előirányzat ezt lehetetlenné teszi. Sajnos, sok oly érvet hozott fel, melyek előtt meg kell hajolnunk. Az üzemiekre vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy az ottani ügyek az illető üzem vezetőségei alá tartoznak, melyeknek önrendelkezési jogába ő nem avatkozik bele. A közigazgatásiaktól kimutatást kért a szolgálati év, beosztás és egyéb adatok feltüntetésével, hogy annak alapján dönthessen. Hangsúlyozta, hogy az ország jövedelmének 60 százalékát a közintézmények emésztik fel. Ezt a magas arányszámot emelni már nem lehet. Ellenben, ahol méltányosnak mutatkozik és a körülmények is megengedik, ottan segíteni fog. Felsőipariskolát végzettek katasztere. A Magyar Műszaki Szövetség felhívja a hazai felsőipariskolák végzettjeit (a magyarhonos kassaiakat is), hogy pontos lakcímüket, évfolyamukat, jelenlegi foglalkozásukat levelezőlap útján sürgősen közöljék a szövetséggel, mely a kari érdekek hathatósabb védelme érdekében a gyakorlati technikusok országos kataszterét állítja fel. A szükséges kataszteri adatok a szövetség ügyvezetőségéhez, V., Kádár utca 5. címzendők. A „Magyar Műszaki Szövetség“ fenti felhívásának lapunkban szívesen helyt adunk és a magunk részéről is felkérjük érdekelt tagjainkat, hogy a személyükre vonatkozó kívánt adatokat a megadott címre elküldeni szíveskedjenek. Az elnökség. A kerületi közgyűléseken és havi ülésekein minden tag ott legyen! 40 éves szolgálati jubileum. Kellemes kötelességünknek kell utólag eleget tenni azáltal, hogy megemlékezzünk egy érdemes, régi kartársunknak, Rubits Józsefnek, a Magyar Fém-és Lámpaárugyár osztályvezetőjének 40 éves szolgálati évfordulójáról, mely 1936. év július 31-én tartatott meg, azonban csak most jutott tudomásunkra. Rubits József kartársunk munkahelyén, mint elsőrendű szakember, lelkiismeretes és céltudatos vezető, mindig megállta a helyét és a 40 éves évfordulót vele együtt a vállalat vezetősége, kartársai és barátai is méltóan megünnepelték. Rubits József kartársunknak és barátunknak, aki egyben Szövetségünknek központi választmányi tagja és a XXXI. sz. kőbányai kerületi egyesületünk érdemes elnöke, szívből gratulálunk. ----------- i iiMWi I I ^4»» ---------- A számok beszélnek. (Beküldött közlemény.) Bizonyára a Szövetség minden tagja előtt rokonszenvesnek tűnt fel az I. számú óbudai kerületnek az az indítványa, hogy minden tag, aki betöltötte 65-ik életévét, segélyállományba helyeztessék, tekintet nélkül arra, hogy állásban van-e vagy nincs. Az indítvány tetszetős, de a kiviteléig még hosszú azért és akadályokkal telített, amelyeknek áthidalása nem könnyű. Ahogy a kerületi jegyzőkönyvekből látom, a legtöbb úgy véli, az akadályok áthidalását a legegyszerűbben elérni, hogy megszavazza a matematikus költségeit és az majd elintézi a kérdést. Ez hasonlít a magasabb politikai eljárásokhoz, ahol, hogy egy kellemetlen kérdéssel ne kellessen foglalkozni, úgy azt átutalják egy bizottságnak, ez viszont tovább utalja egy albizottságnak s így tovább. A kérdés nekünk, tagoknak, rokonszenves, de ne felejtsük, hogy a matematikus, akire áthárítjuk a kérdés megoldását, nem az érzelmek embere! Ő csak száraz számokkal és adatokkal dolgozhat és amellett nagyon elővigyázatos és tekintettel felelősségére, nagyobb biztonsági kulccsal kell számolnia. Félő az, hogy ebben a kérdésben, ha bármily szerényen is számolna, a végeredmény — mint eddig már előfordult — kellemetlen meglepetés lesz. Éppen ezért vizsgáljuk meg főbb vonásaiban pontosabban a számításba kerülő adatokat. A ma kifizetésre kerülő segélyek összege 5000 pengő havonta, az indítvány életbelépése esetén 138 tag kerülne segélyállományba, ami havonta köb. 2200 pengővel emelné a kifizetésre kerülő segélyek havi összegét, viszont a segélyállományba lépők havi tagsági díjával csökkenne a bevétel kb. havi 900 pengővel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az átlagos életkor az utóbbi években rohamosan javult, tehát többen érik el a segélyezés idejét. Mindezekkel a tényekkel számolni fog a matematikus is. Kérdés tehát az, hogy honnan veszi majd a fedezetet? Helyesnek találnám, ha a kérdéssel számszerűleg alaposabban foglalkoznánk, mert valószínű, hogy