Művezetők Lapja, 1937 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1937-02-01 / 2. szám

XL. évf. 2. szám. Ki .Budapest, 1937. február 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok, stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja : 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenéb­en kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Német­ utca 32. sz. 1. emelet. Telefon: 1-324-68. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztő­ség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemé­nyek a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. A gyáripari határidőnyilvántartás. Közli: Wopaletzky Károly gépészmérnök. Hozzászólás a «Magyar Racionalizáló Bizottság» és a «­Magyar Mérnök- és Építész-Egylet» közgazdasági szak­osztálya által rendezett hasonló tárgyú előadásokhoz.) A határidő nyilvántartása gyáriparban egy igen fontos tényező, bár egységes ily nyilvántartó szerve­zetről alig leh­et beszélni, mert a gyárüzem nagysága és a gyártmányok minem­űsége szerint a szervezet egymástól teljesen eltérő leh­et, miért is csak általános elvekről és a gyártmányok természetének leginkább megfelelő kiviteli módokról lehet szó. Legfontosabb, hogy a gyártmányok szállítási, illetőleg előállítási határidejére befolyást gyakorló részlethatáridők összhangzásba kerüljenek egymás­sal és a főhatáridővel. Ennek az összhangnak a megteremtése és ebből kifolyólag úgy a fő, mint a részlethatáridők­nek a megállapítása és nyilvántar­tása kellő szaktudás mellett úgyszólván mechanikus munka, legyen az akár írásban vagy szemléltető módon lefektetve. A helyes nyilvántartásnak legfőbb kelléke, hogy az azzal foglalkozó szakember teljes ismeretében legyen a készülő gyártmányok mineműségével, azok elkészítési módjával és munkaidejével, valamint a rendelkezésre álló gépek és berendezések teljesítmé­nyeivel, hogy azoknak leggazdaságosabb kihasználása mellett a gyártmányokat a lehető legmegfelelőbb mó­don és sorrendben a leggyorsabban és legolcsóbban lehessen előállítani és az egyes részműveletek idejéről pontos nyilvántartást lehessen vezetni. Kiinduló­pontul a gyártmányokról készült raj­zok szolgálnak, melyek alapján bírálandó el az a körülmény, hogy határidő szempontjából új gyárt­mányról, részben kész , vagy félkész áruból össze­tett, vagy mindhárom eshetőségből eredő gyárt­mányokról van-e szó? Mindezek mellett még számí­tásba kell venni az anyagbeszerzés lehetőségeit és állandó pontos nyilvántartást kell vezetni úgy a meglévő különféle szabványos méretű, alakú és mi­nőségű raktáron tartandó és beszerzés alatt álló anyagokról, valamint a külön beszerzendő anyagok szállítási határidejéről. A határidőknek megközelítőleg pontos előirány­zására és megállapítására befolyást gyakorolnak: 1. A rendelést lebonyolító adminisztráció. 2. A szerkesztés és kalkulációs munkálatok. 3. Az anyagbeszerzési határidő. 4. A minták (modellek) beszerzése vagy készí­tési határideje. 5. Az öntöde vagy kovácsműhely munkaideje. 6. A részletmegmunkáló műhelyek részletmunka­­idejei külön-külön és egymás között. 7. A szerelőműhelyek munkaidejei. 8. A gyártmány kipróbálása, festése, csomagolása és szállítása. 9. A helyszínre való szállítás. 10. A felállítás és végleges szerelés ideje. 11. A helyszínen való kipróbálás és átadás határ­ideje. Ez a tizenegy tényező döntő befolyással bír a határidőknek pontos betarthatóságára, tehát fontos, hogy a nyilvántartó egyrészt teljesen tisztában legyen az összes közreműködő szerveknek a tevékenységé­vel, elfoglaltságával és teljesítményeivel, másrészt pedig képes legyen ezeknek a szerveknek a harmo­nikus együttműködését biztosítani és az együttműkö­dés várható eredményeit megbízható nyilvántartásba venni. Természetes, hogy az összes tényezőknek, a sike­res együttműködésben a közös célt kell szolgálatok és a határidő nyilvántartást vagy az egész vállalat adminisztrációjába kell beilleszteni, vagy pedig erre a célra egy külön szervezetet kell felállítani. Az előbbi eset növeli az egyes tényezők felel­őségérzetét, míg az utóbbi a felelőség oroszlánrészét az önálló szervre vagy személyre hárítja. A határidők nyilvántartásának és betarthatósá­gának egyik legfőbb kelléke a rendelő fél részére megadható határidőknek minden eshetőség mérlegelé­sével való megállapítása. A rákényszerítést, — vagy az úgynevezett hasból megadott — határidők, — ha esetleg gondos utánjárással be is volnának néha tart­hatók, alkalmasak arra, hogy az abba a gyártási ágba tartozó teljes határidő programot felborítsák és zavart okozzanak. Ennek elkerülése végett az egyes gyártmányokra az előbb felsorolt körülmények figyelembevételével táblázatokba foglalt gyártási illetőleg szállítási határidő terveket kell előre kidol­gozni és az akvirálással foglalkozó osztályoknak vagy közegeknek rendelkezésére bocsájtani, melyek alapján a határidőket a rendelőkkel közölni és a gyártó és nyilvántartó osztályokat irányítani és ellenőrizni lehet. A határidő tervek kidolgozásánál részben a kal­kulál­t gyártási munkaidők is némi alapul szolgálhat­nak, azonban a határidőkre ennél sokkal nagyobb

Next