Művezetők Lapja, 1937 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1937-02-01 / 2. szám
XL. évf. 2. szám. Ki .Budapest, 1937. február 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok, stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja : 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Német utca 32. sz. 1. emelet. Telefon: 1-324-68. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztőség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemények a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. A gyáripari határidőnyilvántartás. Közli: Wopaletzky Károly gépészmérnök. Hozzászólás a «Magyar Racionalizáló Bizottság» és a «Magyar Mérnök- és Építész-Egylet» közgazdasági szakosztálya által rendezett hasonló tárgyú előadásokhoz.) A határidő nyilvántartása gyáriparban egy igen fontos tényező, bár egységes ily nyilvántartó szervezetről alig lehet beszélni, mert a gyárüzem nagysága és a gyártmányok mineműsége szerint a szervezet egymástól teljesen eltérő lehet, miért is csak általános elvekről és a gyártmányok természetének leginkább megfelelő kiviteli módokról lehet szó. Legfontosabb, hogy a gyártmányok szállítási, illetőleg előállítási határidejére befolyást gyakorló részlethatáridők összhangzásba kerüljenek egymással és a főhatáridővel. Ennek az összhangnak a megteremtése és ebből kifolyólag úgy a fő, mint a részlethatáridőknek a megállapítása és nyilvántartása kellő szaktudás mellett úgyszólván mechanikus munka, legyen az akár írásban vagy szemléltető módon lefektetve. A helyes nyilvántartásnak legfőbb kelléke, hogy az azzal foglalkozó szakember teljes ismeretében legyen a készülő gyártmányok mineműségével, azok elkészítési módjával és munkaidejével, valamint a rendelkezésre álló gépek és berendezések teljesítményeivel, hogy azoknak leggazdaságosabb kihasználása mellett a gyártmányokat a lehető legmegfelelőbb módon és sorrendben a leggyorsabban és legolcsóbban lehessen előállítani és az egyes részműveletek idejéről pontos nyilvántartást lehessen vezetni. Kiindulópontul a gyártmányokról készült rajzok szolgálnak, melyek alapján bírálandó el az a körülmény, hogy határidő szempontjából új gyártmányról, részben kész , vagy félkész áruból összetett, vagy mindhárom eshetőségből eredő gyártmányokról van-e szó? Mindezek mellett még számításba kell venni az anyagbeszerzés lehetőségeit és állandó pontos nyilvántartást kell vezetni úgy a meglévő különféle szabványos méretű, alakú és minőségű raktáron tartandó és beszerzés alatt álló anyagokról, valamint a külön beszerzendő anyagok szállítási határidejéről. A határidőknek megközelítőleg pontos előirányzására és megállapítására befolyást gyakorolnak: 1. A rendelést lebonyolító adminisztráció. 2. A szerkesztés és kalkulációs munkálatok. 3. Az anyagbeszerzési határidő. 4. A minták (modellek) beszerzése vagy készítési határideje. 5. Az öntöde vagy kovácsműhely munkaideje. 6. A részletmegmunkáló műhelyek részletmunkaidejei külön-külön és egymás között. 7. A szerelőműhelyek munkaidejei. 8. A gyártmány kipróbálása, festése, csomagolása és szállítása. 9. A helyszínre való szállítás. 10. A felállítás és végleges szerelés ideje. 11. A helyszínen való kipróbálás és átadás határideje. Ez a tizenegy tényező döntő befolyással bír a határidőknek pontos betarthatóságára, tehát fontos, hogy a nyilvántartó egyrészt teljesen tisztában legyen az összes közreműködő szerveknek a tevékenységével, elfoglaltságával és teljesítményeivel, másrészt pedig képes legyen ezeknek a szerveknek a harmonikus együttműködését biztosítani és az együttműködés várható eredményeit megbízható nyilvántartásba venni. Természetes, hogy az összes tényezőknek, a sikeres együttműködésben a közös célt kell szolgálatok és a határidő nyilvántartást vagy az egész vállalat adminisztrációjába kell beilleszteni, vagy pedig erre a célra egy külön szervezetet kell felállítani. Az előbbi eset növeli az egyes tényezők felelőségérzetét, míg az utóbbi a felelőség oroszlánrészét az önálló szervre vagy személyre hárítja. A határidők nyilvántartásának és betarthatóságának egyik legfőbb kelléke a rendelő fél részére megadható határidőknek minden eshetőség mérlegelésével való megállapítása. A rákényszerítést, — vagy az úgynevezett hasból megadott — határidők, — ha esetleg gondos utánjárással be is volnának néha tarthatók, alkalmasak arra, hogy az abba a gyártási ágba tartozó teljes határidő programot felborítsák és zavart okozzanak. Ennek elkerülése végett az egyes gyártmányokra az előbb felsorolt körülmények figyelembevételével táblázatokba foglalt gyártási illetőleg szállítási határidő terveket kell előre kidolgozni és az akvirálással foglalkozó osztályoknak vagy közegeknek rendelkezésére bocsájtani, melyek alapján a határidőket a rendelőkkel közölni és a gyártó és nyilvántartó osztályokat irányítani és ellenőrizni lehet. A határidő tervek kidolgozásánál részben a kalkulált gyártási munkaidők is némi alapul szolgálhatnak, azonban a határidőkre ennél sokkal nagyobb