Ipari Művezetők Lapja, 1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

­ 11. évf. 1. szám. IPARI ÖVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, malmok, textilgyárak, építővállalatok, stb. művezetőinek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, FELELŐS SZERKESZTŐ, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja: 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. WOPALETZKY KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vill., Német­ utca 32. sz. I. emelet. Telefon: 132—468. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztő­ség címére, minden egyéb­ levelezés és pénzküldemé­nyek a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található: kedden és pénteken este 6—7-ig. Az évfordulóhoz! Az elmúlt 1939-es év külpolitikai és világgaz­dasági bonyodalmai és az ebből eredő gazdasági za­varok folytán bővelkedett az aktuális eseményekben és az azokkal járó izgalmakban. Ebből kifolyólag a már régóta szőnyegen lévő összes társadalmi és szo­ciális kérdések megoldása elé súlyos akadályok gör­dültek. Ezek között az aktuális kérdések között még részben megoldatlan maradt a művezetők jogviszo­nyát érintő néhány igen fontos törvényes intézkedés. Ennek dacára az iparvállalatok, gyárak, üzemek és műhelyek művezetői és hasonló foglalkozású szak­közegei a jobb jövőbe vetett bizalommal és hazafiúi kötelességtudással látták el feladatukat és minden tagtársunk a maga helyén megtette nemcsak a szo­rosan vett kötelességét, hanem azon felül is megtett mindent, amit a mostani időkben minden hazafiasan gondolkodó honpolgárnak meg kell tennie. Nem kételkedünk abban, hogy ugyanúgy meg­tette kötelességét minden a Szövetségünkön kívül álló kartársunk is. De ha azt kérdeznénk, hogy váljon a Szövetségünkön kívül álló kartársaink a szorosan vett hivatásbeli kötelességükön kívül eleget tettek a saját maguk, családjuk, hivatásbeli és társadalmi ér­dekvédelme szempontjából, akkor, sajnos, azt kell mondanunk, hogy ennek a kötelességüknek nem tet­tek eleget. Nem tettek ebbeli kötelességüknek eleget azért, mert ismerve megoldásra váró közös kérdéseinket, elvárják vagy közömbösen szemlélik, hogy helyettük — de nélkülük — kell síkra szállni a Szövetség vezetőségének minden aktuális érdekvédelmi kérdés­ben és úgyszólván ölbe tett kézzel várják, hogy az elért eredmények gyümölcsét az érte dolgozó Szövet­ségünk tagjaival együtt megoszthassák. A művezető tábor ezelőtt 30—40 évvel az ország dolgozó társadalmának igen fontos tényezője volt. Csak a Szövetségünkben tömörült tagjaink száma 6000-et tett ki. Akkor az volt a jelszó, amíg az ország 10.000 művezetője nem csatlakozik hozzánk, addig a művezetőtábor csonka marad! A trianoni igazságtalan békeparancs folytán meg­csonkított hazánk, nemcsak területileg, hanem ipa- 1940 Midőn az új évszámot először leírjuk, az európai horizont borús felhői árnyalják magyar hazánk égboltját és a céljaik felé előretörők között mi is megállunk és visszapillantunk megtett ujjaikra, hogy erőt merítsünk a még előttünk álló útra. Az elmúlt 1939-es esztendő, sajnos, nem váltotta be azokat a reményeinket, melyeknek az év elején kifejezést adtunk. Az aktuális művezetői problémák még most sem kerültek teljes megoldásra. Az érdekelt kortársak­nak, de különösen a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja művezetőinek a csatlakozása is csak nagyon gyéren indul meg. Az új esztendő küszöbén még nem sok jót remélhetünk, de hisszük, hogy ha minden érdekelt kar­­társunk nemcsak hivatásában, hanem társadalmi téren is megteszi kötelességét, akkor egyesült erővel sike­rülni fog a még megoldatlan kérdéseket mielőbbi megoldáshoz segíteni. Az évforduló alkalmából a Szövetség összes jóakaróinak, barátainak, tagjainak, valamint lapunk olvasóinak és hirdetőinek boldog­ új évet kívánunk! MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE IPARI MŰVEZETŐK LAPJA központi elnöksége és választmánya, szerkesztősége és kiadóhivatala. ma Budapest, 1940. január 1.

Next