Nemesfémipari Közlöny, 1927 (8. évfolyam, 1-30. szám)

1927-01-11 / 1. szám

568. oldal.NEMESFÉMIPARI KÖZLÖNY 1. szám. Valódi ezüst evőeszközök Állandóan nagy készlet Eredeti gyári áruk Szigeti Nándor és Fia­­I cégnél, Budapest, IV., Múzeum körút 17- Árdrágítás helyett csalás A rendőrség avatkozik bele az árdrágítási ügyekbe Nagy megnyugvást keltett a kereskedők körében az a hír, amelyet még a választások előtt kolportált a kormány egyik félhivatalos lapja, hogy megszüntetik az uzsorabíróságot és ezzel végre Magyarországon is újra életre kelhet a szabad kereskedelem. Mint ismeretes, az uzsorabíróságot még a háború­ban szervezte meg az akkori igazságügyi kormány azért, hogy különösen az élelmiszeruzsor­ásókat meg­­rendszabályozza. Az uzsorabíróság, akkor, amikor el voltunk zárva a külföldtől és a behozatal jóformán tel­jes mértékben szünetelt, megfelelt hivatásának, a vi­szonyok változásával azonban, amikor megindult a normális üzleti konkurrencia, természetesen fölösleges­sé vált ez a háborús intézmény is. Az illetékesek azon­ban — érthetetlenül — tovább is ragaszkodtak az uzso­­rabírósághoz és az idők folyamán réme lett a kereske­dőknek, mert eredeti céljától eltérőleg többnyire azok fordultak oda, akik hatósági segítséggel akartak egy­­egy rosszul sikerült üzletet rendezni. Különösen a részletkereskedőknek okozott sok bajt az uzsorabíróság. A beperelt adósok rendszerint úgy próbáltak fizetési kötelezettségük alól­ kibújni, hogy föl­jelentették­­ a kereskedőt áru uzsoráért , bizony bár­mennyire tapintatosan kezelték hivatalosan e kérdést, mégis rengeteg kellemetlenséget okoztak a kereskedők­nek. A kormány, úgy látszott a kereskedők álláspontját honorálta akkor, amikor — mint említettük — az uzso­­rabírósságot­­ megszüntette, a kereskedők legnagyobb meglepetésére azonban az uzsorabíróság feloszlatásá­­val nem szűntek meg a molesztálások, mert a rendőr­ég vette át a szerepét, amennyiben az összes árdrágí­tási ügyeket a rendőrség vette kezébe és jár el azokkal szemben, akiket árdrágításért feljelentenek. A feljelen­tetteket pedig csalással vádolják. Az uzsorabíróság feloszlatása tehát gyakorlatilag nem jelent semmit, mert hisz szerepét a rendőrség vette át, a kereskedelmi érdekeltségek pedig az illetékes ha­tóságoknál fognak eljárni, hogy végre visszaállítsák a szabad kereskedelmet. Szabad-e a gyémántot tűzbe tenni Új eljárás a gyémánt ékszerek forrasztásánál A szakértők véleménye ebben a kérdésben igen különböző. Vannak olyanok, akik, ha kezük ügyébe kerül a gyémántékszer, amelyen aranyművesi munkát akarnak végezni, minden meggondolás nélkül tűzbe teszik. A legtöbb aranyműves azonban óvatos és mi­előtt hozzáfogna munkájához, a gyémántot vagy bril­iánst kiveszi a foglalatból , így csak azután kezd el dolgozni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy úgy az egyik, mint a másik eljárás helytelen. Az óvatos mes­ter igen sok időt veszít, ha előbb kiveszi a követ, az pedig, aki minden meggondolás nélkül tűzbe teszi gyakran igen kellemetlen helyzetbe kerül, mert a kő színe a kő folytán megváltozik. Elveszti kékes tűz­ét és tejszínűvé válik. Nagy feltűnést keltett komoly szakkörökben dr. Magnus német egyetemi tanár kísérlete, amely vég­­kép megoldja ezt a kérdést. A kísérlet bizonyságot tesz amellett, hogy általában szabad a brilliáns és gyé­mántkövet tűzbe tenni, de csak akkor, ha a kő teljesen hibátlan, mert a repedt, hasadt kövek nem állják a magas hőmérséket és teljesen tönkremennek. Magnus tanár első kísérlete nem végződött teljes eredménnyel. Az iridium platina tégelyben hevített­ kő, bár nem veszített színéből, de veszített súlyából. A 800 fokra hevített gyémánt kb. 18­ ne-ot veszített súlyából, ha pedig magasabb hőbefolyásnak tették ki, úgy még többet. A vizsgálat megállapította, hogy a fedetlen tégelyben izzó kő anyagveszteségét a levegő elemei okozták. Hosszas kísérletezés után sikerült a próbál­kozásnak ezt a hiányosságát is kiküszöbölni. Tegyük föl, hogy platinagyűrűt, amelyben egy vagy több gyémántkő van, meg akarjuk forrasztani. A gyűrűt, de a követ is bekenjük folyékony boraksszal. Ezután elhelyezzük egy borsavas edénybe, úgy hogy a tárgyat sav ellepje, így hevítjük olyan hőfokra, amilyen épen szükséges. A hevítés után ü­vegbura alá helyezzük a gyűrűt, amig lassan lehűl. A gyűrű hibás részét megtisztítjuk a borsavtól és megforrasztjuk. A borba beágyazott kőnek pedig nem történhetik baja, aranyáruk nagybani készítője. Postaiak,­ csekk és claering sz. Budapest, VII., Wesselényi ucca 16. 43091. Folyósz. a Hermes bank Alapittatott, 1901. és V. a. Rákóczi úti fiókjánál. Állandóan készít és raktáron tart. Pecsét-, mirta-, rubin-, zafír-, savángyöngy és onyx-gyürüket és függőket orv. neure brossokat és egyéb elsőrangú kivitelű commerc, bijouterie és galanterie-árukat. Tutenkámon függő­ különlegességek S. A. STEINDLER ARNOLD minden darab áruban. Eladás csak nagykereskedőknek

Next