Nemesfémipari Közlöny, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-03 / 1. szám

két szakmai kereskedő ellen hozott elsőfokon 14—14 napi fogházra szóló büntető ítéletet. Egy harmadik esetben pedig a győri kir. törvényszék két havi fogház­ra szóló büntető ítéletet hozott. A bizományi ügyletek fenntartása érdekében szük­séges tehát egyrészről, hogy a detailista az áruk elszá­molásánál a legnagyobb kötelezettségtudással, a nagy­­kereskedő pedig fokozott óvatossággal járjon el, mert a mai viszonyok között, amikor az egymásrautaltság szüksége az eddiginél nagyobb mérvben jelentkezik e szempontok figyelmen kívül hagyása előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy a megszabott hitelkereteket még a bizományi ügyletek tekintetében sem szabad túllépni. A kereskedői tisztesség tekintetében ébredő kétely megszüntetheti azt a bizalmat, mely nélkül a bizományi ügyletek fenntartása nem képzelhető. A betegsegítő és balesetbiztosító ágazatoknak a Társadalombiztosító Intézetben az öregségi és rokkant­sági ágazatokkal való egyesítése folytán az egész biz­tosított létszámnak a teljesen új megállapítása válik szükségessé és ennélfogva mindenki, aki eddig a beteg­­segítésre és balesetbiztosításra kötelezett és bejelen­tett biztosított volt és ezenkívül természetesen minden biztosításra kötelezettet, ki újonnan belép, teljes nacio­­náléjával be kell jelenteni. Tekintet nélkül, hogy más kötelező biztosítás alapján kívül előzőleg be volt je­lentve. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása érdekében a népjóléti miniszter fontos rendeletet adott ki, mely­ben az eddig bejelentettek és ennélfogva pénztári ta­gok bejelentési körülményeit és az újonnan bejelen­­tendőkre vonatkozó eljárást tisztázza. A rendelet főbb intézkedései a következők: Január elsején lépett életbe a rendelet. A munkaadók kötelesek — a háztartási alkalma­zottak kivételével — mindazokat a munkavállalókat, akik 1927: XXI. tc., valamint az 1928: XL. tc. rendel­kezései szerint csak betegségi biztosításra, vagy csak öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosí­tásra vagy mindkét biztosításra kötelezettek, s akik az 1929. évi január hó elsején alkalmazásukban állanak, az ettől a naptól számított 15 nap alatt az Országos Társadalombiztosító Intézetnek annál a helyi szervénél bejelenteni, amely az illető munkavállalók betegségi biztosítását ellátja, illetőleg ellátná, akkor, ha azok betegségbiztosítási kötelezettség alá esnek. A baleseti biztosítás díjat fizető munkaadó azt a január elsején nála alkalmazásban álló alkalmazottját aki sem betegségi, sem öregségi biztosításra nem köte­lezett, a január 15-iki időpontig és a jelzett helyen szintén bejelenteni köteles. Kiket kell bejelenteni. A bejelentést teljesíteni kell, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállalók megelőzőleg a betegésgi vagy a balesetbiztosítás szempontjából be voltak-e már jelent­ve vagy sem. A bejelentést az öregségi stb. biztosítás céljára akkor is teljesíteni kell, ha betegségi biztosítás szempontjából bejelentésre a fennálló szabályok sze­rint nem volna szükség. A háztartási alkalmazottakat a jelen rendelettel megállapított általános bejelentések során munkaadóik nem kötelesek bejelenteni. Az Országos Társadalombiztosító Intézet a nála nyilvántartott biztosításra kötelezett háztartási alkal­mazottakat 1929 január elsejétől kezdődő hatállyal hi­vatalból újból napibér osztályokba sorozza. (Főként azért van szükség az általános új bejelentésre.) A ja­nuár első napjáig érvényes mai rendelkezések szerint fennálló I. és II. napibérosztályokba sorozott háztartási alkalmazottakat az új II. napibérosztályokba soroz­zák, a régi III., IV., V., Vb, Vll és Vili. napibérosztá­­lyokban levő háztartási alkalmazottakat pedig január elsejétől az eggyel alacsonyabb sorszámú új napibér­osztályokba kell sorozni. E besorozásról a munkaadók a legközelebbi hátraléki kimutatás megküldése alkal­mával értesítendők s az ellen 8 nap alatt új bejelentés­sel lehet változtatást kérni. Azokat a biztosításra kötelezetteket, akik az 1929. évi január hó első napja után lépnek alkalmazásba a 6000.évi, 1928. NMM. számú rendeletben megállapí­tott szabályok szerint kell bejelenteni, amelyek nagy­jából az itt felsoroltakkal egyezők. Az elrendelt általános bejelentést a rendelethez mellékelt megfelelő űrlapokon kell teljesíteni. Az I. számú mellékletnek megfelelőt használák azok a mun­kaadók, akik öt vagy ennél kevesebb alkalmazottat je­lentenek, a II. számú űrlapot pedig az ötnél több mun­kavállalót (alkalmazottat) bejelentő munkaadónak. Űrlapok kitöltése. Azok a munkaadók, akik heti vagy havi bejelentési jegyzékkel jelentenek be, az általános bejelentést" nem "az előbb említett űrlapon, hanem az 1929. évi elsőheti, illetve elsőhavi bejelentési jegyzékkel teljesítik. Ez ok­ból a bejelentési jegyzékben minden egyes munkavál­lalóra vonatkozó összes rovatokat ki kell tölteni, te­kintet nélkül arra, hogy a munkavállaló a közvetle­nül megelőző heti, vagy havi jegyzékben szerepelt-e, vagy sem. Ennek következtében fel kell tüntetni a régi alkal­mazottaknál is a bejelentett családi és utónevet, asszo­nyoknál úgy a­­nő raggal a férj nevét, mint az ő saját születési nevét. A születési évet és helyet, a munkavál­laló anyjának a születési, családi és utónevét, az alkal­mazás minőségét, a munkábalépés és a munkából ki­lépés napját; az előbbi munkaadó nevét, cégét és üze­me helyét, pontos címmel; a készpénzjavadalmazást, bérfizetést hetenként; a természetbeni járandóságok megnevezését és egyenértékét bérfizetést hetenként; az összes javadalmazást pénzértékben kifejezve bérfize­tési hetenként; a munkában töltött napok számát bérfi­zetési hetenként; a napibérosztályt (ugyanis új napi- Ы . )­­. Január 15-ig minden alkalmazottat be kell jelenteni a Társadalombiztosító Intézethez. JL­La sürgős megrendelése van és délelőtt nem küldheti áruját főfém­jelző hivatalba, úgy délután 3-tól 11*6 óráig a fémjelző kirendeltség a Csarnokban, (Budapest, VIII., Károly körút 3. szám.) is megfémjelzi © 10 .

Next