Nemesfémipari Közlöny, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-03 / 1. szám
két szakmai kereskedő ellen hozott elsőfokon 14—14 napi fogházra szóló büntető ítéletet. Egy harmadik esetben pedig a győri kir. törvényszék két havi fogházra szóló büntető ítéletet hozott. A bizományi ügyletek fenntartása érdekében szükséges tehát egyrészről, hogy a detailista az áruk elszámolásánál a legnagyobb kötelezettségtudással, a nagykereskedő pedig fokozott óvatossággal járjon el, mert a mai viszonyok között, amikor az egymásrautaltság szüksége az eddiginél nagyobb mérvben jelentkezik e szempontok figyelmen kívül hagyása előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy a megszabott hitelkereteket még a bizományi ügyletek tekintetében sem szabad túllépni. A kereskedői tisztesség tekintetében ébredő kétely megszüntetheti azt a bizalmat, mely nélkül a bizományi ügyletek fenntartása nem képzelhető. A betegsegítő és balesetbiztosító ágazatoknak a Társadalombiztosító Intézetben az öregségi és rokkantsági ágazatokkal való egyesítése folytán az egész biztosított létszámnak a teljesen új megállapítása válik szükségessé és ennélfogva mindenki, aki eddig a betegsegítésre és balesetbiztosításra kötelezett és bejelentett biztosított volt és ezenkívül természetesen minden biztosításra kötelezettet, ki újonnan belép, teljes nacionáléjával be kell jelenteni. Tekintet nélkül, hogy más kötelező biztosítás alapján kívül előzőleg be volt jelentve. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása érdekében a népjóléti miniszter fontos rendeletet adott ki, melyben az eddig bejelentettek és ennélfogva pénztári tagok bejelentési körülményeit és az újonnan bejelentendőkre vonatkozó eljárást tisztázza. A rendelet főbb intézkedései a következők: Január elsején lépett életbe a rendelet. A munkaadók kötelesek — a háztartási alkalmazottak kivételével — mindazokat a munkavállalókat, akik 1927: XXI. tc., valamint az 1928: XL. tc. rendelkezései szerint csak betegségi biztosításra, vagy csak öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra vagy mindkét biztosításra kötelezettek, s akik az 1929. évi január hó elsején alkalmazásukban állanak, az ettől a naptól számított 15 nap alatt az Országos Társadalombiztosító Intézetnek annál a helyi szervénél bejelenteni, amely az illető munkavállalók betegségi biztosítását ellátja, illetőleg ellátná, akkor, ha azok betegségbiztosítási kötelezettség alá esnek. A baleseti biztosítás díjat fizető munkaadó azt a január elsején nála alkalmazásban álló alkalmazottját aki sem betegségi, sem öregségi biztosításra nem kötelezett, a január 15-iki időpontig és a jelzett helyen szintén bejelenteni köteles. Kiket kell bejelenteni. A bejelentést teljesíteni kell, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállalók megelőzőleg a betegésgi vagy a balesetbiztosítás szempontjából be voltak-e már jelentve vagy sem. A bejelentést az öregségi stb. biztosítás céljára akkor is teljesíteni kell, ha betegségi biztosítás szempontjából bejelentésre a fennálló szabályok szerint nem volna szükség. A háztartási alkalmazottakat a jelen rendelettel megállapított általános bejelentések során munkaadóik nem kötelesek bejelenteni. Az Országos Társadalombiztosító Intézet a nála nyilvántartott biztosításra kötelezett háztartási alkalmazottakat 1929 január elsejétől kezdődő hatállyal hivatalból újból napibér osztályokba sorozza. (Főként azért van szükség az általános új bejelentésre.) A január első napjáig érvényes mai rendelkezések szerint fennálló I. és II. napibérosztályokba sorozott háztartási alkalmazottakat az új II. napibérosztályokba sorozzák, a régi III., IV., V., Vb, Vll és Vili. napibérosztályokban levő háztartási alkalmazottakat pedig január elsejétől az eggyel alacsonyabb sorszámú új napibérosztályokba kell sorozni. E besorozásról a munkaadók a legközelebbi hátraléki kimutatás megküldése alkalmával értesítendők s az ellen 8 nap alatt új bejelentéssel lehet változtatást kérni. Azokat a biztosításra kötelezetteket, akik az 1929. évi január hó első napja után lépnek alkalmazásba a 6000.évi, 1928. NMM. számú rendeletben megállapított szabályok szerint kell bejelenteni, amelyek nagyjából az itt felsoroltakkal egyezők. Az elrendelt általános bejelentést a rendelethez mellékelt megfelelő űrlapokon kell teljesíteni. Az I. számú mellékletnek megfelelőt használák azok a munkaadók, akik öt vagy ennél kevesebb alkalmazottat jelentenek, a II. számú űrlapot pedig az ötnél több munkavállalót (alkalmazottat) bejelentő munkaadónak. Űrlapok kitöltése. Azok a munkaadók, akik heti vagy havi bejelentési jegyzékkel jelentenek be, az általános bejelentést" nem "az előbb említett űrlapon, hanem az 1929. évi elsőheti, illetve elsőhavi bejelentési jegyzékkel teljesítik. Ez okból a bejelentési jegyzékben minden egyes munkavállalóra vonatkozó összes rovatokat ki kell tölteni, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló a közvetlenül megelőző heti, vagy havi jegyzékben szerepelt-e, vagy sem. Ennek következtében fel kell tüntetni a régi alkalmazottaknál is a bejelentett családi és utónevet, asszonyoknál úgy anő raggal a férj nevét, mint az ő saját születési nevét. A születési évet és helyet, a munkavállaló anyjának a születési, családi és utónevét, az alkalmazás minőségét, a munkábalépés és a munkából kilépés napját; az előbbi munkaadó nevét, cégét és üzeme helyét, pontos címmel; a készpénzjavadalmazást, bérfizetést hetenként; a természetbeni járandóságok megnevezését és egyenértékét bérfizetést hetenként; az összes javadalmazást pénzértékben kifejezve bérfizetési hetenként; a munkában töltött napok számát bérfizetési hetenként; a napibérosztályt (ugyanis új napi- Ы . ). Január 15-ig minden alkalmazottat be kell jelenteni a Társadalombiztosító Intézethez. JLLa sürgős megrendelése van és délelőtt nem küldheti áruját főfémjelző hivatalba, úgy délután 3-tól 11*6 óráig a fémjelző kirendeltség a Csarnokban, (Budapest, VIII., Károly körút 3. szám.) is megfémjelzi © 10 .