Nemesfémipari Közlöny, 1939 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1939-12-15 / 23. szám

A NEMESFÉMIPAROSOK, ÓRÁSOK SZÖVETSÉGE, A DRÁGAKŐ CSARNOK ÉS AZ ARANYMŰVES IPARTESTÜLET HIVATALOS LAPJA XIX. évfolyam. 1939. december 15. 23. szám. Az Intézőbizottság beadványa az 1940. évi adókötzösség ügyében A szakmai adóközösség intézőbizott­sága alábbi beadvánnyal fordult a Pénz­ügyminisztériumhoz az 1940. évi adó­közösség átalányösszegének megállapí­tása ügyében. Budapest, 1939. november 30. Kegyelmes Urunk! A nemesfémiparosok stb. forgalmi és fényűzési adóközösségének f. hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésének egy­hangú határozatából kérjük, kegyesked­jék adóközösségünk megalakítását az 1940. évre is engedélyezni s az adóközös­ség átalányösszegét az alább előterjesz­­tendők figyelembevételével az 1939. évi átalány összegében megállapítani: 1. Tisztelettel idemellékeljük a m. kir. Főfémjelző hivatal nemesfémáru terme­lési és a m. kir. központi Statisztikai Hivatal órabehozatali adatait. Mindkét adatszolgáltatás az 1938. és az 1939. év első tíz hónapjának adatait tartalmazza összehasonlítás céljából. E hivatalos statisztikai adatok szerint az aranyáruk termelési és behozatali többlete 475 kg, mely többletben a Fő­­fémjelzőhivatal pótkimutatása szerint azonban már az aranyórák is szerepel­nek, tehát a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal kimutatásának 926/bi és ba tételeinek adatai is. Az ezüstáru termelési mennyisége e két évben úgy belföldi, mint külföldi vonatkozásban teljesen egyezik. A platina­áru belföldi termelése vál­tozatlan, ezzel szemben a behozatal 8 kg-ról 19 kg-ra emelkedett, mely mennyiségben azonban szintén bennfog­­laltatik a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásának 926/a. sz. tétele is. A m. kir. Központi Statisztikai Hiva­tal szerint az órabehozatal, ha a Főfém­jelző Hivatal adatszolgáltatásában már szereplő arany és platina órabehozatali többletet figyelmen kívül hagyjuk , fenti időszakban 450 ezer pengős emel­kedést mutat. Teljesen kiesik ez évben a drágakő­behozatal, miután a Nemzeti Bank drágakő-behozatalra valutát, illetve a Külkereskedelmi Hivatal ily árura be­hozatali engedélyt nem adott. Statisz­tikai közlemények kimutatása szerint a drágakő-behozatal (938. vámtarifaszám) az 1939. év fenti időszakában mindössze 14.600 P volt. 2. A drágakő-forgalom teljes kiesésé­vel, az ezüstáru-termelés stagnálásával szemben áll tehát az aranyáru, a platina­­áru, az óra behozatali többlete. 3. A termelési és behozatali többlet adataira vonatkozó­­ észrevételeink a kö­vetkezők: A platina behozatali és az arany ter­melési és behozatali többlete lényegében csupán a drágakőforgalom kiesésének pótlását jelenti. Ezt érthetővé teszi az az egyszerű tény, hogy miután drágakő behozatalra lehetőség nem volt, így nem volt benne a nagyközönség részére vételi lehetőség sem, azt importált a szakmai kereskedő és azt vásárolta a vevőközön­ség, ami a drágakő pótlására értékálló­ság szempontjából legalkalmasabb volt és ami nem volt a Nemzeti Bank szem­pontjából sem tilalmi listán. Áll ez fő­ként a platina árura, ami mint a drága­kő, inkább a fővárosi vevőközönség érdeklődési tárgyát képezi és áll az aranyáru szempontjából az arany-szelen­cére, amely cikk az aranyáru termelési többlet oroszlánrészét teszi ki, de amit 3 hónap óta szakmabeli iparosainknak készíteni nem szabad — eltekintve attól, hogy az aranyáru termelés emelkedésé­ben nem elhanyagolható szempont a Felvidéknek és Russzinszkónak a vissza­csatolása, ahol mintegy 200 szakmabeli és mintegy egy millió lakos jelentkezett megfelelő arany áru igényekkel. Ezek szerint sem a platina-áru be­hozatali többlete, sem az aranyáru több­let nem eshetik az adóközösség átalány­­összegének elbírálásánál terhünkre azon egyszerű oknál fogva, mert ez a többlet a drágakőforgalom kiesésének jelenti csupán a pótlását, másrészt, mert az aranyáru emelkedésének jelentős részéért megfizeti a forgalmi és fényűzési adót az a 200 szakmabeli, akik a Felvidék és Russzinszkó visszacsatolásával lettek adóalanyokká. 4. Amint befolyással volt az aranyáru adatának emelkedésére az ország területi nagyobbodása, ugyancsak befolyással volt az órabehozatal emelkedésére is. Kitűnik ez, különösen a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatainak 926/d) és 929/a. vonatkozásaiból, amelyeknél oly szövetkezetek és szakmán kívüli cégek az érdekeltek, amelyek adóközösségünk­nek nem is tagjai, s amelyek a Fel­vidékre is kiterjesztvén üzletkörüket, növelni voltak kénytelenek fenti vám­tarifaszámú behozatalukat. Ha tehát áll is az a tény, hogy az órabehozatal megnövekedett, e növeke­désnek az átalányösszegre vonatkozó kihatásánál nem hagyható figyelmen kívül egyrészt az a szempont, hogy e forgalom lebonyolításában oly cégek is érdekeltek, amelyek az adóközösségnek nem tagjai, másrészt maga a Felvidék szakmabeli érdekeltjei is szerepelnek az importőrök között, akik forgalmi adó­fizetési kötelezettségüknek az adóközös­ségtől függetlenül tesznek eleget. 5. A szakma jelen és jövő helyzetének megítélése szempontjából legyen szabad még közölnünk, hogy 1. semmi bíztatást nem nyújt a Nemzeti Bank, hogy 1940. évben a drágakőbehozatal lehetővé válik, 2. az az ezüst nyersanyag behozatal, ami eddig a szakma számára engedélyez­tetett, — a Nemzeti Bank kijelentése szerint bizonytalanná vált, 3. a Nemzeti Bank által kibocsátott u. n. törtarany rendelet az egész arany­áru forgalmat oly feltételekhez köti, amelyek a forgalom feltétlen lecsökkené­­séhez kell hogy vezessenek, 4. az aranyáru maximális súlya 50 gr-ban, finomsága 14 karátban álla­píttatott meg már 3 hónappal ezelőtt,­­ oly szempontok, amelyek mindenkép indokolttá teszik azt a pesszimizmust, amivel a szakma jövő helyzetét megítél­nünk lehet. Ha ehhez hozzávesszük a közismert szerencsétlen Scheid-ügyet, mellyel kap­csolatban, maga a szakma félkész-gyárt- Cfcx£lé a megbízható 15 köves ANKER MAGYAR VEZÉRKÉPVISELET: Bárdos Zoltán BUDAPEST, VIL. WESSELÉNYI­ UTCA 35. TEL.: 135-716.

Next