Nemesfémipari Közlöny, 1940 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-15 / 1. szám
A NEMESFÉMIPAROSOK, URASOK SZÖVETSÉGE, a drágakő csarnok és az aranyműves IPARTESTÜLET HIVATALOS LAPJA XX. évfolyam, 1940. január 15. 1. szám Nemesfémipari munkások a munkabérek új rendezését kérik az Iparügyi Minisztériumtól Pénteken este tartotta a Mesteregyesület január havi választmányi ülését Péter Gyula elnöklete alatt. A tárgysorozaton a közgyűlés és a serlegvacsora előkészítése szerepelt, valamint a munkások beadványa az Iparügyi Minisztériumhoz a munkabérek rendezése ügyében. A közgyűlést és a serlegvacsorát február havára határozta a választmány, a végleges dátumot az elnökségre bízta. A tisztikar ajánlására jelölőbizottsági tagokat választották a következőket: Bronczigy Rezső, Szegheő Antal, Schmidt Lajos, Schober Gyula Ernő és Reitzes József. Péter Gyula elnök előterjeszti a munkás szakszervezeteknek az iparügyi minisztériumhoz intézett kérelmét a munkabérek rendezése ügyében. A felterjesztés kiterjed az összes szakmai munkás kategóriákra: ezüstművesek, aranyművesek, ékszerészek, órások és ú. n. vegyes munkások. A felterjesztés első része nagy általánosságban tartott ismertetéssel kezdődik, úgy állítván be a helyzetet, hogy a szakmai munkalehetőség csupán idényszerű, a mester igyekszik a maga existálását az egész évre biztosítani ebből az idénymunkából, míg a munkások helyzete teljesen tarthatatlan, bizonytalan és mintegy kiszolgáltatott a mester kénye-kedvének. Ez az a kiindulás, amelyre az egész munkabér-rendezési kérelem alapítva van. Ebből az elindulásból következtetik azután, hogy a most szabadult segéd minimális órabére 80 fill., az 5 éves segéd minimális órabére 1 , 60 fill. stb. legyen. Természetes, hogy ez a beállítás kiváltotta az egész választmány jogos felháborodását, amelynek elsősorban Schmidt Rezső adott hangot, majd Rosenberg Zoltán közölte, hogy meg fogják találni a méltó visszhangot erre az elfogult és eddig még soha nem tapasztalt mesterellenes beállításra. A választmány különben úgy határozott, hogy szakmai csoportonként fogja letárgyalni az egyes munkabér követeléseket és úgy fog az iparügyi minisztériumnak előterjesztést tenni. Látogatás a Csarnok drágakővizsgáló laboratóriumában Régi óhaja volt a szakmának, hogy saját drágakővizsgáló állomással rendelkezzék, hol szükség esetén gyors felvilágosítást kaphat és ne legyen ebben a tekintetben is külföldre utalva. A Csarnok 1936. évi közgyűlése elhatározta a szükséges készülék beszerzését. Fedezet hiányában a határozat végrehajtása késett, míg végül is a múlt év folyamán lehetségessé vált a készülék megvásárlása. A Csarnok Tanácsa Haskó Lajost, a Csarnok szerződéses laboratóriumának vezetőjét bízta meg a készüllékek kezelésével (VI., Paulay Ede u. 12.) Meglátogattuk a laboratóriumot és kérésünkre a laboratórium vezetője a következő felvilágosítással szolgált: — Az eddigi tapasztalataim azt bizonyítják, hogy valóban igazuk volt azoknak, akik a drágakővizsgálat megvalósítását sürgették. Négy hónap telt el a vizsgálatok megkezdése óta és ez alatt az idő alatt — dacára annak, hogy a munka megindulásáról a szakma ezideig semmiféle értesítést sem kapott — számosan keresték fel a laboratóriumot kővizsgálattal. Azok az urak, akik a köveket vizsgáltatták, maguk kitűnő szakemberek, de a vizsgált kövek olyanok voltak, melyeknél a lupéval felfegyverzett szem már felmondja a szolgálatot és hatékonyabb eszközökhöz kénytelen folyamodni. — Megfelelőek-e az új készülékek — kérdezzük. — A készülékek a legelső optikai gyárakból kerültek ki és megbízhatóan teljesítik feladatukat. Működésük azonban nem gépies — mint egyesek gondolták —, hanem csak adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy belőlük következtetni lehessen a vizsgált kő minőségére. Kővizsgáló felszerelésünk csak a legszükségesebbre szorítkozik. Kutató munkára, mint a berlini, vagy párisi intézetek felszerelése, nem elegendőek. A legközelebbi lépés a berendezés kiegészítésére egy ultraviolettlámpa és mikrofotografáló készülék beszerzése volna. Remélem, hogy erre nemsokára lehetőség nyílik. Miért nem történtek intézkedések ezideig a vizsgálatok népszerűsítésére, legalább a szakmán belül ? — A propaganda azért késett, mert csak teljesen felkészülten akartunk a szakma elé lépni. Ugyanis — tekintettel arra, hogy a kővizsgálat arra is hivatott, hogy a kövek valódiságára olyszerű bizonyítványt is szolgáltasson, mint a fémjelzés a nemesfémtárgyaknak — megfelelő működési szabályzatot kell készíteni. Ilyen tervezet már elkészült és a Csarnok elnöksége előtt fekszik. Tudomásom szerint a tervezet rövidesen tárgyalás alá kerül és elfogadása után a szabályzat életbe lép, amit természetesen a szakmai nyilvánossággal közölni fogunk. —• Várható-e, hogy a szakma a laboratóriumot kővizsgálatokkal gyakrabban fel fogja keresni ? — Feltétlenül! Ma csekély a forgalom drágakövekben és a laboratórium ezirányú tevékenysége is alig ismert. Normális üzleti viszonyok mellett a laboratórium ilyirányú elfoglaltsága mindennapos lesz, mint ahogy nemesfémvizsgálatok ügyében is minden szakmabeli a laboratóriumhoz fordul. A kővizsgálatok népszerűsítéséhez a laboratórium a maga részéről azzal járul hozzá, hogy lelkiismeretes munkát végez és így igyekszik betölteni feladatát t. i., hogy a drágakőkereskedelmet erkölcsi és anyagi károsodástól megóvni segítse. csörtik a megbízható 15 köves ANKER MAGYAR VEZÉRKÉPVISELET: Bárdos Zoltán BUDAPEST, VII., WESSELÉNYI UTCA 35. TEL.: 135-716.