Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 1. szám

iíiimuiUiiiüUiiuiáUtu XIII. évfolyam Budapest, 1923 január 4 nni[iiiiiiiiiiiii[n«niiiimiitmiiiiiiiMiiiiiiiiitmtimmnimHiimiminiiniiii)tiiiHMMiMinmmmiinniiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiMiiiifiiimiinmnnniiniinnnim NYOMDA- ÉS ROKONIPAR A KÖNYVNYOMDÁI, LITOGRÁFIÁI, FÉNYNYOMDAI, BETŰ- ÉS TÖMÖNTŐI, KÉMI- GRÁFIAI, KÖNYVKÖTŐ, ÜZLETIKÖNYV ÉS EGYÉB PAPIRFELDOLGOZÓ IPARI MUNKAADÓK LAPJA MEGJELENIK MINDEN HÓNAP a 1 -ÉN ÉS 15-ÉN U KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., MARIA VALÉRIA-U. 12.1.4. UtiiMüim ; ' ’ :i!iif!ii:iiimiiiiHiitaimuiiiiiiiuii4iiiiiiiiiiiiiHuiiiiimuiiii(U)iiiiiiu4iiiiiiiimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimmimiiiiiiiiimtliiiiiuiHtiuiliiiliiililJ Az „általános kereseti adóról szóló törvénycikk végrehajtási utasításának kivonata. Az adó tárgya. Az általános kereseti adó tárgya az adózó által kereset-, jövedelemszerzés végett akár rendszeresen, akár alkalmilag folytatott bár-, minő személyes tevékenységből, foglalkozásból származó jövedelem. Ipar és kereskedelem. * Általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, származik. Szolgálati vagy munkabérviszony. Általános kereseti adó alá tartozik az or­szág területén lakó egyénnek akár belföldön, akár külföldön lakó munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy munkabérviszonyából származó jövedelme. Az adókötelezettség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a szerződő felek a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag járó illetménye­ket előre meghatározott állandó vagy változó összegben kötötték-e ki, hogy az illetményt készpénzben vagy egyéb javakban kapják, vagy hogy a szolgálati illetmény ingatlannak vágy testi dolgoknak vagy jogoknak hasz­nálatából áll-e. Az általános kereseti adó alanya. Az általános kereseti adó alanyai természe­tes személyek és jogi személyek. A természetes személyek jövedelmeik után általános kereseti adó alá tartoznak abban az esetben, ha ezeket a jövedelmeket nem mint valamely kereskedelmi társaságnak vagy alkalmi egyesülésnek a tagjai élvezik és a jövedelem sem származik »a társulati adóról« szóló törvény l. §-ának 3. pontjában fel­sorolt vállalatokból. A kereskedelmi cégeket illetőleg megjegy­zendő, hogy ha a vállalatnak egy egyén a tulajdonosa, akkor a vállalat jövedelme á!ta-t lános kereseti adó alá tartozik még abban az esetben is, ha a cég szövege valamely ke­reskedelmi társaságnak a nevét tünteti fel. Viszont az egyéni cég neve alatt folytatott társas üzlet (vállalat) már nem általános ke­reseti adó alá, hanem társulati adó alá tar­tozik. .Adómentes szolgálatiilletmények és járadékok. Nem tartozik általános kereseti adó alá a jövedelem abban az esetben, ha az hetenként 1500 koronát, illetve havonként 5000 koronát nem halad meg. Az adófizetési kötelezettség kezdete. Újonnan keletkezett ipari, kereskedelmi vál­lalatoknál az adófizetési kötelezettség az üzlet (üzem), vagy foglalkozás megkezdését követő hónap elsejével kezdődik. Újonnan keletkezettnek tekintendő az üzlet (üzem) vagy hasznothajtó foglalkozás akkor is: a) ha azt más községbe (városba) helye­zik át; b) ha annak tulajdonosa változik; c) ha társas cég egyéni céggé alakul át; d) ha két vagy több vállalat egyesül; e) ha az adóköteles a katonai vagy hadi szolgálata miatt 30 napnál hosszabb ideig szü­netelő üzletét (üzemét) újra megkezdi. Nem tekinthető azonbán megszűntnek és illetve újonnan keletkezettnek az olyan üzlet vagy vállalat: ci) amelyet ugyanabban a községben (vá­rosban) más helyiségbe, esetleg más utcába helyeztek át; b) amelynek csak a cége változott, a tulaj­donosa azonban nem változott; c) amelynek tulajdonosa elhalálozván, ha­gyatékának örökösei — ideértve a haszon- élvező özvegyet is — az üzletet vagy haszon- hajtő foglalkozást tovább folytatják; d) amely elemi csapás folytán 30 napnál hosszabb ideig szünetelt, azután azt a tulajdo­nos tovább folytatja. Az adófizetési kötelezettség kezdete az adó- mentesség lejárata esetében. Ideiglenes adómentesség esetében az adó­fizetési kötelezettség az adómentesség meg­szűnését követő hónap elsejével kezdődik. Az adó alapja általában. Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jöve­delem. A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és ki­adások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. Ha a kereset- vagy jövedelemforrásnak még nincs évi jövedelme, akkor az adókivetés az első év végéig szünetel. Az első évben elért jövedelem szolgál az adókötelezettség első és második évére adóalapul. Ha a vállalat a naptári év folyamán kezdte meg a működését, a csonka évre az abban az évben tényleg befolyt tiszta jövedelem az adóalap, mig a következő évre az arányosan átszámított egy teljes évre eső jövedelem után kell az adót kivetni. Az általános kereseti adó forrása minden-, kor a folyó naptári év jövedelme. Az adóki­vetés alapjául azonban az előző bekezdésben! foglaltak szerint az adóévet közvetlenül meg­előző évben elért tiszta jövedelmet kell venni. Az adóalap megállapítása nyereség-veszteség- számla alapján. Ha az adózó szabályszerű üzleti könyveket vezet és üzlete, iparvállalata jövedelmét hite­lesített nyereség- és veszteségszámla bemuta­tásával bizonyítja és az adóalapul szolgáló tiszta jövedelmet az alábbi rendelkezések fi­gyelembevételével a nyereség-veszteségszámla alapján állapítják meg, amennyiben az üzem gazdasági éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adóévet megelőző naptári évben Értesítés. Értesítjük a Főnökegyesüfet ős zes 1 tagjait, hogy január hó 2-tól kezdvv ! minden köznapon d. u. 4-5-1 v egy pénzügyi szakember áll rende kezésre, aki a titkári hivatalban min- f dennemü egyenesadó ügyben, külön díjazás nélkül, felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek. lezárt (üzleti) év eredménye alapján kell ki­vetni. Ha a könyvekből megállapítható ered­mény valamely okból az adó alapjául el nem fogadható, akkor a kivetésnél az adóévet meg­előző naptári év eredményét kell adóalapul venni. A nyers bevételből levonandó tételek általá­nos meghatározása. Az általános kereseti adó alapjának meg­állapításánál az adózó nyers bevételéből kell kiindulni. A nyers bevétel az adó tárgyául szol­gáló foglalkozásból vagy bevételi forrásból származó összes, akár pénzben, akár más szol­gáltatásokban álló bevételek teljes összege. Becsléssel megállapított jövedelemből nincs levonásnak helye. Ha az adóköteles tiszta jövedelmét oecslés utján állapítják meg, akkor a becslés utján megállapított jövedelemből levonásnak nincs helye. Az adó mértéke általában. Az általános kereseti adó mértékét a tör­vény kétféle módon állapítja meg és pedig: a) áz adóalapoknak községek (városok) sze­rint évenként meghatározott százalékában; b) a törvényben megállapított adótételek­ben. Ezek az utóbb említett adótételek vagy fokozatosak, mint a szolgálati és munkabér­járandóságok, vagy pedig állandók. A szolgálati és munkabérilletmények után járó kereseti adót a munkaadók a törvény­ben megállapított adótételek szerint minden előzetes kivetés nélkül kötelesek az alkalma­zottak illetményeiből levonni és befizetni. A százalékos adókulcs alkalmazása. Az iparosok-^ mkedők jövedelme után az általános 'kereseti adó kivetési kulcsát a község (város) a költségvetésének megálla­pításakor — szükségletéhez képest — 5%-nál nem magasabban évenként maga állapítja meg. Amennyiben a községnek (városnak) szük­ségletei az 5°o-os kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a kivetési kulcs a pénzügyminisz­ter engedélye mellett 10°/o-ig emelhető fel. Az adó mértéke a szolgálati és munkabér- illetmények és járadékok után. Az általános kereseti adó tétele a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem után: a) ha a jövedelem hetenként 1500 koronát meghalad, 1,500 koronán felül 2,000 K-ig heti 5 K 2,000 2,500 „ 10 „ 2,500 ft 3,000 „ 20 „ 3,000 11 It 3,500 „ 30 „ 3,500 (i 4 000 „ 45 „ 4,000 it ft 4,500 „ 60 „ 4,500 11 5,000 „ 80 „ 5,000 ii f, 6,000 „ 100 „ 6,000 11 ,, 7,000 „ 125 „ 7,000 11 11 8,000 „ 160 „ 8,000 11 9,000 „ 220 „ 0,000 11 }J 10.000 „ 275 „ 10,000 ft 11,500 „ 350 „ 11,500 12,500 „ 450 „ 12,500 15.000 „ 600 „ 15,000 )( 17,500 „ 780 „ 17,500 11 20,000 „ 900 „ 20,000 11 11 22,500 „ „ 1050 „ J n 1 > a január hó 5-én kifizetendő munkabérből levon;

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék