Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-04 / 1. szám
4. oldal. ■. 1 • im ■ ■'' ■. ■ ......í® NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 1923 január 4 nyilvántartást kell vezetni az ottani alkalmazottakról. A nyilvántartásba minden alkalmazottat be kell vezetni, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazás állandó vagy ideiglenes-e és hogy az alkalmazott illetménye adóköteles-e vagy sem. A rövid ideig (néhány napig) foglalkoztatott közönséges napszámosoknak a nyilvántartásba való bevezetése azonban mellőzhető. A jelent. értelmében vezetendő nyilvántartás egybefoglalható a munkásbiztosító pénztár részére vezetett nyilvántartással, ha a munkaadó azt a jelen §-nak megfelelően kiegészíti. A városok és a községek lehetőleg a munkásbiztosító pénztárral egyetértésben az önköltségi ár megtérítése ellenében lássák el a munkaadókat a nyilvántartás vezetésére szolgáló olyan nyomtatványokkal, amelyek úgy az általános kereseti adó, mint a munkásbiztosítás céljaira megfelelnek. Illetményjegyzék készítése. Az előző §-ban említett munkaadó köteles az alkalmazottak járandóságainak kifizetéséről két azonos példányban illetményjegyzéket készíteni. Ez az illetményjegyzék indigópapír használata mellett tintairónnal is elkészíthető. Az illetményjegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. sorszámot; * , 2. az állandó nyilvántartás sorszámát, amely alatt az alkalmazott neve előfordul; 3. az alkalmazott nevét; 4. az alkalmazott születési helyét és évét; 5. az alkalmazott állandó lakhelyét (község, utca és házszám szerint megjelölve); 6. az alkalmazás közelebbi megjelölését; 7. újonnan belépőknél a belépés napját; 8. a kikötött pénzbeli járandóságok megnevezését és összegét; 9. azt, hogy a kikötött pénzbeli járandóságok milyen részletekben fizetendők és mennyi az esedékes összeg (pl. fizetés havonként 12.500 K, lakbér negyedévenként 5000 K); 10. a járandóságok tényleges kifizetésének napját; 11. azt, hogy milyen időtartamra szól a kifizetett pénzbeli, illetve kiszolgáltatott természetbeni járandóság; 12. a kifizetett pénzbeli járandóság összegét és a természetben kiszolgáltatott javak megnevezését és mennyiségét; 13. a kiszolgáltatott természetbeni járandóságnak helyi forgalmi értékét; 14. az alkalmazottnak a 11. pontban megjelölt időtartam alatt a szolgálati viszonnyal kapcsolatosan keletkezett mellékkeresetekből elért bevételét. Ha az alkalmazott előre kapja a járandóságát, akkor a mellékkeresetek fejében azt az összeget kell bevezetni, amennyit az alkalmazott legutoljára ugyanannyi időtartam alatt ezek fejében tényleg bevett; 15. a kifizetett pénzbeli járandóságnak a kiszolgáltatott javak (naturáliák) forgalmi értékének, valamint a 14. alatti bevételnek együttes összegét; 16. a törvény szerint járó általános kereseti adó összegét. Ha valamely vállalatnál nagy számban vannak a napibéres vagy hetibéres alkalmazottak, akkor olyan beosztású illetményjegyzéket is lehet készíteni, amelybe az egy hónap leforgása alatt teljesített kifizetések bevezethetők. Az ilyen illetményjegyzékben erre a célra nyitandóhasábokon annyiszor kell megismételni a 10— 16. pontok alatt felsorolt adatokat, ahány ízben kifizetéseket teljesítettek, tehát heti kifizetések esetében négyszer, félhavi kifizetések esetében kétszer. Azokról az alkalmazottakról, akik nem abban a községben (városban) laknak, ahol a szolgálati (munka-) helyük van, a lakóhelyük szerint külön illetményjegyzék állítandó ki. Az ugyanabban a községben (városban) lakó alkalmazottakat közös illetményjegyzékbe kell foglalni. Az illetményjegyzéknek mind a két példányában összegezni kell a levont és a 16. hasábba bevezetett általános kereseti adótételeket, azután el kell azt látni keltezéssel és aláírással, a külső oldalán vagy esetleg a felső részén pedig fel kell tüntetni, hogy a jegyzék mely hónapra, illetve a hónapnak mely napjaira vonatkozik. Az illetményjegyzéknek mind a két példányával együtt kell a levont adót a fentebb említett helyen és időben beszolgáltatni, a községi (városi pénztártól) visszakapott példány a munkaadónál marad és az az alábbiak szerint legalább is két évig megőrzendő. Ha a munkaadó postatakarékpénztár útján fizeti be az adót, akkor az alábbiak szerint az illetményjegyzéknek csak egyik példányát tartozik a községi (városi) hatósághoz beküldeni. A község (város) az illetményjegyzék beszolgáltatása tekintetében ennél meszszebbmenő könnyítést is engedélyezhet. Nem köteles a munkaadó külön illetményjegyzéket kiállítani abban az esetben, ha az illetmények kifizetéséről bérfizetési jegyzéket készít és ezt a jegyzéket indigópapír használatával két egyenlő példányban úgy állítja ki, hogy a jegyzék az ebben a §-ban felsorolt adatokat tartalmazza. A darabszámos, vagy az akkordmunkásoknak kifizetett munkabérek feljegyzése. Az a munkaadó, aki darabszámra dolgozó vagy pedig akkordmunkást alkalmaz, köteles külön feljegyzést vezetni az ilyen munkásnak kifizetett munkabérekről. A feljegyzés alapján minden egyes hónap végével összegezni kell a hónap folyamán kifizetett munkabéreket és a teljes havi munkabérösszeget kell a fentebbiek szerint készített illetményjegyzékbe bevezetni s az ennek megfelelő adótételt kell levonni és befizetni. Ha pedig a munkaadó az egyes munkabérkifizetések alkalmával a megfelelő adórészleteket már levonta, akkor a hónap folyamán kifizetett utolsó munkabérből már csak azt az adókülönbözetet vonja le, amennyivel az egész havi munkabérek után járó adótétel összege nagyobb, mint a hónap folyamán levont adórészletek együttes összege. A munkaadók által levont adó befizetése. A szolgálati- és munkabérviszonyból származó jövedelmek után járó általános kereseti adó az illetmény kifizetésekor válik esedékessé és ugyanakkor vonandó le. Minden munkaadó köteles ezt a levont adót a levonás napját követő hónapnak 15-ik napjáig az üzletének helye szerint illetékes község vagy város pénztárába befizetni és az illetményjegyzéknek mind a két példányát ugyanott beszolgáltatni. »Üzlet« alatt ebben a vonatkozásban azt a telepet, irodát stb. kell érteni, ahol az alkalmazottak járandóságait rendszerint kifizetik. Az illetményjegyzékek kezelése. A községi (városi) pénztár a bemutatott illetményjegyzéknek mind a két példányát azonnal megvizsgálja. A pénztár az illetményjegyzékek összegezése szerint mutatkozó általános kereseti adó befizetését az illetményjegyzék egyik példányán a községi adóbeszedési napló vonatkozó tételszámának feltüntetése mellett nyugtázza és azt a példányt visszaadja a befizetőnek. A munkaadók által levont adó befizetése postatakarékpénztár útján. A munkaadó az alkalmazottai után járó általános kereseti adót olyan városokban és községekben, amelyeknek a m. kir. postatakarékpénztárnál folyószámlájuk van, postatakarékpénztár után postatakarékpénztári befizetési (csekk) fajtok felhasználásával is befizetheti. A befizetés napjának ilyen esetben azt a napot kell tekinteni, amely napon a postatakarékpénztár az adóösszeget átvette. Az erre a célra szolgáló postatakarékpénztári befizetési (csekk) lapokkal a város vagy község önköltségi áron látja el a feleket. A munkaadó a postatakarékpénztártól viszszakapott elismervényt az illetményjegyzék egyik példányához köteles fűzni, vagy pedig arra ráragasztani. Ez az elismervény a befizetés nyugtázására szolgál. A községi (városi) pénztár a postatakarékpénztár útján befizetett ilyen kereseti adóról nem állít ki nyugtát. A munkaadó az illetményjegyzék másik példányára még ugyanazon a napon rávezeti, hogy az adót postatakarékpénztár útján mely napon küldte be és ezt a példányt egyidejűleg köteles a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának) beadni vagy esetleg posta útján oda beküldeni. Az illetményjegyzék másik példányát tehát ilyen esetben be se kell mutatni. Az alkalmazottakról vezetett feljegyzések megőrzése. A munkaadó az alkalmazottakról vezetett nyilvántartást és az illetményjegyzékeket legalább is két évig kötelesek megőrizni. Ez a két év attól a naptól számítandó: a) amikor a nyilvántartásba az utolsó adatot beírták; b) amikor az illetményjegyzéket kiállították, vagyis keltezték. Az adó átalányozásának általános feltételei. Az olyan munkaadókra nézve, akik kevés alkalmazottat tartanak, továbbá azokra, akik bármi oknál fogva az illetménykimutatások vezetésére célszerűen nem kötelezhetők (pl. mezőgazdák, kisebb iparosok, kereskedők stb.), végül azoknál, akik időszakonként bizonyos munkálatokra alkalmaznak általános kereseti adó alá eső bérmunkásokat, a szolgálati illetmények után járó adókat átalányösszegben kell megállapítani. Ehhez képest az alkalmazottak után fizetendő általános kereseti adót olyan munkaadóval szemben kell átalányösszegben megállapítani : 1. akinek legfeljebb öt alkalmazotja van és ezek közül egyik sem végez irodai munkát; 2. aki egyrészt akár a megfelelő iskolai képzettség hiányánál, akár a foglalkozás természeténél fogva nem tudja ellátni az általános kereseti adó levonásával kapcsolatos írásbeli teendőket, másrészt pedig az erre a célra szükséges idegen munkaerő alkalmazása az adózónak az üzlet, vagy vállalat terjedelmével és jövedelmezőségével szemben aránytalanul súlyos anyagi megterhelést okozna. Az alkalmazottak számának megállapításánál a tanoncok és az adómentes napszámosok figyelmen kívül hagyandók. Az üzletben, vagy vállalatban, illetve gazdaságban alkalmazottakat pedig a háztartásban alkalmazottaktól elkülönítve kell az átalányozás szempontjából számba venni. Az adó átalányozására irányuló bejelentések. Az a munkaadó, aki az előző §. értelmében az alkalmazottai után járó általános kereseti adónak átalányösszegben való megállapítására igényt tarthat, köteles az alkalmazottnak szolgálati (munkai) helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának) a következő adatokat bejelenteni: 1. az üzlet (üzem), műhely, iroda, gazdaság stb. közelebbi megjelölését és helyét (utca, házszám szerint); 2. a munkaadó lakásának helyét (utca, házszám szerint); 3. az alkalmazottak nevét, születési évét és helyét, továbbá az alkalmazás pontos megjelölését; 4. a kikötött pénzbeli és természetbeni járandóságoknak részletes felsorolását; 5. az ellátásnak, lakásnak és a természetbeni járandóságoknak a munkaadó becslése szerint mutatkozó helyi forgalmi értékét; 6. azt az időtartamot, amelyre a munkaadó V. BERGER ÉS WIRTH KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDAI FESTÉK- ÉS HENGERANYAGGYÁR A BUDAPEST, IX., MÁRTON UTCA 19. / TELEFON: JÓZSEF 6-35