Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 1. szám

4. oldal. ■. 1 • im ■ ■'' ■. ■ ......í® NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 1923 január 4 nyilvántartást kell vezetni az ottani alkalma­zottakról. A nyilvántartásba minden alkalmazottat be kell vezetni, tekintet nélkül arra, hogy az al­kalmazás állandó vagy ideiglenes-e és hogy az alkalmazott illetménye adóköteles-e vagy sem. A rövid ideig (néhány napig) foglalkoz­tatott közönséges napszámosoknak a nyilván­tartásba való bevezetése azonban mellőzhető. A jelen­t. értelmében vezetendő nyilván­tartás egybefoglalható a munkásbiztosító pénz­tár részére vezetett nyilvántartással, ha a mun­kaadó azt a jelen §-nak megfelelően kiegé­szíti. A városok és a községek lehetőleg a mun­kásbiztosító pénztárral egyetértésben az ön­költségi ár megtérítése ellenében lássák el a munkaadókat a nyilvántartás vezetésére szol­gáló olyan nyomtatványokkal, amelyek úgy az általános kereseti adó, mint a munkásbiztosí­­tás céljaira megfelelnek. Illetményjegyzék készítése. Az előző §-ban említett munkaadó köteles az alkalmazottak járandóságainak kifizetéséről két azonos példányban illetményjegyzéket készí­teni. Ez az illetményjegyzék indigópapír hasz­nálata mellett tintairónnal is elkészíthető. Az illetményjegyzéknek a következő adato­kat kell tartalmaznia: 1. sorszámot; * , 2. az állandó nyilvántartás sorszámát, amely alatt az alkalmazott neve előfordul; 3. az alkalmazott nevét; 4. az alkalmazott születési helyét és évét; 5. az alkalmazott állandó lakhelyét (község, utca és házszám szerint megjelölve); 6. az alkalmazás közelebbi megjelölését; 7. újonnan belépőknél a belépés napját; 8. a kikötött pénzbeli járandóságok megne­vezését és összegét; 9. azt, hogy a kikötött pénzbeli járandósá­gok milyen részletekben fizetendők és mennyi az esedékes összeg (pl. fizetés havonként 12.500 K, lakbér negyedévenként 5000 K); 10. a járandóságok tényleges kifizetésének napját; 11. azt, hogy milyen időtartamra szól a ki­fizetett pénzbeli, illetve kiszolgáltatott termé­szetbeni járandóság; 12. a kifizetett pénzbeli járandóság össze­gét és a természetben kiszolgáltatott javak megnevezését és mennyiségét; 13. a kiszolgáltatott természetbeni járan­dóságnak helyi forgalmi értékét;­ 14. az alkalmazottnak a 11. pontban meg­jelölt időtartam alatt a szolgálati viszonnyal kapcsolatosan keletkezett mellékkeresetekből el­ért bevételét. Ha az alkalmazott előre kapja a járandóságát, akkor a mellékkeresetek fejé­ben azt az összeget kell bevezetni, amennyit az alkalmazott legutoljára ugyanannyi időtar­tam alatt ezek fejében tényleg bevett; 15. a kifizetett pénzbeli járandóságnak a kiszolgáltatott javak (naturáliák) forgalmi ér­tékének, valamint a 14. alatti bevételnek együt­tes összegét; 16. a törvény szerint járó általános kere­seti adó összegét. Ha valamely vállalatnál nagy számban vannak a napibéres vagy hetibéres alkalmazottak, ak­kor olyan beosztású illetményjegyzéket is le­het készíteni, amelybe az egy hónap leforgása alatt teljesített kifizetések bevezethetők. Az ilyen­­ illetményjegyzékben erre a célra nyitandó­­hasábokon annyiszor kell megismételni a 10— 16. pontok alatt felsorolt adatokat, ahány íz­ben kifizetéseket teljesítettek, tehát heti kifi­zetések esetében négyszer, félhavi kifizetések esetében kétszer. Azokról az alkalmazottakról, akik nem ab­ban a községben (városban) laknak, ahol a szolgálati (munka-) helyük van, a lakóhelyük szerint külön illetményjegyzék állítandó ki. Az ugyanabban a községben (városban) lakó al­kalmazottakat közös illetményjegyzékbe kell foglalni. Az illetményjegyzéknek mind a két példá­nyában összegezni kell a levont és a 16. hasábba bevezetett általános kereseti adótéte­leket, azután el kell azt látni keltezéssel és aláírással, a külső oldalán vagy esetleg a felső részén pedig fel kell tüntetni, hogy a jegyzék mely hónapra, illetve a hónapnak mely napjaira vonatkozik. Az illetményjegyzéknek mind a két példá­nyával együtt kell a levont adót a fentebb említett helyen és időben beszolgál­tatni, a községi (városi pénztártól) visszaka­pott példány a munkaadónál marad és az az alábbiak szerint legalább is két évig megőr­zendő. Ha a munkaadó postatakarékpénztár útján fizeti be az adót, akkor az alábbiak sze­rint az illetményjegyzéknek csak egyik pél­dányát tartozik a községi (városi) hatósághoz beküldeni. A község (város) az illetményjegy­zék beszolgáltatása tekintetében ennél mesz­­szebbmenő könnyítést is engedélyezhet. Nem köteles a munkaadó külön illetmény­jegyzéket kiállítani abban az esetben, ha az illetmények kifizetéséről bérfizetési jegyzéket készít és ezt a jegyzéket indigópapír haszná­latával két egyenlő példányban úgy­ állítja ki, hogy a jegyzék az ebben a §-ban felsorolt adatokat tartalmazza. A darabszámos, vagy az akkordmunkások­nak kifizetett munkabérek feljegyzése. Az a munkaadó, aki darabszámra dolgozó vagy pedig akkordmunkást alkalmaz, köteles külön feljegyzést vezetni az ilyen munkásnak kifizetett munkabérekről. A feljegyzés alapján minden egyes hónap végével összegezni kell a hónap folyamán kifizetett munkabéreket és a teljes havi munka­bérösszeget kell a fentebbiek szerint készített illetményjegyzékbe bevezetni s az ennek meg­felelő adótételt kell levonni és befizetni. Ha pedig a munkaadó az egyes munkabér­kifizetések alkalmával a megfelelő adórész­leteket már levonta, akkor a hónap folyamán kifizetett utolsó munkabérből már csak azt az adókülönbözetet vonja le, amennyivel az egész havi munkabérek után járó adótétel összege nagyobb, mint a hónap folyamán levont adó­részletek együttes összege. A munkaadók által levont adó befizetése. A szolgálati- és munkabérviszonyból szár­mazó jövedelmek után járó általános kere­seti adó az illetmény kifizetésekor válik ese­dékessé és ugyanakkor vonandó le. Minden munkaadó köteles ezt a levont adót a levonás napját követő hónapnak 15-ik nap­jáig az üzletének helye szerint illetékes község vagy város pénztárába befizetni és az illet­ményjegyzéknek mind a két példányát ugyan­ott beszolgáltatni. »Üzlet« alatt ebben a vo­natkozásban azt a telepet, irodát stb. kell érteni, ahol az alkalmazottak járandóságait rendszerint kifizetik. Az illetményjegyzékek kezelése. A községi (városi) pénztár a bemutatott illetményjegyzéknek mind a két példányát azonnal megvizsgálja. A pénztár az illetményjegyzékek összege­zése szerint mutatkozó általános kereseti adó befizetését az illetményjegyzék egyik példányán a községi adóbeszedési napló vonatkozó té­telszámának feltüntetése mellett nyugtázza és azt a példányt visszaadja a befizetőnek. A munkaadók által levont adó befizetése postatakarékpénztár útján. A munkaadó az alkalmazottai után járó ál­talános kereseti adót olyan városokban és köz­ségekben, amelyeknek a m. kir. postatakarék­pénztárnál­ folyószámlájuk van, postatakarék­pénztár után postatakarékpénztári befizetési (csekk) fajtok felhasználásával is befizetheti. A befizetés napjának ilyen esetben azt a napot kell tekinteni, amely napon a postataka­rékpénztár az adóösszeget átvette.­­ Az erre a célra szolgáló postatakarékpénz­tári befizetési (csekk) lapokkal a város vagy község önköltségi áron látja el a feleket. A munkaadó a postatakarékpénztártól visz­­szakapott elismervényt az illetményjegyzék egyik példányához köteles fűzni, vagy pedig­ arra ráragasztani. Ez az elismervény a befi­zetés nyugtázására szolgál. A községi (vá­rosi) pénztár a postatakarékpénztár útján be­fizetett ilyen kereseti adóról nem állít ki nyugtát. A munkaadó az illetményjegyzék másik pél­dányára még ugyanazon a napon rávezeti, hogy az adót postatakarékpénztár útján mely napon küldte be és ezt a példányt egyidejű­leg köteles a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi elöljáróság adószám­viteli osztályának) beadni vagy esetleg posta útján oda beküldeni. Az illetményjegyzék má­sik példányát tehát ilyen esetben be se kell mutatni. Az alkalmazottakról vezetett feljegyzések megőrzése. A munkaadó az alkalmazottakról veze­tett nyilvántartást és az illetményjegyzékeket legalább is két évig kötelesek megőrizni. Ez a két év attól a naptól számítandó: a) amikor a nyilvántartásba az utolsó ada­tot beírták; b) amikor az illetményjegyzéket kiállították, vagyis keltezték. Az adó átalányozásának általános feltételei. Az olyan munkaadókra nézve, akik kevés alkalmazottat tartanak, továbbá azokra, akik bármi oknál fogva az illetménykimutatások ve­zetésére célszerűen nem kötelezhetők (pl. me­zőgazdák, kisebb iparosok, kereskedők stb.), végül azoknál, akik időszakonként bizonyos munkálatokra alkalmaznak általános kereseti adó alá eső bérmunkásokat, a szolgálati il­letmények után járó adókat átalányösszegben kell megállapítani. Ehhez képest az alkalmazottak után fize­tendő általános kereseti adót olyan munka­adóval szemben kell átalányösszegben meg­állapítani : 1. akinek legfeljebb öt alkalmazotja van és ezek közül egyik sem végez irodai munkát; 2. aki egyrészt akár a megfelelő iskolai képzettség hiányánál, akár a foglalkozás ter­mészeténél fogva nem tudja ellátni az általá­nos kereseti adó levonásával kapcsolatos írás­beli teendőket, másrészt pedig az erre a célra szükséges idegen munkaerő alkalmazása az adózónak az üzlet, vagy vállalat terjedelmé­vel és jövedelmezőségével szemben arányta­lanul súlyos anyagi megterhelést okozna. Az alkalmazottak számának megállapításá­nál a tanoncok és az adómentes napszámosok figyelmen kívül hagyandók. Az üzletben, vagy vállalatban, illetve gazdaságban alkalmazotta­kat pedig a háztartásban alkalmazottaktól el­különítve kell az átalányozás szempontjából számba venni. Az adó átalányozására irányuló bejelentések. Az a munkaadó, aki az előző §. értelmében az alkalmazottai után járó általános kereseti adónak átalányösszegben való megállapítására igényt tarthat, köteles az alkalmazottnak szol­gálati (munkai) helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának) a kö­vetkező adatokat bejelenteni: 1. az üzlet (üzem), műhely, iroda, gazdaság stb. közelebbi megjelölését és helyét (utca, házszám szerint); 2. a munkaadó lakásának helyét (utca, ház­szám szerint); 3. az alkalmazottak nevét, születési évét és helyét, továbbá az alkalmazás pontos megjelö­lését; 4. a kikötött pénzbeli és természetbeni já­randóságoknak részletes felsorolását; 5. az ellátásnak, lakásnak és a természet­beni járandóságoknak a munkaadó becslése szerint mutatkozó helyi forgalmi értékét; 6. azt az időtartamot, amelyre a munkaadó V. BERGER ÉS WIRTH KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDAI FESTÉK- ÉS HENGERANYAGGYÁR A BUDAPEST, IX., MÁRTON­ UTCA 19. / TELEFON: JÓZSEF 6-35

Next