Nyomda- és Rokonipar, 1930 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1930-07-15 / 14. szám
1930 julius 15 NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 119 (3.) oldal ll||i!lil!l!l!llllllll!ílllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lilllllll!llllllll!lll!l!llllllllllllllíllllllllllllllllllllllllllllllllllllLlllllllllllillilllllll Irigylendő állapotok. A szlovák- és kárpátoroszországi grafikai grémiumok országos szövetségének hivatalos lapjában, a Pozsonyban megjelenő »Grafiká«-ban olvassuk a pozsonyi grémium választmányi ülésének jegyzőkönyvében alábbi beszámolókat: Az Országos Hivatal intézkedése a kontárok ügyében. A grafikai iparnak a kontároktól való megtisztítása érdekében indított akciónk egyik fázisaként az Országos Hivatal elrendelte az összes közhivatalok számára, hogy a kontárnyomdákat minden néven nevezendő szállításból zárják ki. A választmány örömmel veszi tudomásul az Országos Hivatal intézkedését, mégis elhatározza, hogy a rendelet precizírozása érdekében a szükséges lépéseket megteszi. Az a meggyőződése, hogy az egyes közhivatalok az Országos Hivatal intencióit nem ismerve, nem fogják tudni azt, hogy kontároknak tekintendők mindazon nyomdák, amelyek nem tagjai a szlovenszkói és podkarpatszká-ruszi grafikai Grémiumok Országos Szövetségének. A kereskedelmi miniszter rendelete a jogtalan iparűzés üldözésére és büntetésére. A kereskedelmi minisztérium az egyes Grémiumok állandó panaszára, 1929. évi május hó 31-én, 36.742-29. sz. alatt rendeletet adott ki, amelyben azon üzemtulajdonosok üldözéséről intézkedik, akik jogtalanul űznek valamely engedélyhez kötött ipart. Tekintettel arra, hogy a bratislavai Grémium tagjai közül egy sincsen olyan, aki, jogtalanul űzné a nyomdaipart, de a valószínűség szerint az ország egyéb területén, ahol a szigorú ellenőrzésnek lehetősége nincsen meg, léteznek ilyen esetek, a választmány a minisztériumnak eme rendeletére felhívja az Országos Szövetség figyelmét. A Szlovák Általános Hitelbank házinyomdája. A Szlovák Általános Hitelbank ellen, házinyomdája jogtalan üzemben tartása miatt, megtettük hónapokkal ezelőtt a büntető feljelentést. A vállalat ellenállása és nagy befolyása miatt azonban igen nehezen lehet ez ügyben döntést elérni. Erre való tekintettel, panaszunk alátámasztására beszereztük a prágai kereskedelmi és iparkamara szakvéleményét, amely teljesen azonos a mi felfogásunkkal. Ezt a szakvéleményt eljuttattuk a bratislavai kereskedelmi és iparkamarához, mint olyanhoz, amely hivatva van szakvéleményével ez ügyre döntő befolyást gyakorolni. A prágai kamara véleményét a bratislavai kamara is magáévá tette és felterjesztette az illetékes főjegyzői hivatalhoz. A »Rapid« nyomda ügye. A koncesszió nélkül dolgozó »Rapid« nyomda ellen beadott feljelentésünk alapján a bratislavai város főjegyzői hivatal elrendelte ennek az üzemnek a lezárását. Az üzemet hatósági közegek 1930. évi január hó 4-én tényleg le is zárták. Újabb feljelentés következtében e hó 15-én a városi főjegyzői hivatal illetékes tisztviselőjével egyetemben megjelentünk a »Rapid« nyomda helyiségében, ahol meggyőződtünk arról, hogy az üzem hatósági lezárás dacára is tovább dolgozik. A főjegyzői hivatal eme tény hivatalos megállapítása után, lepecsételte az összes gépeket és felszerelési tárgyakat és megtette a cég ellen a bűnvádi feljelentést. A választmány a tett intézkedéseket és a jelentést tudomásul veszi. Állapítsuk meg e közlemények alapján, hogy Csehszlovákiában van értelme valamely ipar képesítéshez kötöttségének. No és nálunk? A kaposvári nyomdatulajdonosok beadványa a Társadalombiztosító kerületi pénztárához. NYOMDA- ÉS ROKONIPAR tek. szerk. Budapest. A csatolt beadványt, amelyet a kaposvári pénztár választmánya egyhangúlag elfogadott, azzal küldöm meg, szíveskedjenek ezen országos érdekű ügyet. lapjukban az ügy érdeméhez képest ismertetni. Kiváló tisztelettel Sebők Jenő. Országos Társadalombiztosító Intézet kaposvári Kerületi Pénztárának tek. választmánya Kaposvár. Alulírott kaposvári nyomdatulajdonosok azon tiszteletteljes kérelemmel fordulnak a helyi választmányhoz, szíveskedjék sürgős felterjesztést tenni a központi igazgatósághoz, hogy a vidéki nyomdaipart sértő azon rendelkezését, hogy a Társadalombiztosító számottevő nyomtatványait kizárólag két budapesti nyomdánál szerzi be és küldi métermázsa számra a vidéki pénztáraknak, változtassa meg és az intézet teljes nyomtatványszükségletét arányosan osszák fel a budapesti és a 14 vidéki kerület nyomdaipara között. Kérelmünk támogatására legyen szabad leszögeznünk azt, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet fenntartási költségeit közel felerészben a vidék adja és így természetes, hogy ugyanilyen mértékben jogosan követelhet az intézet részéről nyújtott bármily ellenszolgáltatást és támogatást. Lehetetlen, hogy a vidék csak a terheket viselje minden oldalról s jogokat sehol se élvezzen. Nem nyugodhatnak bele a vidék nyomdásziparosai, hogy hatalmas hozzájárulásuk dacára csak jelentéktelen munkát kapjanak, ezért e sérelem sürgős orvoslását, valamint azt is kérjük, hogy hasonló állásfoglalás céljából a 14 kerület választmányát a kaposvári pénztár választmánya keresse meg. Kaposvár, 1930. június 12. Teljes tisztelettel (Aláírva a Kaposvári összes nyomdatulajdonosok.) Különleges nyomdai munkálatok. Habár a könyvnyomdai eljárás alapja a papirosnak nyomással történő ellátása, mégis az alapanyag megváltoztatásának esetenként felmerülő szükségessége néha oly feladatok elé állítja a nyomdászt, melyek legtöbb műhelyben újszerűen jelentkeznek és tájékozatlanság folytán csak nagy nehézségek árán küzdhetők le, vagy teljesen eredménytelen kísérletezéseken hiúsulnak meg. Egyik német szaklapban olvasunk három, ily különleges feladat megoldására vonatkozó utasítást, melyet tájékoztatásul alantiakban közlünk. Pergament nyomása. A valódi pergamentbőr nyomása tulajdonképpen nem ütközik különösebb nehézségekbe és nincs még egy oly alapanyag, melyen a modern betűk, díszek és körzetek jobban érvényesülnének, mint éppen a pergamenten, mely nyomatok többnyire csak pár példányban készülnek oly okmányokról, melyeknek tartóssága fontossággal bír. A nyomdászt a pergamentbőr feldolgozásánál elsősorban a bőrnek az a tulajdonsága érdekli, hogy az vastagságában helyenként változó, ami az egyengetésnél feltétlenül figyelembe veendő, ha nem akarjuk a drága anyagot annak kitenni, hogy elromolják, makulatúrává váljék. Ezért ha a nyomóforma már ki van zárva és az illeszték is rendben van, akkor a pergamentivet egy ivtimitatlan papirossal fedetten, egész gyönge nyomással a formára eresztjük és azon áthajtjuk. A nyomásnak azért kell gyöngének lennie, hogy ne árnyékolja az alul lévő pergamentet. Ez eljárás folytán a fölülfekvő papirosiven láthatókká fognak válni azon felületek, melyeken az alul fekvő pergamentbőr vékonyabb, mint a bőr átlagvastagsága és így lehetővé válik az egyengetést a papirosiven elvégezve, ezt a szokott módon akár a cilinderen, akár a tégelyen megfelelően elhelyezni. Ha ez megtörtént, azonos mód a pergamentbőr fölé papirosivet helyezve, végzünk egy újabb nyomást, hogy meggyőződjünk az egyengetés megfelelő volta felől, vagy a még szükséges javítások elvégzésére útmutatást kapjunk, továbbiakban azért, hogy legyen revíziós példányunk. Ha az így végzett előmunkálatok azt mutatják, hogy minden előkészület rendben van, elvégezhetjük a nyomást magán a pergamentbőrön, mely alkalommal azonban a szokásos festékadagolást némileg meghaladófestékmennyiséget használunk fel. A végleges nyomatot szolgáltatandó pergamentbőrt azonban a legkínosabb figyelemmel kell az illesztékhez helyezni, mert ha megtörténnék, hogy valamely okból a nyomat festékezése nem volna teljesen kielégítő, akkor az a gépen történő újabb áteresztés segítségével még meg lesz javítható. Ha gyorssajtónyomásnál volt gyenge a nyomás, akkor a cilindert kell lejjebb ereszteni, miivel a kashing megerősítése által elérni óhajtott erősebb nyomás meghosszabbítja az alapanyag mozgáspályájának felületét, ami »duplázást« idéz elő. A tégelynyomón ellenben az alátét erősbítése nyugodtan al