Nyomda- és Rokonipar, 1932 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1932-03-03 / 5. szám
XXII. évfolyam Budapest, 1932 március 35. szám MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN SUt § § IKi EgT áT% I# f JO 8 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, ÉS 1S-ÉN. ~ TELEFON: AUT. 819-40 ITI W I V hnH W»'"» BUDAPEST, V. MÁRIA VALÉRIA-U. 12 Wolfner József. - A Magyar Bibliophil Társaság könyvipari és nyomdai kiállítása. - Amikor a helytelen devizarendelkezések külföldnek juttatnak munkaalkalmat. - A magyar nyomdaipar ünnepsége. - Papirostechnikai tanfolyam. - Egy könyvnyomdász utibenyomásai. - Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata a közüzemek tárgyában. - A Főnökegyesület hivatalos közleményei. - Vegyes. - Szerkesztői üzenetek. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii NYOMDA- ES ROKONIPAR A KÖNYVNYOMDÁI, LITOGRÁFIÁI, FÉNYNYOMDAI, BETŰ- ÉS TÖMÖNTÖI, KÉMIGRÁFIAI KÖNYVKÖTŐ, ÜZLETIKÖNYV, DOBOZGYÁRI ÉS EGYÉB PAPIRFELDOLGOZÓ IPARI r WOLFNER JÓZSEF \ Egy kedves öregúr frissen hántolt sírjánál állunk meg egynéhány percre, amikor \ olfner József emlékének áldozunk. A magyar kiadók nesztora szállt sírba a Singer és \ olfner cég megalapítójának és haláláig vezetőjének személyében és akinek alkalma volt Wolfner Józseffel , akár magánügyekben, akár üzleti vonatkozásban összeköttetésbe kerülni, csak kellemes emlékeket őrizhetett meg az elhunytról, ki szeretetreméltó egyéniségével mindenkit le tudott bilincselni, aki közelébe került. De nemcsak szeretetre méltó, közvetlensége volt lebilincselő Welfsler Józsefben, hanem világos meglátásai is és az a nagysűilűség, melynek bélyegét mindenre rányomta, amivel a legcsekélyebb mértékben is foglalkozott. Amilyen kicsiny és szerényen igénytelen volt külseje, olyan ellentétesen nagy volt ezzel szemben szellemi képessége, munkabírása, invenciója, lelkesedése mindaz iránt, ami szép és ami kultúrát jelent. Ez a kiváló egyéniség távozott el végleg az élők sorából. Holfner József elhalálozása nemcsak az emberiségnek és szűkebb körének, a könyvkiadóknak vesztesége, hanem vesztesége magának a könyvkiadásnak, a könyvkultúrának és mindannak, ami ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos. Cége vezetése alatt a legnagyobb magyar könyvkiadó cégek elseje közé fejlődött és az általa felfedezett magyar írók egész serege, az ő karján, az ő támogatásával vonult be az irodalomnak a közönség részére hozzáférhetővé tett területére. Munkássága, mely az igazi tehetségek felfedezésére és felkarolására is kiterjedt, egy pillanatig sem szünetelt. Alkotó volt, kinek alkotásáról csak az elismerés hangján lehet megemlékezni. Eredményes munkásságát legjobban azzal jellemezhetjük, ha kivonatosan is, de ismertetjük az általa teremtett munkák egy részét, amelyek bizonyítják, hogy az ország nyomdaiparát oly ún munkákkal látta el, amelyek nélküle talán sohasem kerültek volna kiadásra. Ilyenek azujságom, az első gyermeklap, a Magyar Leányok, az Új Idők stb. Éveken át kiadója volt a Magyar Figyelőnek, A Művészet című lapnak. Megteremtette az olcsó könyvet, az Egyetemes Regénytárt, ismert piros vászonba kötött köteteivel, amelyek szinte példátlan közkedveltségre és elterjedtségre tettek szert s mindenki számára éppen olcsóságuknál fogva könnyen megszerezhetők voltak. A ponyvairodalom ellen állandó harcot v ivott és ezek ellenszereként kiadta Beniczkyné Bajza Lenke, Marlitt, Croker, Courts Mahler regényeit, amelyek, bár irodalmi értékük nem jelentékeny, de arra alkalmasak voltak, hogy a nagytömeg érdeklődéséből kiszorítsák a ponyvaregényeket, helyébe adván e szórakoztató könyveket. Kiadta a Milliók Könyve és a Koronás Regények sok-sok változatát és a gyermekirodalom Filléres Könyvtára, az Én Újságom Könyvtára és a Százszorszép könyvek is mind munkát jelentettek a nyomdaiparban foglalkoztatott munkásságnak és iparosságnak. A tankönyv kiadás terén egyike volt az úttörőknek és arra törekedett, hogy az ifjúság tankönyvei a legjobb szakemberek által állíttassanak össze. Névszerint fel nem sorolható mindazon kiadványoknak névsora, amelyeket az elhunyt Wolfner József igazi irodalompártolása segített sajtó alá . A mégis meg kell említenünk, hogy az ő kiadásában jelentek meg többek között a következő írók összes művei: Herczeg Ferenc, Ábrányi Emil, Csathó Kálmán, Farkas-Pál Gulácsy Irén, Hegedűs Lóránt, Justh Zsigmond, Kiss József, Lövik Károly, Lyka Károly, Makai Emil, Malonyay Dezső, Pósa Lajos, Surányi Miklós, Szomaházy István, Terescsényi György, Tömörkény István, Tutsek Anna, Zsigray Julianna, stb. A nyomdaipar kétségtelenül sok munkát köszönhet Wolfner József teremtő akaratának, aki mindenkor igyekezett a magyar irodalom termékeit minél szélesebb körben ismertté tenni és ez a törekvése csak elismerésreméltó a nyomdaipar részéről, amelynek ily mód munkát és fejlődési lehetőséget is adott. Különösnek tetszik, hogy Wolfner Józsefnek, a könyvkiadónak elhunytéval a nyomdaipar orgánuma ily bőségesen foglalkozik, de Wolfner Józseffel szemben csak kötelességteljesítés az, ha méltatjuk érdemeit, melyek mindvégig a nyomdaipar érdekeit is messzemenőleg szolgálták. Mint könyvkiadóvállalat, a Singer és Wolfner cég állandó fogyasztója a magyar nyomdaiparnak és akkor, amikor Wollner József invenciója mindig újabb és újabb kiadványokat termelt, ezek mindegyike újabb és újabb munkaalkalom megteremtése volt a magyar nyomdaipar számára. Kötelessége tehát a magyar nyomdaiparnak, hogy Wolfner József frissen hántolt sírjára a hálás elismerés koszorúját e szavakból fonottan letegye, megköszönve a sorsnak, hogy ily kiváló termelő erővel ajándékozta meg a magyar könyvkiadás nemes céhét, akinek emlékét mi is kegyelettel fogjuk mindig megőrizni.