Nyomda- és Rokonipar, 1932 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1932-03-03 / 5. szám

XXII. évfolyam Budapest, 1932 március 3­5. szám MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN SUt § § IKi EgT áT% I# f JO 8 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, ÉS 1S-ÉN. ~ TELEFON: AUT. 819-40 ITI W I V hnH W»'"» BUDAPEST, V. MÁRIA VALÉRIA-U. 12 Wolfner József. - A Magyar Bibliophil Társaság könyvipari és nyomdai kiállítása. - Amikor a helytelen devizarendelkezések külföldnek juttatnak munkaalkalmat. - A magyar nyomdaipar ünnepsége. - Papirostech­­­nikai tanfolyam. - Egy könyvnyomdász utibenyomásai. - Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter nyilatko­­­zata a közüzemek tárgyában. - A Főnökegyesület hivatalos közleményei. - Vegyes. - Szerkesztői üzenetek. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii NYOMDA- ES ROKONIPAR A KÖNYVNYOMDÁI, LITOGRÁFIÁI, FÉNYNYOMDAI, BETŰ- ÉS TÖMÖNTÖI, KÉMIGRÁFIAI KÖNYVKÖTŐ, ÜZLETIKÖNYV, DOBOZGYÁRI ÉS EGYÉB PAPIRFELDOLGOZÓ IPARI r WOLFNER JÓZSEF \ Egy kedves öregúr frissen hántolt sír­jánál állunk meg egynéhány percre, ami­kor \­ olfner József emlékének áldozunk.­­ A magyar kiadók nesztora szállt sírba a Singer és \­ olfner cég megalapítójának és haláláig vezetőjének személyében és akinek alkalma volt Wolfner Józseffel , akár magánügyekben, akár üzleti vonat­kozásban összeköttetésbe kerülni, csak kellemes emlékeket őrizhetett meg az elhunytról, ki szeretetreméltó egyénisé­gével mindenkit le tudott bilincselni, aki közelébe került. De nemcsak szeretetre­­­ méltó, közvetlensége volt lebilincselő Welfsler Józsefben, hanem világos meg­látásai is és az a nagysűilűség, mely­nek bélyegét mindenre rányomta, ami­vel a legcsekélyebb mértékben is foglal­­kozott. Amilyen kicsiny és szerényen igény­telen v­olt külseje, olyan ellentétesen nagy volt ezzel szemben szellemi képessége, munkabírása, invenciója, lelkesedése mindaz iránt, ami szép és ami kultúrát jelent. Ez a kiváló egyéniség távozott el vég­leg az élők sorából. H­­olfner József elhalálozása nemcsak az emberiségnek és szűkebb körének, a könyvkiadóknak vesztesége, hanem vesz­tesége magának a könyvkiadásnak, a könyvkultúrának és mindannak, ami ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos. Cége­ vezetése alatt a legnagyobb magyar könyvkiadó cégek elseje közé fejlődött és az általa felfedezett magyar írók egész serege, az ő karján, az ő támogatásával vonult be az irodalomnak a közönség részére hozzáférhetővé tett területére. Munkássága, mely az igazi tehetségek felfedezésére és felkarolására is kiterjedt, egy pillanatig sem szünetelt. Alkotó volt, kinek alkotásáról csak az elismerés hang­ján lehet megemlékezni. Eredményes munkásságát legjobban azzal jellemezhetjük, ha kivonatosan is, de ismertetjük az általa teremtett mun­kák egy részét, amelyek bizonyítják, hogy az ország nyomdaiparát oly ún munkák­kal látta el, amelyek nélküle talán soha­sem kerültek volna kiadásra. Ilyenek az­­u­­­jságom, az első gyermeklap, a Ma­gyar Leányok, az Új Idők stb. Éveken át kiadója volt a Magyar Figyelőnek, A Művészet című lapnak. Megteremtette az olcsó könyvet, az Egyetemes Regény­tárt, ismert piros vászonba kötött köte­teivel, amelyek szinte példátlan közked­veltségre és elterjedtségre tettek szert s mindenki számára éppen olcsóságuknál fogva könnyen megszerezhetők voltak. A ponyvairodalom ellen állandó har­cot v ivott és ezek ellenszereként kiadta Beniczkyné­ Bajza Lenke, Marlitt, Cro­­ker, Courts Mahler regényeit, amelyek, bár irodalmi értékük nem jelentékeny, de arra alkalmasak voltak, hogy a nagy­tömeg érdeklődéséből kiszorítsák a pony­varegényeket, helyébe adván e szórakoz­tató könyveket. Kiadta a Milliók Könyve és a Koro­nás Regények sok-sok változatát és a gyermekirodalom Filléres Könyvtára, az Én Újságom Könyvtára és a Százszor­szép könyvek is mind munkát jelentet­tek a nyomdaiparban foglalkoztatott munkásságnak és iparosságnak. A tankönyv kiadás terén egyike volt az úttörőknek és arra törekedett, hogy az ifjúság tankönyvei a legjobb szakem­berek által állíttassanak össze. Névszerint fel nem sorolható mindazon kiadványoknak névsora, amelyeket az el­hunyt Wolfner József igazi irodalom­pártolása segített sajtó alá . A mégis meg kell említenünk, hogy az ő kiadásában jelentek meg többek között a következő írók összes művei: Herczeg Ferenc, Áb­rányi Emil, Csathó Kálmán, Farkas­-Pál Gulácsy Irén, Hegedűs Lóránt, Justh Zsigmond, Kiss József, Lövik K­ároly, Lyka Károly, Makai Emil, Malonyay Dezső, Pósa Lajos, Surányi Miklós, Szo­­maházy István, Terescsényi György, Tö­mörkény István, Tutsek Anna, Zsigray Julianna, stb. A nyomdaipar kétségtelenül sok mun­kát köszönhet Wolfner József teremtő akaratának, aki mindenkor igyekezett a magyar irodalom termékeit minél szé­lesebb körben ismertté tenni és ez a törekvése csak elismerésreméltó a nyom­daipar részéről, amelynek ily mód munkát és fejlődési lehetőséget is adott. Különösnek tetszik, hogy Wolfner Jó­zsefnek, a könyvkiadónak elhunytéval a nyomdaipar orgánuma ily bőségesen fog­lalkozik, de Wolfner Józseffel szemben csak kötelességteljesítés az, ha méltatjuk érdemeit, melyek mindvégig a nyomda­ipar érdekeit is messzemenőleg szolgál­ták. Mint könyvkiadóvállalat, a Singer és W­­olfner cég állandó fogyasztója a magyar nyomdaiparnak és akkor, ami­kor W­olln­er József invenciója mindig újabb és újabb kiadványokat termelt, ezek mindegyike újabb és újabb munka­­alkalom megteremtése volt a magyar nyomdaipar számára. Kötelessége tehát a magyar nyomdaiparnak, hogy Wolfner József frissen hántolt sírjára a hálás elismerés koszorúját e szavakból fonot­­tan letegye, megköszönve a sorsnak, hogy ily kiváló termelő erővel ajándé­kozta meg a magyar könyvkiadás nemes céhét, akinek emlékét mi is kegyelettel fogjuk mindig megőrizni.

Next