Nyomdaipar, 1916 (15. évfolyam, 1-39. szám)

1916-01-05 / 1. szám

XV. évfolyam 1916 január b. 1. szám. A NYOMDÁSZAT ÉS ROKONSZAKMÁK ÉRDEKEIT FELÖLELŐ SZAKLAP A VIDÉKI NYOMDATULAJDONOSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE LAPZÁRTA SZERDÁN REGGEL FELELŐS SZERKESZTŐ • MOLNÁR MÓR MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN NYOMDAIPAR - SZERKESZTŐSÉG ÉS , ' c- ELŐFIZETÉSI ÁR: EGÉSZ KIADÓHIVATAL: SZEKSZÁRD A LAP FŐMUNKATÁRSA : IRDtsLAJOS ÉVRE 12 KOR., FÉLÉVRE 6 KOR. Újévkor. Az új esztendő küszöbén lapunkat kortársaink további pártfogásába kellene ajánlanunk és hivatkozni kellene azokra az anyagi áldozatokra, amiket a mai nehéz nyomdász-viszonyok között egy lap kiadása, fenntartása igényel. De kartársaink maguk is nyomdá­szok, legtöbben lapkiadók is, s így önmagukon érzik a lapkiadás sokféle nehézségeit. Ehelyett rámutatunk inkább azokra a szükséges­ségekre, melyek lapunkat a mai nehéz időkben kar­társaink előtt fokozottabb mértékben nélkülözhetetlenné teszik. Lapunk az országos nyomdaipari és az iparunk­kal kapcsolatban álló papír stb. ipari viszonyokról nyújt tájékozódást kartársainknak. Lehetővé teszi az egyes vidékek elszigeteltsége mellett is az azonos jelenségek egybevetését, a kirívó ellentétek összhangba hozatalát. Módot nyújt széttagoltságunkban is a kortársi érintkezésre, az egymás esetein való okulásra, a tanul­ságok hasznosítására. Legjobb példa erre a közszállításoknál elért ár­felemelések és a nyomtatványárak országos megjavu­­lása, mely napról-napra érezteti jó hatását. Lapunkból tudomást szereznek kortársaink a vidéki nyomdászat összes viszonyairól, s így tájékozva vannak országos ipari állapotainkról, törekvéseinkről, céljainkról, melyek gazdasági helyzetünk megjavítását célozzák. Épen ezért egy nyomdatulajdonosnak sem szabad hiányoznia rendes heti olvasmányai közül a Nyomda­­ipar­­nak. Hogy pedig hivatásunkat, vállalt kötelességeinket minél jobban betölthessük, van szükség természetesen kartársaink előfizetésére. De emellett ép ily fontosnak tartjuk a kartársaink részéről kért szellemi támogatást is. Kérjük tehát kartársainkat, hogy iparunkat érdeklő közhasznú értesítéseikkel, közleményeikkel is bennün­ket minél többször felkeresni szíveskedjenek. Kartársi üdvözlettel: A „NYOMDAIPAR“ szerkesztősége. Nyílt levél a Társegyesülethez! Irta: Láng József. Nagyvárad, 1916. december 26. A nyomdaipar és különösebben a vidéki nyomdaipar a megpróbáltatások nehéz idejét éli. Munkahiány és anyagdrágulás egyaránt veszé­lyezteti annak létalapjait. Pillanatnyilag ezen nem változtathatunk, de elmélkednünk kell a jövő felett, hogy a háború után várható ipari újjáébredést a nyomdaipar számára előkészít­hessük. Az Önök Grafikai Egyesülete épen úgy ismeri a múltak hibáit, mint a mi szerény esz­közökkel dolgozó vidéki Szövetségünk, hiszen Önök is régen a szakma ütőerén tartják a kezüket. Tudják Önök is, tudjuk mi is, hogy egyrészt a társulási szellem hiánya, másrészt a féktelen kapzsiság kerékkötője szakmánk fejlő­désének, haladásának, fölvirágzásának. Az előbbit éleszteni, az utóbbit lohasztani mindkét egyesület legfőbb céljának tartja és hogy az ez irányú tevékenység a várt eredményt nem hozta meg, jól tudjuk, ez­­a törvényes erő hiányából ered. A törvényes erőt jobb ipartörvény keretében várjuk. Sürgetnünk kell a nyomdaiparnak képe­sítését és létszámhoz kötését, valamint a köte­lező ipartársulás rendszerét. Mert míg egyrészt látjuk, hogy a számításnélküli okvetetlen vállal­kozást országszerte laikus „kartársak“ cselekszik meg, addig másrészt ipari garázdálkodásaikat szabadon űzhetik, mert társulati köteléken kívül állván, őket ellenőrizni és fegyelmezni nem lehet. Hogy a háború után korszakos törvényt követelhessünk, idejekorán kell foglalkoznunk a részletkérdésekkel. Káros mulasztást követnénk el, ha már most, a háború tartama alatt, elő nem készítenénk a talajt jövő boldogulásunk számára.

Next