Magyar Óra és Ékszeripar, 1936 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

4. о1г|я! MAGYAR ÓRA- ÉS ÉKSZERIPAR IS&cJztnai phopaponda A karácsonyi évadnak ma már elmaradhatatlan velejárója az óra- és ékszerszakma közös szakmai propagandája. A propaganda jelszavai átmentek a köztudatba, aminek legjobb bizonyítéka, hogy idegen szakmáik is sűrűn applikálják azokat saját hirdetéseikbe. Az összes lapokban december havaiba­n megjelent hirdetések, ötletes, találó és meggyőző szövegükkel jó segítőtársul szolgáltak a detailkereskedelemnek. Bemutatunk két hirdetést a sok jó közül, melyek különösen az órára hívták fel a vevőközönség figyel­mét. A laphirdetéseken kívül a grafikusok részére ki­írt rajzpályázat is nagyon hatásosnak bizonyult, részben a sok résztvevő (több mint 300 pályázat ér­kezett be), részben az összes lapokban megjelent pályázati felhívás révén. A közös propagandát kiegészítette még a de­ idejét ралtM oxávciL pénzét vadLódi éttervteé­­tiutasítja­­­ cember 8-án tartott kirakatbemutató, melyre a napi­lapokban hívták fel a közönség figyelmét. A szebb­­nél-szebb kirakatoknak nagyon sok nézője akadt és akik a bemutatón részvettek, azok bizonyosra érezték kedvező hatását üzleti forgalmukban. A közös propaganda hatását nem lehet mérő­eszközökkel lemérni, de minden kortárs méltányolja és elismeri azt a mérhetetlen nagy erkölcsi erőt, amit a közös propaganda nyújt a szakmának. A propaganda bizottság Neuwelt Samu elnökkel az élén derekas műnkért végzett és az egész szakma csak köszönetet mondhat mindazoknak, akik­nek ebben a hasznos és szép munkában részük volt. V I Fegyelmi bíróság árrontás ellen A budapesti kereskedelmi és iparkamara tör­vénytervezetet készített laikus bíróságok, az úgyneve­zett fegyelmi bíróságok felállítására. Ezek a fegyelmi bíróságok gyorsan és azonnal tárgyalhatnák azokat az általában jelentéktelenebb üzleti eltévelyedéseket, amelyek az árrontással kapcsolatosak, amelyeknek azonban végeredményben igen nagy hatásuk van az üzleti életre. A kamara a laikus bíróság rendszerét is kidolgozta. A bíróság elnökét és tagjait a kamara teljes ülése választaná. Az elnök és a tagok nem szakmabeliek lennnek és kizárólag belátásuk alapján döntenének kisebb vitás ügyekben. Az eljárás díj­talan lenne és az alaptalan feljelentőt súlyosan meg­bírságolnák. A fegyelmi bíróságok működése sokban tehermentesítené a rendes és választott bíróságokat, amennyiben azok kisebb természetű árrontásokkal foglalkozni nem lennének kénytelenek. De nem ter­helnék a kereskedőket a súlyos perköltségek sem, el­maradnának a választott bírósági megbélyegzések is és általában olyan ügyekben is oltalmat nyújthatna a kereskedőknek, amely ügyek kívül esnek a törvény keretein. A kamara a törvénytervezetet fölterjesz­tette a kereskedelemügyi és igazságügyi miniszterhez ezenkívül küldöttségben is járult Winchkler István kereskedelemügyi miniszter elé, akinél Székács Antal alelnök ismertette a fegyelmi bíróságok tervét. A miniszter nagy érdeklődéssel hallgatta meg az elő­terjesztést és megígérte, hogy a kérést támogatja. 1 szám.

Next