Magyar Óra és Ékszeripar, 1941 (19. évfolyam, 2-24. szám)
1941-01-15 / 2. szám
ÓRA- ÉS ÉKSZERIPAR 3. oldal a kisiparosok kereseti adóalapjának megállapítására Hogyan kell kiszámítani az adóalapot, műhelybért? — Az ipartestületek szerepe az iparosok adatainak igazolásánál. A hivatalos lap legutóbbi számában megjelent az egyenes adókra vonatkozó törvényes rendelkezés végrehajtási utasítása, mely többek között az önálló kézművesiparosok kereseti adójáról is intézkedik. Részletesen meghatározza azoknak az önálló kézművesiparosoknak az adóját, akik legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül két tanoncot tartanak. A fővárosban és a legalább százezer lakosú városokban dolgozó kisiparosok általános kereseti adójáról külön intézkedik a rendelet. Ezeken a helyeken az évi kereseti adó 24, a segéd után 12 pengő, tanonc után 6 pengőt kell évenként fizetni, az üzletbér minden 100 pengője után 3, a lakásbér minden 100 pengője után pedig 2 pengőt. Nagyközségekben lakó önálló kézművesiparos évi adója: 16 pengő, ezenfelül segéd után évi 8, tanoncok után évi 4 pengő. Az ötvenezernél kevesebb lakosú városokban az évi keresetiadó: 20 pengőt, a segédek után változatlanul évi 8 pengő, tanoncok után pedig évi 4 pengőt kötelesek leróni. Az évi üzletbér minden 100 pengője után 1 50 pengőt, az évi lakásbér minden 100 pengője után pedig 1 pengőt kell kereseti adó címén fizetni. Az ötvenezernél nagyobb lakosú városokban az évi adó 22 pengőre emelkedik, a segédek után 10, a tanonc után 5 pengőt kel fizetni, az üzletbér minden 100 pengője után pedig 2, az évi lakásbér minden 100 pengője után 1,50 pengőt. A kisközségekben évi 12 pengőt, segéd után évi 8 pengőt és minden tanonc után évi 4 pengőt fizetnek kereseti adó címén. Kit tekintenek önálló iparosnak? A törvény alkalmazása szempontjából önálló kézművesiparosnak az iparengedéllyel bíró olyan iparost tekinti, aki a saját neve vagy cége alatt műhelyben segédeszközökkel és túlnyomórészt kézimunkával megrendelésre ipari cikkeket állít elő. Az a körülmény, hogy az ilyen iparos kisebb menynyiségben készárut is tart raktáron, a jelen szakasz szerinti adóztatásra vonatkozó igényt nem szünteti meg abban az esetben, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a készáru előállítása saját műhelyében és csak a műhelyben alkalmazott segéd, vagy tanonc munkájának igénybevételével történt. Hogyan kell kiszámítani a műhelybért? Az adó összegének kiszámítása szempontjából az üzletbért csak abban az esetben lehet számításba venni, ha az üzlet- (műhely-) helyiséget a lakástól különállóan bérelik és a közfelfogás is üzlethelyiségnek (műhelynek) tekinti; ilyennek kell tehát venni általában az olyan nyílt helyiséget, amelynek a vevőközönség számára bárhonnan bejárata van. Ha azonban az önálló kézműiparosnak műhelye olyan helyiségben van, amelyet a közfelfogás lakásnak tekint (pl. utcai vagy udvari külön bejárata nincs, beosztásánál és felszerelésénél fogva lakásra is alkalmas), vagy ha az iparos műhelye a lakásban van, az üzlet (műhely) bére után is a lakásra megállapított tételeket kell számításba venni. Ha az adózónak önálló lakása nincsen, hanem műhelyében lakik, az ilyen helyiséget a fentiek alkalmazása során lakásnak kell tekinteni. Nem vonatkozik a törvény e rendelkezése olyan esetekre, amidőn a műhely és lakás egymással összefüggő ugyan, azonban a helyiségek külső jellegüknél fogva egymástól megkülönböztethetők és a lakás is, a műhely is külön helyiségben van; ilyen eset pl. az ,amidőn az iparos ugyanabban az épületben bérel üzlet- (műhely-) helyiséget és lakást is, az üzletnek a vevőközönség részére külön bejárata van és a lakással csak annyiban függ össze, hogy a lakás az üzlet(műhely-) helyiségből nyílik. Ha ilyen esetekben a bérszerződésben nincs megállapítva, hogy a fizetett bérből mily összeg esik az üzlet- (műhely-) helyiségre és mily összeg a lakásra, valamint abban az esetben is, ha az iparos lakásával összefüggő üzlet (műhely) helyisége a saját házában van, becsléssel kell megállapítani, hogy a fizetett bérből vagy a haszonértékből mennyi esik az üzlet (műhely) és mennyi a lakás bérletére, illetőleg haszonértékére. Az ipartestületek igazolják az adatokat. Azt a körülményt, hogy a kézműiparosnál hány segédet és hány tanoncot kell az év túlnyomó részében alkalmazott segédnek vagy tanoncnak tekinteni, azokból a bejelentésekből lehet kiszámítani, amelyet az iparos az általános iparostörvény rendelkezései szerint köteles az elsőfokú iparhatóságnál megtenni. Abból a célból tehát, hogy a jelen szakasz alkalmazása során jogos igényétől senki el ne essék, vagy jogtalan előnyöket senki ne élvezhessen, a szakmai ipartestületek, illetőleg olyan helyeken, ahol az iparosok csekély száma miatt szakmai ipartestület nem működik, az általános ipartestületek kötelesek a számításokat elvégezni és azokat a kézműiparosokat, akiknek az adója fix összegben lesz megállapítva, minden év január hó 15-ig az illetékes m. Иг. adóhivatalnak jegyzékbe foglalva kimutatni. (Az IPOK közbenjárására ezt a határidőt a pénzügyminiszter ebben az évben február 15-ig meghosszabbította.) ZILA 15 köves anker női és férfikarórák nagy választékban: Hubert József IV., Károly körút 18. félemelet — Telefon: 189-625