Magyar Óra és Ékszeripar, 1941 (19. évfolyam, 2-24. szám)

1941-01-15 / 2. szám

ORA- ÉS ÉKSZERIPAR 3. oldal a kisiparosok kereseti adóalapjának megállapítására Hogyan kell kiszámítani az adóalapot, műhelybért? — Az ipartestületek szerepe az iparosok adatainak igazolásánál. A hivatalos lap legutóbbi számában megjelent az egye­nesadókra vonatkozó törvényes rendelkezés végrehajtási utasítása, mely többek között az önálló kézművesiparosok kereseti adójáról is intézkedik. Részletesen meghatározza azoknak az önálló kézműves­iparosoknak az adóját, akik legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül két tanoncot tartanak. A fővárosban és a legalább százezer lakosú városokban dolgozó kisiparosok általános kereseti adójáról külön intéz­kedik a rendelet. Ezeken a helyeken az évi keresetiadó 24 P, a segéd után 12 pengő, tanonc után 6 pengőt kell évenkint fizetni, az üzletbér minden 100 pengője után 3, a lakásbér minden 100 pengője után pedig 2 pengőt. Nagyközségekben lakó önálló kézművesiparos évi adója: 16 pengő, ezenfelül segéd után évi 8, tanoncok után évi 4 pengő. Az ötvenezernél kevesebb lakosú városokban az évi kere- í-etiadó: 20 pengőt, a segédek után változatlanul évi 8 pengő, tanoncok után pedig évi 4 pengőt kötelesek leróni. Az évi üzletbér minden 100 pengője után 1.50 pengőt, az évi lakás­bér minden 100 pengője után pedig 1 pengőt kell keresetiadó címén fizetni. Az ötvenezernél nagyobb lakosú városokban az évi adó 22 pengőre emelkedik, a segédek után 10, a tanonc után 5 pengőt kel fizetni, az üzletbér minden 100 pengője után pedig 2, az évi lakásbér minden 100 pengője után 1.50 pengőt. A kisközségekben évi 12 pengőt, segéd után évi 8 pengőt és minden tanonc után évi 4 pengőt fizetnek keresetiadó címén. Kit tekintenek önálló iparosnak? A törvény alkalmazása szempontjából önálló kézműves­iparosnak az iparengedéllyel bíró olyan iparost tekinti, aki a saját neve vagy cége alatt műhelyben segédeszközökkel és túlnyomórészt kézimunkával megrendelésre ipari cikkeket állít elő. Az a körülmény, hogy az ilyen iparos kisebb meny- nyiségben készárut is tart raktáron, a jelen szakasz szerinti adóztatásra vonatkozó igényt nem szünteti meg abban az esetben, ha hiteltérdemlően bizonyítja, hogy a készárú elő­állítása saját műhelyében és csak a műhelyben alkalmazott segéd, vagy tanonc munkájának igénybevételével történt. Hogyan kell kiszámítani a műhelybért? Az adó összegének kiszámítása szempontjából az üzlet­bért csak abban az esetben lehet számításba venni, ha az üzlet- (műhely-) helyiséget a lakástól különállóan bérelik és a közfelfogás is üzlethelyiségnek (műhelynek) tekinti; ilyennek kell tehát venni általában az olyan nyílt helyiséget, amelynek a vevőközönség számára bárhonnan bejárata van. Ha azonban az önálló kézműiparosnak műhelye olyan helyi­ségben van, amelyet a közfelfogás lakásnak tekint (pl. utcai vagy udvari külön bejárata nincs, beosztásánál és felszere­lésénél fogva lakásra is alkalmas), vagy ha az iparos műhelye a lakásban van, az üzlet (műhely) bére után is a lakásra megállapított tételeket kell számításba venni. Ha az adózónak önálló lakása nincsen, hanem műhelyé­ben lakik, az ilyen helyiséget a fentiek alkalmazása során lakásnak kell tekinteni. Nem vonatkozik a törvény e rendelkezése olyan esetekre, amidőn a műhely és lakás egymással összefüggő ugyan, azonban a helyiségek külső jellegüknél fogva egymástól megkülönböztethetők és a lakás is, a műhely is külön helyi­ségben van; ilyen eset pl. az ,amidőn az iparos ugyanabban az épületben bérel üzlet- (műhely-) helyiséget és lakást is, az üzletnek a vevőközönség részére külön bejárata van és a lakással csak annyiban függ össze, hogy a lakás az üzlet- (mühely-) helyiségből nyílik. Ha ilyen esetekben a bérszer­ződésben nincs megállapítva, hogy a fizetett bérből mily összeg esik az üzlet- (műhely-) helyiségre és mily összeg a lakásra, valamint abban az esetben is, ha az iparos lakásával összefüggő üzlet (műhely) helyisége a saját házában van, becsléssel kell megállapítani, hogy a fizetett bérből vagy a haszonértékből mennyi esik az üzlet (műhely) és mennyi a lakás bérletére, illetőleg haszonértékére. Az ipartestületek igazolják az adatokat. Azt a körülményt, hogy a kézműiparosnál hány segédet és hány tanoncot kell az év túlnyomó részében alkalmazott segédnek vagy tanoncnak tekinteni, azokból a bejelentésekből lehet kiszámítani, amelyet az iparos az általános iparostör­vény rendelkezései szerint köteles az elsőfokú iparhatóságnál megtenni. Abból a célból tehát, hogy a jelen szakasz alkal­mazása során jogos igényétől senki el ne essék, vagy jogtalan előnyöket senki ne élvezhessen, a szakmai ipartestületek, illetőleg olyan helyeken, ahol az iparosok csekély száma miatt szakmai ipartestület nem működik, az általános ipartestületek kötelesek a számításokat elvégezni és azokat a kézműiparo- sokat, akiknek az adója fix összegben lesz megállapítva, minden év január hó 15-ig az illetékes m. Иг. adóhivatalnak jegyzékbe foglalva kimutatni. (Az IPOK közbenjárására ezt a határidőt a pénzügyminiszter ebben az évben február 15-ig meghosszabbította.) ZILA 15 köves anker női és íéríi karórák nagy választékban: Hubert József IV., Károly körút 18. félemelet — Telefon: 189-625

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék