Magyar Óra és Ékszeripar, 1941 (19. évfolyam, 2-24. szám)

1941-01-15 / 2. szám

2. szám MAGYAR ÓRA- ÉS ÉKSZERIPAR 5. oldal WEISZ PÁL ÓRASZÍJAK GYÁRTÁSA WEISZ I. HUGÓ ÉS TÁRSA, BUDAPEST, VII., KÁROLY-KÖRÚT 7. AXA-VÉDJEGYŰ ÓRASZÍJAK fenti .Állati bőrökből készülnek. Könyvszemle DEUTSCHER UHRMACHER KALENDER 1941. Grossmann zsebnaptára 64. évfolyamában jelent meg 256 oldalon 113 ábrával, Fr. A. Karnes, Deutsche Verlags­werke Strauss Vetter & С­. kiadásában, ára kötve 2,5 márka. Népies nyelven a „Kis DUK” a második háborús évben jelent meg olyan tartalommal, mely az órás jövő és jelen feladatára irányt mutatott. Helyszűke miatt csak arra szorítkozhatunk, hogy a gaz­dag tartalomból a főcikkek címét közöljük. A modern órás sok hasznot meríthet Dr. Ing. I. Baltzer „Motor és elektromos segédeszközök az órásműhelyben” című cikkéből, mely 36 ábrával részletesen taglalja az erre vonatkozó tudnivalókat. Herbert Schöneck kortárs „Zsebóra-kövek foglalása” címmel 69 ábrával, foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel s egyben kitűnő vizsgaanyagot nyújt. Dr. med. Richard Gutzeit „A szem mint legértékesebb szerszáma az órásnak” címmel bővíti az olvasó ismereteit erről a nélkülözhetetlen szerszámról. Ezeken kívül részletes ismertetést közöl a könyvecske az óra-, fém- és optikusszakma szervezeti kérdéseiről, továbbá biztosítási, kereskedelmi tudnivalókról. Sok tabella, adat, be­szerzési források feltüntetésével a „Kis DUK” ebben az évben is hasznos és hű segítője lesz olvasóinak. A csinos kiállítású könyvecske, mely ajándékozási célra is alkalmas, kiadóhivatalunk útján is megrendelhető. „Erhard és Arthur Junghans, a német óra pionírjai.” Ezzel a címmel jelent meg egy alig félszáz oldalas könyv Liikke-Verlag Leipzig-Berlin kiadásában, melyet legtalálóbban a német óraipar hőskölteményének nevezhetnénk. A mű tör­ténelmi visszapillantást nyújt a 16. század kezdetleges ipari és kereskedelmi életére, majd a közlekedési eszközök fejlő­désével természetszerűen az óraipar is fellendül. Az eleinte szépen fejlődő schwartzwaldi óraipar a már akkor nagyarányú amerikai óraipar terjeszkedése folytán háttérbe szorult. Erhard Junghans alkotóereje és kereskedői zsenialitása ezeket az állapotokat merőben megváltoztatta. Bár előbb mint szalma­­kalapkereskedő működött, de ellesve az amerikai eladási mó­dozatokat, a schwartzwaldi ipart talpraállította. Erhard Junghans 1870-ben élete virágjában, 47 éves korában elhunyt. Szerencsére felesége kitűnő képességeivel az üzemet tovább­vezette, Arthur nevű fiát Amerikában taníttatta, aki ott szer­zett tapasztalatait hazájában értékesítette és a Gebrüder Junghans céget messze földön ismertté tette. Arthur Junghans a technikai újítások egész sorát alkalmazta, úgyhogy a tel­jesítőképességet sokszorosára fokozta. Ezt néhány számadat élénken igazolja: 1875-ben a termelés 37.000 darab, míg 1914-ben 3.600.000, azaz naponta 10.000 darab óra. A tanulságos és érdekfeszítő könyv ára 1.20 márka s ki a német nyelvben csak kissé is járatos, annak igaz gyönyö­rűséget okoz a lángész, akarat és teremtőerő megnyilvánulása és az emberiség szolgálatába állítása, Tállyai kazetta- és ék­szerelői m­oseg­y cír tulajdonos RAJNA JÓZSEF ezüstkoszorús mester Budapest, V., Csáky ucca 9. Telefon 125-586. Készít mindenféle ékszer- és vattás-dobozokat, evőeszköz kazettákat,­­ Kirakatberendezést vállal.

Next