Magyar Óra és Ékszeripar, 1944 (22. évfolyam, 1-23. szám)
1944-01-15 / 2. szám
XXII. évfolyam 2. szám. Megjelenik 1-én és 15-én. Budapest, 1944. január 15. ( TULAJDONA ://>:----------,-ггтгм" ORR-ESEK BUDAPESTI • ÓRÁSOK • IPARTESTÜLETÉNEK • HIVATALOS • LAPJA • SZERKESZTŐSÉG - ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST • VII • KÁROLY • KIRÁLY-ÚT • 3 A- Tettek ■ Nem hivatása szaklapunknak, hogy a napi politikával foglalkozzék, de a mostani időkben, amikor mindenki felelős az összeség jövőjéért, mindenkinek tudnia kell, milyen irányba vezetik az arra hivatottak nemzetünk hajóját, milyen magatartást tanúsítsunk, miként munkálkodjunk, hogy mindannyiónk együttes munkája nyomán biztosított legyen a boldog magyar jövő. Kormányzatunk munkásságát, terveit ismerteti a „Tettek-tervek” második kötete. Ebben a beszámolóban minket az iparosságot érintő rész érdekel legjobban, de örömmel tanulmányoztuk a magyar társadalom minden rétegére kiterjedő gondoskodás ismertetését, örömmel állapítottuk meg: nem áll egyedül ebben a hazában senki sem, mert kormányzatunk átfogó munkássága révén egy család vagyunk mindannyian, akik egyet akarunk, egyazon cél elérésére törekszünk a válságos időkön és előkészülünk a nyugodtabb, a boldogabb életre. A beszámoló a következőket mondja bevezetőjében: „A magyar kormányzat 1943. évi politikáját és munkásságát a változatlan irányvonal jellemzi. Ez azonban a mai történelmi időkben nem tétlenséggel, vagy ügyek gépies továbbvitelével egyértelmű, hanem éppen ellenkezően: a hivatali szervek és az egész társadalom fokozottabb tevékenységét, nagyobb áldozatvállalását és az eddiginél is serényebb munkáját jelenti. Háborúban élünk, minden idők legnagyobb küzdelmének tetőpontján állunk s az emberiség életének ez a rideg törvényszerűsége szabja meg az országvezetés feladatait. Ha tehát változatlan is a magyar kormány politikai iránya, a gyakorlati élet sok területén a háborús viszonyok következtében szükségszerűen mégis alapvető változások következtek be. Szigorúbb vezetés és irányítás érvényesül ma a gazdasági életben, éppen úgy, mint a politikában és az erősebb, hatásosabb hatalmi eszközök alkalmazása nagy munkatöbbletet ró az egész hivatalos apparátusra. tervek A magyar nemzet az 1943-as esztendő folyamán erejéhez mérten óriási áldozatokat hozott legjobb, fiainak vérével és életével, gazdasági erőinek megfeszítésével és sok lemondással adózott a fennmaradás és a szebb jövő parancsának. Többet áldozott a legfontosabbra, a magyar Honvédségre, mint bármely előző évben; termelését csaknem teljes egészében a háborús szükségleteknek megfelelően állította át; közellátását új és a régebbi gazdálkodási rendtől eltérő módon — de mégsem erőszakosan — átalakította; a társadalom és az állam összefogásával nagy szociális és gaz. Hazánkba behozható svájci óramenynyiség behozatali engedélyei újra kiadásra kerültek. Kiadták iparunk munkaihoz szükséges alkatrészek behozatalára jogosító engedélyeket is. Behozatali engedélyt nyert nagykereskedőink névsorát közöljük, ők fogják a nekik juttatott kontingensnek megfelelő óra- és alkatrész-árut kartársaink között szétosztani. Jól tudjuk, nagykereskedőinknek sok körültekintést igénylő, felelősségterhes munkát kell elvégezniük. Hisszük azonban, hogy rátermettségükkel, szakértelmükkel, az órásipar űzői iránt megnyilvánuló megértéssel és szeretettel végzik azt el. Hisszük, azokhoz juttatják el maradéktalanul iparunk kereskedelmi cikkét, akik eddig is életük minden óráját, minden percét az órával kapcsolatos idegölő munkában töltötték és azt teszik ezután is, mert élethivatásuknak választották az órával kapcsolatos szakmunkát. Reméljük, mint az órássághoz tartozók, körültekintő gondossággal lehetetlenné teszik, hogy a minket illető tevékenységben ne vegyenek részt alkalmi bekapcsolódók és illetéktelenek. Alkatrészkereskedőinktől pedig azzdasági segítséget igyekszik biztosítani a hadigondozottaknak és hadviselteknek. Mindezek mellett pedig, egy percre sem mond le a gyors szociális haladásra irányuló akaratáról és a korlátozott lehetőségek arányában nemcsak megtartani, hanem kiteljesíteni és fokozni is igyekszik a gondoskodásnak azt a mértékét, amelyet a háború előtti években — gyakran a legkedvezőtlenebb körülmények között — a maga erejéből biztosítani tudott.” A magyar iparosság, s köztük az órás társadalom tudja, milyen felelősség nehezedik vállaira. Aszerint él és dolgozik, s erős akarattal, határozott elszántsággal igyekszik elősegíteni, hogy nemtünk a kitűzött célhoz elérjen. F. várjuk, hogy csak azoknak szolgáltatnak ki alkatrészt, akik önálló iparűzőkként tevékenykednek és viselik a kötelezően reájuk háruló terheket is: órabehozatali engedélyt nyertek Budapesten: Baur István, VII., Madách Imre-út 3. Brauswetter Emil, VI. Dessewffy-u. 47. Eckert Ignác, VII., Nagydiófa-u. 3. Erkel János, IX., Csarnok-tér 3. Gander József, VII., Károly kir.-út 3/a. Gierling János, VII., Dohány-u. 30/b. Hack Aurél, VII., Rákóczi-út 4. Jermy és Klein, VII., Sip-u. 13. Kaszala Erzsébet, VII. Rumbach S.-u. 2. Kiss Ödön, IV., Károly király-út 24. Láng József rt., VII., Holló-u. 7. Luczianovits és Junghans, IV., Eskü-út 3. Marxen Lipót, VII., Károly király-út 7. Mészáros Béla, VI., gr. Zichy Jenő-u. 29. Mészárovits Antal, VI. Andrássy-út 31. Mitterer Testvérek és Társa, IV., Váciutca 56—58. Neszveda István és Fia, X., Körösi Csoma-út 9. Pintér és Körmöczi, VII. Dohány-u. 56. Peitler Károly, IV., Károly király-út 24. Révész István, VII., Nagydiófa-u. 6. Rosta Ferenc, IV., Harisköz 3. Óra- és alkatrész nagykereskedőink MWWWWWWWWWWtWWWMWMWWWMWWWWWWMMMM