Papír és Írószer, 1936 (16. évfolyam, 1-11. szám)

1936. január

Néhány szó a MAPIOSZ 1935 évi munkásságáról írta: Wittenberg István. Régi szokás a köz- és magánélet min­den vonatkozásában, hogy az új eszten­dő alkalmával visszatekintünk a le­zárt év eseményeire és mérleget ké­szítünk annak eredményeiről. Ennek a szokásnak teszek eleget, midőn az aláb­biakban összefoglalom a MAPIOSz 1935. évi munkásságát, s összegezem annak eredményeit. A számszerű adatok tekintetében uta­lok arra, hogy az elmúlt év folyamán 52 elnökségi, igazgatósági, szakosztályi s különböző bizottsági üléseket tartot­tunk, a taglétszám 42-vel szaporodott, s a múltban megalakult kiskereskedői, nagykereskedői, gyári, s gyári képvi­selői szakosztályok mellett ez évben megkezdte működését a képeslapkiadó szakosztály is. Az állásközvetítések száma 52 volt. A kereskedelmi minisztérium hiva­talos megbízása alapján 14 közszállí­tási ügyben adtunk szakvéleményt, s szakmai kérdésekben állandó szakértői voltunk a budapesti s több vidéki ka­marának is. A pénzügyigazgatóság megbízása­­ alapján 18 fővárosi adófelügyelőség mellé küldöttünk ki összesen 36 adó­szakértőt, akik nemcsak a kereseti és jövedelmi adó előirányzásánál fejtettek ki eredményes működést, hanem szol­gálatukat a forgalmiadó-átalányozás és számos más konkrét adóügyben is igénybe vették az egyes adófelügyelő­­ségek. , Szövetségünk kiküldöttei résztvet­tek a minisztériumokban, a fővárosnál, kamaránál, s egyes szabad érdekkép­viseleteknél tartott különböző szakér­tekezleteken, úgyszintén a Szabvány­­ügyi Mézet papír- és író­szer-szakbi­zottságainak folytatólagos ülésein. A behozatali bizottságok közül a töltőtoll és az irónhegyezők behozatali bizottsá­gaiba kapott meghívást az elmúlt év­folyamán a Szövetség. A különböző hatóságokhoz intézett hivatalos feliratok és átiratok száma közel 100 volt, s csupán a papírfázis­­adózás életbeléptetését 8 feliratban, il­letve a Kamarához intézett átiratban sürgettük meg. Az iskolai tanszerek ajánlása tárgyá­ban benyújtott panaszainknak több esetben adtak helyt az illetékes hatósá­gok, megkeresésünkre a pénzügyigaz­gatóság megállapította, hogy a dohány­­tőzsdék nagy­obb méretű papír- és író­szerárusításához külön iparigazolvány szükséges, előterjesztésünkre a tanszer­­idény tartamára meghosszabbítást nyert a szakmai üzletek zárórája, az iskolai tanszerajánlásokat újabb rendeletben tiltotta el a közoktatásügyi miniszter, a kereskedelmi miniszter pedig kilátás­ba helyezte több olyan közszállítási cikknek a szabad listára való felvételét, melyek Magyarországon nem készül­nek. Az áruházi verseny megakadályozá­sa érdekében Szövetségünk csatlako­zott az erre irányuló egyesületközi moz­galomhoz, s közvetlen megbeszélést folytatott az összes nagyáruházak képviselőivel. Ennek eredménye gya­nánt az áruházak átrombolása terén bizonyos enyhülés volt tapasztalható, amihez­ hozzájárult az is, hogy az író­szergyárak az áruházaknak nyújtott engedményt lényegesen csökkentették. Megindult a szakma körében az el­múlt év folyamán a márkavédelmi rendszer kiépítése is, mely előrelátható­lag ez évben lényegesen bővülni fog, mi­után egyaránt szolgálja a gyáripar, a nagy- és kiskereskedelem érdekeit. Hivatalos megkeresésre nyújtott szakvéleményével több esetben vetett gátat a Szövetség a szakmai kereskede­­delem üzletkörének újabb megszorítá­sával szemben, így a bélyegzők, zo­mánc-cégtáblák megrendelésének és töltőtollak javításának vállalásával kapcsolatban. Állandó kapcsolatot tartott fönn a Szövetség irodája a vidéki tagokkal, s különösen azoknak egyes városokban megszervezett csoportjaival. Rendszeresen megjelent (nagyobb alakban és jobb kivitelben) Szövetsé­günk hivatalos lapja is, mely minden egyesületi és szakmai eseményről tájé­koztatást nyújtott. Előrehaladtak azok a tárgyalások, melyeket a MAPIOSz részben a gyár­ipari, részben a nagykereskedői érde­keltségekkel indított meg, a közvetlen fogyasztói eladások korlátozásának ke­resztülvitele végett. Állandóan napirenden volt a szakma két legégetőbb problémája: a nyom­dászkérdés és a papírfázis is. Hogy ezeknek megoldása ismét a most in­duló évre maradt, nem a MAPIOSz erélyén, hanem a viszonyokon és az el­ Alapittatott 1855. Kitüntetve Páris 1900 10 érem. SCHÖNWALD vegyészeti, pecsétviasz és hecto­graph cikkek gyára r. t. BUDAPEST, VII., MÁRIA-UCCA 13 Telefon 41-163 papír és írószer lenállás csökönyösségén múlott. Hiszem és kívánom, hogy az új es­tendő végre hozza meg az elmúlt­ év vetéseinek sikerekben gazdag termés a szakma egészének és összes tagjain, javára! VITÉZ SZÉNÁSY BÉLA A MAPIOSZ DETAIL-SZAKOSZTÁLYÁNAK ELNÖKE. A MAPIOSz Det­ail-Szako­sztál­yán igazgatósága január 5-én látogatott elé tartott, melyen Wittenberg István sza osztályelnök bejelentette, hogy ü­zletkör­nek változása miatt nem áll módjában szakosztály elnökség további betöltése s eddigi bizalomért köszönetet mondva, fe kérte a szakosztályt, hogy a tisztikar me­glakítása mellett új elnököt válasszon. Rosner Herman elismerő szavakkal mu­tatta azt az önfeláldozó tevékenységet, m­­eyet a lelépő szakosztály­ elnök a detailk­reskedelem érdekében hosszú éveken át legnagyobb odaadással fejtett ki, s indí­tányozta, hogy a lemondásnak sajnálatt való tudomásulvétele mellett az igazgat­ság Wittenberg István érdemeit jegyz­könyvileg örökítse meg, s kérje fel, hol mint ügyvezető alelnök, továbbra is­­­selje szívén a detailkereskedelem érd­keit s vegyen részt a szakosztály munkái­ban. Az indítvány egyhangú elfogadás után az igazgatóság a szakosztály elnöke vitéz Szénásy Bélát, alelnökéül Ungár Im­rét, főtitkárául pedig dr. Sinnreich Pa választotta meg. Vitéz Szénásy Béla köszönetet monda a bizalomért és ígéretet tett, hogy munk­ját az eddigi tradíciókhoz híven fogja­­ fejteni. A szakosztály ezután Pauker Dezső, A­meth Józsefné, Klein Sándor, Komlós A­l­id, Kóródi Mihály, Szepes Dezső és U­gár Imre hozzászólása mellett több szak­mai kérdést tárgyalt le s elhatározta, hol a szakosztályi üléseket rendszeresíte fogja. A NYOMDAIPAR MUNKAIDEJE. Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszter a hallgatáson fogadta a nyomdaipari man­kaadók testületeinek, a Grafikai Főnöl­egyesület és a Budapesti Sokszorosító Ipartestületéne­k közös küldöttségét. A kil­döttség a nyomdaipar termelési rendjein biztosítása érdekében arra kérte a minis­zert, állapítsa meg a nyomdaiparra vona­kozóan a legkisebb munkabéreket és a n­ői munkaidőnek maximumát, hogy ekkor intézményesen legyen biztosítható a nyon­daipar munkáltatási feltételeinek egyen­­ősége. A miniszter a küldöttséghez int­­ett válaszában kilátásba helyezte a mun­kaidő rendezése tárgyában előterjesztő kérelem teljesítését és közölte a küldöttség­gel, hogy a minimális munkabéreket ill­­ően csak kellő tanulmányozás után tu majd nyilatkozni

Next