Papír és nyomdatechnika, 1954 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1954-12-01 / 12. szám

A hazai nyomdaipar utolsó, igazán színvonalas korszaka a reformkor idejére esik. Ez időben Kazinczy szellemi vezetésével az irodalom és művészet területén egyaránt mozgalom indult, hogy az egyetemes művészet klasszikus örökségét az akkor általánosan alkalmazott klasszicizmus jegyé­ben, nemzeti klasszikává alakíttassák. Kazinczy maga személyesen foglalkozott műveinek megje­lenése alkalmával ezeknek tipografizálásával. Fenti példánkon is élénken tükröződik a pármai Bodoni-dinasztiának a klasszicizmus jegyében kialakított és általában elterjedt tipográfiai stílusa, Kétségtelen, hogy e példán európai jellege mellett némi hazai ízt is kap a klasszicizmus tipográfiája. gük, de a betűsorok sem „élnek“, nem érvényesülnek megfelelő arányos beosztás, térköz nélkül. A plakátszedésnél sem sza­bad mellőzni azt az alapigazságot, hogy jó esztétikai érzékkel végzett beosztás már félsiker. Ezért inkább használjunk kisebb betűfokozatokat, de a szükséges térkö­zökről mindig gondoskodjunk, mert kü­lönben a plakát hatástalalan marad. A mi tipográfiai plakátjainknak a pa­piros adta térfelület arányos kihasználásá­val elsősorban frappánsnak, értelmileg jól tagoltnak, nyugodt hatásúnak kell lennie. Befejezésül felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét a tipográfiai plakáttal összefüggő előfeltételekre is. Minden szedőműhely­ben, ahol plakátszedésre kerülhet sor, gon­doskodni kell megfelelő nagyfokozatú ólombetűkről és plakátbetű választékról. Mindkét hiányosságot a rendelkezésünkre álló hazai lehetőségeinkkel kiküszöböl­hetjük. Gondoskodni kellene továbbra arról is, hogy papírgyáraink a plakátpapirokat megfelelő színválasztékban gyártsák, mert hiszen a plakát színhatása jelentős reklám­lélektani tényező. r ,, , , ., ö Zekely Artúr Kner Imre : „A tipográfiai stílus elemei“ című tanulmá­nyában ezt írta : „El kell felejtenie a nyomdásznak sok min­dent és újra meg kell tanulnia sok mindent. Rá kell jönnie, hogy ő egymaga nem „csinálhat“ új tipográfiát, mert az ilyesmit sohasem csinálták. Az új tipográfiát a korszak új írója, új olvasója és új nyomdásza egymásért, egymással, egyszerre fogják megteremteni az új kor intenzív átélésében.“ A mi sajátos feladatunk, hogy a tipográfiában kimunkáljuk, kialakítsuk a szocialista-realista stílust és ezt a tipográfiai plakát konst­rukciójában is érvényre juttassuk. Mit jelent a szocialista realizmus elve a tipográfia gyakorlatában? Azt, hogy a magyar tipográfia klasszikus örökségére építve és a nem­zeti klasszika, a nemzeti hagyomány ismeretében szolgálja az új, szocialista társadalom és az új típusú szocialista ember ezirányú igényeinek, szükségleteinek és céljainak kielégítését. A klasszikus tipográfia alapjaiból kiindulva kell tehát kifejlesztenünk új tipográfiánkat. Vannak a tipográfiai pla­kát területén is értékes klasszikus hagyományaink. E cikk keretében bemutatott plakát is erre figyelmeztet bennünket. A mi tipográfiai plakátjaink ne emlékeztessenek a kapi­talizmus kaotikus gazdasá­gi, politikai és kulturális életének ízléstelen, minden helyet betűkkel betöltő, za­varos hatású plakátjaira. Miután reklámpszicholó­giai szempontból fontos, hogy a plakát hatása meg­kapó legyen és a járókelőt az utcán valósággal megál­lítsa, néhány szóval részle­tesebben kitérünk a „leve­gő“^ sorok közötti térköz kérdésére. Jól jegyezzük meg : levegőre nemcsak az élőlényeknek van szüksé­ÉLŐSZÓ Irtk és aiiészek kftmketi IrrtÄUsti« a Tiszti Klub nagytermében Dér y T i bor Abody Béta Fébiim Zoltán Csoóri Sándor Qyanis ló*s«f Csorba Osöxö Kalász Márton Eörsi p3DB LÉSltö Szántó Tibor Házy Erzsébet Kohut Magde ' F* b t i 6 * a Gflndó's József írók könyvhéti irodalmi estje 1954. okt. 2-án rate 8 órai kezdettel a Tiszti Klubban Déry Tibor Abódy Béla Csőri Sándor Csorba Győző Eörsi István Fábián Zoltán Gyenis József kalász Márton Papp László Baranya megyei Műsoriroda Vál­lalat rendezésé­ben. Jegyek egy­ségesen 6.— Ft Házy Erzsébet Kohut Magda Fábri Éva Göndöes József A Baranya megyei Szikra Nyomda plakátjának eredeti mérete B/2, az alsó és felső csíkot piros színnel, a szövegrészt sötétkék színnel nyomták. A plakát irodalmi eseményt hirdet. Formája azonban a legkevésbé sem viseli magán az irodalmi eseményhez méltó külsőt. Kondor Árpád által készített plakát­terv nyugodt elrendezésével a tipográfiai plakát jellegének megfelelő pillan­tást fogó fősor és a díszítőelemként felhasznált színes vonal alkalmazásával jó példáját mutatja annak, hogy a nyomóforma előállítási idejének csökkentésé­vel (vagy növelése nélkül) minden vidéki nyomdánkban rendelkezésre álló eszközökkel biztosíthatjuk a plakátok feltűnő, de ugyanakkor ízléses hatását. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék